Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-01-11 / 2. szám
4. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 2. szám. Az építőipari szakma szeruezkedőse. A kis ember ma elvész az élettel vívott küzdelmében és a harcban, melyet érdekei megvédéséért folytat. Nem csak az általános gazdasági válság sújtja, hanem ezenfelül is minduntalan beleütközik a törvények és szabályok, sőt újabb tör vény tervezettek merev falanxába. Ami életereje megmarad, azt is agyonnyomja az adóteher és a többi, sokféle közszolgáltatás. Ráadásul tanácstalanul áll a rendeletek és szabályok útvesztőjében, s nincs, akihez szakszerű tanácsért, támogatásért fordulhasson. A legnehezebb a helyzete mindannyi között az épitőipari szakma tagjainak, akiket százszoros szigorúsággal korlátoznak a törvényes rendelkezések, — viszont más oldalról pedig a hiányos ellenőrzés következtében az épitő ipar tekintélye, presztízse forog kockán, ha végig tekintünk azokon az újabb építkezéseken, amelyek csak környékünkön is, a háború utáni időkben, szinte elrettentő példaképen a szakma megcsúfolására létesültek. A közjó érdekében sem lehet közömbös, hogy ezeken az állapotokon, lehetőség szerint, segítsünk. Erre a célra szolgál az az életrevaló terv, hogy az épitőiparosokat és a rokonszakmák művelőit szervezetbe tömöritsük és számukra ipartestületünk keretében önálló szakosztályt létesítsünk. Minden komolyan gondolkozó iparostársunk örömmel fogadja ezt a tervet, amelyet fel kell karolni, a saját érdekében, minden érdekeltnek. A számarányuk szerint többségben levő kisebb iparostársaink se idegenkedjenek tőle, mert hiszen a gyengébbnek van elsősorban szüksége a szervezettségben rejlő erőre, — de a szorosabb közösségben, összetartó munkával.eredményesebben védhetik meg érdekeiket és teszik szebbé, jobbá maguk számára a jövőt, amint a múlt hátrányait nagyrészben az érdekképviselet hiánya miatt kell elszenvedniök. A helybeli épitő ipari szakmának olyan értékes tagjai vannak, akik az összetartásban rejlő erőre támaszkodva, érdekeinket eredményesen képviselhetik és jogaink megvédésében a jövőben nagyhatású tevékenységet fejthetnek ki. Örömmel üdvözlöm épitőipari szakmánk ilyen értelmű szervezkedését és annak támogatására kérem minden iparostársunkat. A napi politikát minden vonatkozásában ki kell kapcsolni ebből a mozgalomból és ebből a szervezetből, amelynek nem csak az érdekeltekre, hanem az egész közönségre nézve áldásos és eredményes lesz igy a működése és benne iparosságunk egyik legtekintélyesebb csoportja községünk fejlődésének is egyik hathatós tényezője lesz. Kiss Ferenc, lakatos mester. HABIG KALAPOK Kossuth Lajos-utca 1. sz. REICH HENRIK nőifelöltő, ruha, blúz és pongyola különlegességek áruháza Budapest, IV. Egyetem-u. 9. TELEFON : Aut. 864—59. SAJÁT MŰHELY ! Meglepő olcsó árak! „□EEJdqbq° HÍREK agaaga “un" Naptár. Január 2U—25. Krédó előadás: »Az obsitos«. (Nagykaszinó.) Január 31. RAFC szalonzenekarának hangversenye. (Klubhelyiség.) Január 31. RTK jelmezes estélye (Nagykaszinó.) Február 1. Tüzoltóbál. (Nagykaszinó.) Február 7. Katholikus bál. (Nagykaszinó.) Február Iá. Evangélikus bál. (Nagykaszinó.) Február 21. Izr. nőegyesület bálja. (Nagykaszinó.) Március 1. Levente estély: »Sylvio kapitány«. (Nagykaszinó.) Krédó gyűlés. A Krédó egyesület januári gyűlésén talán még a szokottnál is hatalmasabb közönség gyűlt össze, csodálatára a Mátyásföldről megjelent vendégeknek is. A gyűlést Benézik Lajos elnök nyitotta meg, röviden ismertetve a Jézus nevével alakult egyesületet és az uj esztendő első- gyűlését Jézus nevével nyitotta meg, majd felkérte a gyűlés előadóját, Révay József dr. egyetemi m. tanárt előadásának megtartására. Révay dr. szent Ágoston 1.500 éves jubileumának alkalmából a nagy szent élettörténetét csodálatot keltő alapossággal és adatbeli gazdagsággal ismertette. Megkapó volt folyamatos, logikus és szinte puritán egyszerűségű előadása, mely szines és meggyőző tudott lenni minden szónoki sallang és hatástkereső eszköz nélkül. Feszült figyelemmel hallgatták és igen sok érdekes tájékozódást és okulást merítettek a kiváló professzort és tudós irót egész portréjában bemutató előadásából. Jól eső érzés, — mondá — a mai korból a múlt nagyjai közé visszaszállni és életükből erőt meriteni. Szent Ágoston, az afrikai Hippó püspöke élete és csodálatos haldoklása a legfenségesebb emberi történet. Tagastében született a szent, pogány apától, keresztény anyától. Értelme pogány, lelke keresztény. Egész élete nagy lelki vívódás a legkritikusabb időben, Juliánus császár alatt, a keresztény üldözések korában. Atyja rhetornak (tanárnak és egyben ügyvédnek) nevelte, mert ez volt akkor a legjövedelmezőbb állás. Ifjúságában mélyen sülyedt az erkölcsi fertőben. Tanulmányai elvégzése után maga is iskolát nyitott. A kereszténység ostorozóinak legnagyobb oszlopa volt. A bibliát nem tartotta komoly és méltó olvasmánynak. Majd Rómába ment, hol Szent Jeromos volt akkor a kereszténység nagy tudósa és Szent Ambrus a hires püspök. Az ő beszédeiket hallgatta és sokat vitázott velük, de a kereszténység tanai még nem fogamzottak meg lelkében. A tanítástól azonban vissza vonult és a magányt kereste, hogy ott barátaival keresse az igazságot. Legnagyobb lelki viaskodása idejében Simplicianus látogatta meg. Az ő érvelései forditák először gondolatait a keresztény tanok felé, amelyet még erősített Ponticiánus tábornok. Lelke lassan érik a megtérésre, melyet teljesen Szt. Pál leveleinek olvasásakor ér el. 387-ben megkeresztelkedik, mert lelke teljesen megtalálta az igazságot. Vissza ment azokra a helyekre, ahol eddig a kereszténység ellen küzdött, és a hitetlenség és eretnekség oszlopa volt. Hippoban a püspök és a nép kívánságára pappá szentelték, nemsokára pedig püspök lett. Csodálatos megtérése, nagy szónoki képessége ámulatba ejtette az egész akkori világot. Rengeteget dolgozott, méltán mond!-
