Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-03-08 / 10. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ Í0 szánt. Túl a sorompón. Érsekújvár. Ha az ember ide érkezik, önkéntelenül az jut eszébe, hogy valamikor itt minden gyorsvonatot cigányzenével fogadtak. Én csak hallomásból tudom ezt, de az olvasók, azt hiszem, személyesen tapasztalták. Kedves szokás volt. Ma az embert, ha leszáll a vonatról, idegen vasutas ruhák, idegen csengésű szavak, s nekünk kiejthetetlen fel- irások fogadják. Érsekújvárra indultam, — Nővé Zamky-ba érkeztem! A vasútról a Stefanik-utca (Széchenyi-utca) vezet a városba, megszokott vidéki utca, földszintes, egyemeletes házacskák, tarkítva 2—3—4 emeletes modern stilusu házakkal. Ezeket már az államfordulás — itt igy nevezik — óta építették. Szoborhoz érünk, a »Felszabadulás« szobra. Idomtalan, futurista szobor. Az egyik oldalán eltaposott, meggörnyedt tót figurák, a másik oldalán már fel egye nej- sedve, kinyújtott karral hirdetik a szabadságot. Néhány lépésnyire a szobortól, egy kis park közepén, emlékmű áll. Négyszögletes alapzaton égbenyuló oszlop, a tetejéről hiányzik a turulmadár, — leverték. A 48-as szabadságharcban elesettek emlékműve ez. Elmosódott felírás látszik rajta: »A 48-as hősök emlékére emelte a Magyar Haza!!« A Fő-térre érkezve, mindenütt évszázados házakat látni, ez a tér egy kevés változással 200 évvel ezelőtt is ilyen lehetett. Baloldalt templom, parókhia, a városháza, az Arany Oroszlán-szálló, — a kuruc időkben kaszárnya volt —, a Nemzeti-szálló — hajdanában tiszttartói ház —, a Rákóczi-ház — ma bíróság, néhány uj épület — övezik. Ragyogó üzletek, kevés vevő, bankok, sok autó, autóbusz és feltűnően sok bérkocsi teszik élénkké a Fő-teret. Itt van a piac is. A tér egyik felében a Szentháromság szobra áll. Ez eredetileg közvetlenül a templom előtt állott, körülbelül azon a helyen, ahol Ocskay brigadé- rost lefejezték. A tér másik felén pedig a Kossuth szobor volt. Volt, mert mikor a cseh csapatok bevonultak, a csőcselék vad mámorában kötéllel lerángatta, majd lovat fogtak elé és végighurcolták a városon. Ezzel az esettel kapcsolatban beszélik, hogy mikor a csehekkel jött olasz tisztek meglátták, hogy az általuk olyan nagy tiszteletben tartott Kossuth szobrával mit tesznek, — kivonultak a városból. Ma a Kossuth-szobor helyén a Szentháromság szobra áll. A fő-térről nyiló utcában van a Ferencrendiek temploma és kolostora, amit Pázmány Péter alapított. Sok épület építése s a templom restaurálása Simor János érsek nevéhez fűződik. Két házon emléktábla »helyeit« lehet látni. Az egyikben Rákóczi Ferenc lakott, a másik Vak Boty- tyán háza volt. Mindkét házat a dicső utókor emléktáblával jelölte meg. a még dicsőbb utókor meg- megsemmisitette. Egyébként a város olyan, mint a mi vidéki városaink, azzal a külötnbséggel, hogy sok uj házat, iskolát, hivatali épületeket építettek az uj rezsim alatt. Talán nem lesz érdektelen, ha felemlítek egyet- mást a város keletkezésével és történetével kapcsolatban. Ezeket az itteniek elbeszéléseiből vettem, amit azonban megerősitenek a város történetéről szóló munkák. A Vág, a Garam és a Duna közti nagy terület az esztergomi érsekek tulajdona volt. A Nyitra folyó balpartján volt a vár, az úgynevezett Castellumf. Ezt később Várday Pál érsek a Nyitra folyó jobb partjára helyezte át. Utóda Oláh Miklós építette újjá s ezért a XVI. század végén úgy is neveiztéik Oláh-Újvár. Érsekújvár közel két évszázadon keresztül, hatalmas erőd volt és sok történelmi jelentőségű ese1- ménynek színhelye. Az erődítmény hatszög alakú volt, mind a hat szögletén egy-egy hatalmas bástyával. A Forgách, Zserolin vagy Serédi Frigyes, Császár, Bécsi és Cseh bástyák. Ezek a hatalmas bástyák védelmezték a keresztény nyugatot, a pogány török ellen. Ezt a várat is elfoglalta a török s csak 22 évi garázdálkodás után 1685-ben hódították vissza a magyar és császári csapatok. Ennek az emlékére neveztek el egy utcát, amely utca név még ma is szerepel — ez a Törökszalasztóf utca. Érdekes név, a történelmi hagyomány szerint ezen a kanyargós utcán menekült a török a hódítók serege elől. A törökök kiverése után Széchenyi György érsek építette ismét fel a várost. A kuruc—labanc háborúk idején is sokat sze-, repelt a vár. Bercsényi-utca, Jávorka-utca, Bertóthy- tér, Rákóczi és Kuruc utcák stb., utca nevek, felelevenítik Rákóczi fejedelem szabadságharcának legendás idejét. Ocskay Lászlót árulása után Jávorka Ádám fogta el, s hozta Újvárba s a vár piacán (a mai Főttér) lefejezték. Ezt egy ismeretlen regős megénekli az »Újvárban« cimü szép balladában. — — — Feltüzték a fejét a bástya fokára, Amely néz Nyitrára, — egy nagy árbócfára. Nagy fekete hollók sűrűn szálldosának — S ott környül-kerencsén ekkép progának: Kár, kár, kár, kár vala Ocskay Lászlónak Ilyen nagy vitéznek — lenni árulónak, De nem kár hazáját, vérit eladónak Szemeit kivájni, fekete hollónak! — Ezt szörzék Újvárban, ezerhétszáztizben Szegény magyarokat segítse az Isten! — * Ocskay László kivégeztetéséért, Heiszter —. illetőleg utóda gróf Pálffy János generális, ostrom alá vette Újvárt — s hosszú harcok után — árulás utján — birtokba vette. Ezzel vége lett itt a kurucok dicsőségének s amelyik kuruc megmenekült, az sietett oda, ahol még diadalmasan lobogott a Máriás lobogó. ^ . ... Meg kell említenem — történelmi érdekességük miau az érsekujvári határdülők neveit. Nyárhid, Lék, Guy, Györög valamikor faluk voltak, a törökök elpusztították, de a nevük ma is fennáll; Lévai strázsa, Csike, Pirító, Pancadomb, Fekete láp-dülők. Vagy milyen különös két név Ragonya és Kapcarét dűlők. Ezek körül érdekes — ma is fennálló — száj- hagyomány imbolyog. A Ragonya név állitólag onnan ered, hogy a Pozsonyba utazó esztergomi érseket három török megtámadta, de egy Ragonya nevű kovácslegény megmentette. Az érsek jutalmul, azt a földet, ahol az eset történt, a kovácslegénynek adta. A Kapcarét dűlő, Naszvad irányában terül el. A honfoglaláskor ezt a területet állitólag a Csalla nemzetség szállta meg s itt alapította Csalla-Torony- helyt. (Ebből származott a Csalló-köz neve). A Csalla nemzetség szép asszonyai és lányai sarukban és csizmákban jártak (nem lévén akkor még cipellő és selyem harisnya) s ezeknek az asszonyoknak és