Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-01 / 22. szám

1 mrr 22. szám. BAKOS VIDÉKR 3. oldal. tel ajándékozta meg a világot, akinek csodálatos élete százezreket téritett meg az egyház számára. Az európai közvélemény Róma előtt való meghódolál sának természetes következménye volt továbbá a pápa szuverenitásának általános elismerése, minden ünneprontás nélkül. Kétségtelen, gondolkodásunk az utolsó évtized­ben nagy átalakuláson ment át. Ma európa lelke ünnepi köntöst ölt magára, ha az egyház ünnepel, s mindenki boldogan sütkérezik az egyház fényében. A latin szentek centennáris ünnepeinek zaja alig ült el, s ime a harangok újra ünnepre kon dúlnak meg, Szt. Imre herceg glóriás alakja lép ki a maL gyar történelem homályából s lángoló betűkkel veti Európa égboltjára, hogy nem vagyunk alábbvalók egy nemzetnél sem. Egy szívvel, egy lélekkel dol­goztunk mi is egy ezredév óta azon a közös nagy alkotáson, melyet európai kultúrának hivnak, s mely­nek lényeges vonása az, hogy lelki kultúra! Az egész középkor osztatlanul ünnepelte Szt. Emericust, Amerika az ő nevét viseli, épen hazája és népe nem lehet hozzá méltatlan. Tanitson meg bennünket a Szt. Imre-év valóban keresztény módon gondolkodni a történelem és a társadalmi élet kér­déseiben is. Legyünk bátrabban keresztények, több lendülettel katolikusok, mert aki és ami jó katolikus, az jó magyar is. /gazságkereső. fiú és leánykaruhák, tavaszikabátok I óriási választékban Székely Jenőnél j Budapest, IV., Petőfi Sándor-u. 9. | A község dolgai.- Képviselőtestületi közgyűlés. ­Nem kevesebb, mint harminc tárgy szerepelt a rákosszentmihályi képviselőtestület pénteki közgyii- s lésén. Kecsheméthy Vince biró elnöklete alatt csak­nem estig hallgatta a népes gyűlés Krenedits Sándor főjegyző előterjesztéseit, amelyek között több igen fontos ügy is szerepelt és — valamennyi határozatát egyhangúlag hozta még. A Magyar Hiszekegy el­mondása után az elnök Pálfi Jánost és Wayand Károlyt jelölte ki a jegyzőkönyv hitelesitésére, majd napirend előtt Günther József annak megállapitását kérte, hogy a II. kér. polgári kör a legutóbbi közf- ségi választás alkalmával nem paktum utján vétette fel jelöltjeit a hivatalos listára, az ezzel ellenkező állítást pedig rágalomnak minősítette. Krenedits fő­jegyző megerősítette a felszólaló állításait. Elmon­dotta, hogy a jelölő megbeszélésen részt vett és a községi párt ott nem megegyezés alapján és nem személyes szempontok szerint állapította meg jelölt­jeit, hanem elsősorban a régiekhez ragaszkodott, kettő kivételével, mert az egyik végleg elköltözött a községből, a másik pedig igen ritkán jelent meg a közgyűléseken és — nyilván elfoglaltsága miatt — nem vett részt munkánkban, holott olyan tagokra van szükség, akik a község ügyeivel odaadó módon tudnak foglalkozni. A megüresedett helyekre a másoí- dik kerület legrégibb egyesülete, a polgári kör és az ipartestület elnökét jelölték, előljárósági tagnak pe­dig az ipartestület alelnökét, hogy igy őket a község ügyeinek intézésébe bekapcsolják és az iparosság érdekeinek megfelelő képviseletét biztosítsák. A napi­rendre térve, megalakították a bizottságokat a kö­vetkezőképen: Építő bizottság: Prokopp Endre, id. Szabó József, Schvarczl József és Gaulinszky Andor. Számvizsgáló bizottság: Pálfi János, Balogh Má­tyás, Regős József és Wayand Károly. — Közmunka bizottság: Hóra János, Horváth Gergely, Molnár Gyula és Síkos Sándor. Egészségügyi bizottság: Balázsovich Zoltán, Pichler István, Klimkó István és Ungár Gyula dr. Az országos földbirtokrendező bizottság mellé, egy évre: Hornyok Gyula, Gombás Károly és Szűcs Károly. Ötrendbeli birtokmegosz­tást engedélyeztek. A népművelő bizottság költség- vetésének tételeit változatlanul jóváhagyta a vár­megye, csak Erdélyi alispán az eddigi 6 százalékos fedezetet 3o/0/ra szállította le. Az 1522 pengős hát­ralékot igy is ki tudjuk fizetni, s ezért felhatalmazták a főjegyzőt, mint a bizottság elnökét, hogy a járan­dóságokat kiutalványozhassa. Örömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a kultúrmérnöki hivatal a Szilas szabályozásának ter­veit elkészítette és jóváhagyás céljából a földmivej- lésügyi minisztériumba felterjesztette. Gunther a Szi­las közelében, nedves talajon épült házak ügyében kifogásolta, hogy a község miért adott építő enge- delmet. A főjegyző megmagyarázta, hogy az enge- delmet a szolgabirói hivatal adja, ahol tárgyalás is folyt ebben az ügyben, de nem lehetett megtagadni, mert a magántulajdonba igy belenyúlni lehetet­len. A parcellázást még annak idején Csömör köz­sége engedte meg. Egyébként az építő engedetem kiköti, hogy csak betonalapon építkezhetnek ott és 80 cm. magasan kell lenni a talaj felett a ház föld­szintjének. Tóth Pál László dr. községi orvos meg­jegyezte még, hogy az eljáráson a községi orvos, a fennálló szabályok szerint nem vehet részt. Ghéczy Hugyecz János megvételre ajánl a köz­ségnek a régi temető mellett (»L« alakban körülötte) 5080 négyszögöl, gazdasági célra kitűnő' területet, 2 pengő 50 filléres áron. Községi faiskola céljára a terület alkalmas és szükséges, az ár pedig kedvező. A befektetés egészséges és nagy hasznot biztosit a községnek. Megbízták tehát az elöljáróságot, hogy tárgyaljon az ügyben és a Hatvány báró birtokából nyerendő területtel‘ együtt, a szükséges kölcsön le- bonyolitása keretében a megvételről gondoskodjék. Strobl J. Nándor magas antennát óhajt a községháza épületére, saját költségén felszerelni és a népművelő előadások céljára átengedni. A kéretem teljesítését Gombás Károly, Molnár Gyula, Balázsovich Zoltán és Baka Mátyás felszólalása után, biztonsági és szé­pészeti szempontból megtagadták, annál is inkább, mert az ma már a rádió üzemében mellőzhető. Több községi illetéktartozás törlesztésére részletfizetést en­gedélyeztek. A községi kavicsbánya kimerült és a környék veszedelme nélkül a kiaknázást folytatni nem lehet. Kavicsbányáról majd más utón gondos­kodnak, a mostani bányát pedig a testnevelő bizott­ság irányítása alatt működő lövészegyesületnek egy íenSV°epmeidtöi ö-Riziing 60 un ui-Kadarha OdesKOs 70 Kernek Emilnél Rákosszentmihály, rákosi-ut 68. szám. fin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom