Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-02 / 5. szám

XXX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1930. vasárnap, február 1 5. szám. RÁKOS VIDÉKE társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Volt egy nép, a savannák, a prairiek; az ara­nyat rejtő, madárdalos, lombkos2orus sierák népe ... Volt kincse hegyeiben, de sokkal többet rejtett ne­mes, romlatlan szivében. Övé volt az erdő, szabadon száguldott musztángján a savannán, — de jöttek a »sápadt-arcok« s gyilkos golyóikkal elraboltak tőle mindent, ami az övé volt... £9 a büszke, a szabad, a rettegett népnek... korcs unokái sovány, zörgő tagokkal kéregetnek a paloták előtt. -. A nagy nép elveszett... Volt egyszer egy nép a Duna—Tisza táján, a világot megremegtető Attila véréből... a magyar. Kincse volt a Kárpátok hegykoszoruja; kincse volt Erdély aranya; kincse a hullámzó Balaton sut­togása; kincse az Adria vihar-bömbölése, — de a legnagyobb kincset a kebelében hordta; a legna­gyobb kincse a szive volt. Szív volt ez, amely szeretetét nem a piacon, nem a szomszédtól kérte. Szív volt ez, olyan igazi szív, amely le mert telepedni a Kereszt árnyékában, mig maga is át nem tüzesedett s fáradságot nem ismerve, vérét hullatva, meg nem keresztelt mindent, ami ma­gyar volt. És a Kereszt adott neki idealizmust; a Kereszt termékennyé tette kietlen földjeit: a Kereszt tudóssá, külföldön is hires és keresett emberré képezte fiát az egyetemeken; s ha jött a tatár és török sereg, a Kereszt adott néki szt. Lászlót és Hunyadiakat... s a magyar zászló büszkén lengett tovább a határon, a Kárpátok bércein rettenthetetlenül álltuk a vártát. Erősek, nagyok, hatalmasak voltunk, mert a Kereszt összeforrasztott bennünket, s mint egy szív, egy lélek, egy akarat állott a magyar! De utána jött egy elkábulás... és »idegen ke­zek« éjjel falakat vontak, ékeket vertek közénk. És azóta idegenül nézünk egymásra. Veszekedtünk. Martuk egymást. Magyar fegyver, testvér kezéből magyar ember vérét ontotta. ■ Odakint a határon örültek neki. Dörzsölték a kezeiket, amikor a megoszlott magyarok közé be­dobhatták a vörös mérget. És amikor a méreg ha­lálos sebet ejtett rajtunk, mint éhes farkasok szag­gattak le rólunk mindent... * * * ... r Szól a muzsikaszó, csengnek a poharak... ki­pirult arcú magyarok mulatnak... és; szt. Imre sir­jából halk zokogás haitik; — Ősz Hunyadink kar­csontja megrezdül. — Rákóczi sírja felől bus táro­gatónak a hangját hozza a szél felénk: »Hej, már mit tegyek? Hej, már mit tegyek?...« Gondnélkül mulató magyar testvérem, ne fe­ledd, hogy elveszett Hazád! Báli ruhára, selyemha­risnyákra. pazarul pénztszóró — jusson eszedbe, hogy koldusok vagyunk! Ne marjuk egymást maroknyi magyarok, hiszen »a nagy világon e kívül nincsen számunkra hely!« Megbocsátva egymásnak, acélos karunkat össze­fogva — értsük meg a farsangi muzsikaszó mellett Rákóczi tárogatójának bus zokogását: »széles enagy világon egyedül vagyunk«. A Szentkorona Szöuetsög közgyűlése. A Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének rákosszentmihályi csoportja vasárnap délután köz­gyűlést tartott a kaszinóban. Az elnöklő Poros Ist­ván a jegyzőkönyv vezetésére Bognár Ferencet, hite­lesítésére pedig Prokopp Endrét és id. Szabó Józse­fet kérte fel, azután pedig a megüresedett elnöki és alelnöki tisztségekre rendelte el a választást. A közgyűlés egyhangúlag megválasztotta elnökké Balázsovich Zoltánt, alelnökké pedig Pillér Györ­gyöt és Benczik Lajost. Balázsovich Zoltán meg­hatva mondott köszönetét a kitüntető bizalomért. Harmincöt éve dolgozik a közügyek szolgálatában, de mindig megelégedett a szerény dologtevő és a harsonás szerepével, sohasem törtetett vezető szerep után, amelyért a mai emberek gyakorta kor és érde­mek joga nélkül tülekednek. Ezt a szerénységét, mely egyúttal talán gyarlóság is, félre kell tennie akkor, amikor tudja, hogy az őszinte szeretet a for­rása a közgyűlés elhatározásának és amikor a leg­szentebb hazafias ügy követeli szolgálatát. A magyar jövő egyetlen szilárd biztosítéka a törvény és jog szilárd talapzata, amelyet elhagyni nem szabad. A há­ború utáni katasztrófa megmutatta, hogy milyen posványos vizekre kerül a nemzet hajója, midőn az özönvízben elhagyta biztos kikötőjét. Szent István birodalma jogi fogalom és egységes valóság, amely­ben az ország, a nemzet és a szent korona egyesül. Ézt a nagy, egységes Magyarországot, a Regnum Marianumot akarjuk majdan helyreállítani és en­nek alapja a jogfolytonosság, amelynek elvét őriz­zük és hirdetjük. Mihelyt ezen a téren vita lehet,­. - . _________U_------------------—---- I. í ■ ... --------------------------------------------------------------------------------------­0Ü ? Lapunk mai azAma 12 oldal. m Tárogató hangfa ... Irta: Bálint György.

Next

/
Oldalképek
Tartalom