Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-23 / 8. szám

4 oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 8. R7ám. értékeset, művészit, gyönyörköd tetőt nyújtanak, s még hozzá mindig találnak valami attrakciót, újat, eredetit. Ezúttal a Hymnusz költője, nagy Kölcsey Ferenc unokája M. Kölcsey Margit társaságával ajándékoztak meg. Szerencsés találkozás volt min- denképen; felemelő és élvezetes a vendég kiválóan szeretetreméltó egyénisége és költői értéke révén is. Örvendetes és emlékezetes találkozás, amely becses irodalmi értékkel és felejthetetlen emlékkel ajándé­kozott meg. Hivatott művészek tolmácsolták a nagy költő méltó unokájának alkotásait, élükön Komlóssy Emmával, a magyar énekes színpad egyik legkivá­lóbb értékével, kinek pompás énekében ma is zavar­talanul gyönyörködtünk, miközben édes-bus, drága emlékeink éledtek újra a boldog, szép, napokról, fiépszinházi forró estékről, midőn az ezüstös hangú primadonnát lelkesedéssel ünnepeltük. Köszönjük az tv. hölgygárdának ezt a ragyogó estét, mozgalmas és sikerekben gazdag farsangunk egyik legszebb él­ményét. Őrsvezetői tanfolyam. Múlt ' a^árnap február 16-án volt az őrsvezetői tanfolyam befejező előadása. A budapesti piarista házból P. Kiss József piarista tanár, cserkésztiszt jött ki és a katholikus fiuknak az őrsvezető lelkiségéről beszélt. »A fáradó patak vize, mely áttöri az árkot, soha sem lesz tenger, ’ha­nem betegséget pkozó, fertőzött mocsár, az emberek átka, melyet mindenki átkoz, mert rombol, kárt okoz és életet olt. így rombol az Örsben is minden fegyel­mezetlenség. De a fegyelem-tartás csak az egyik része az őrsvezető kötelességeinek.. Mindenkinek él­tető lelke a »szeretet«, mely tűrő, kegyes, nem gon­dol rosszat, nem keresi a magáét.« A tartalmas őrs­vezetői kurzus ezzel véget ért. A fiuk, akik pontosan részt vettek, elismerő okiratot kaptak, melyek őrs­vezetői vizsgákat megkönnyítik. A magyar lányok kabaréja. A Mansz. Magv<r lányok egyesülete, mint már jeleztük, március elején rendkívül vidám kabaré programot mutat be a Nagykaszinóban. A RAFC zenekara nyitánnyal kezdi a műsort. Az egyesület Murai Károly régen, nem játszott, kedves és mulatságos vígjátékét a »Virág- fakadást« újítja fel, mely ma már valósággal preimiér számba megy. A darabhoz a kiváló tehetségű Bauer László irt pompás zenebetéteket, melyeknek szöve­gét és zenéjét is ő szerzetté. A magyar lányok négy remek jelmezes táncszámot adnak elő. Az énekszóló között Némethy Anna, a zeneakadémia jeles nővén i déke is szerepel operaáriákkal. Mókás kupiók és más egyéb mulattató szám után a budapesti vízmüvek tisztviselői lesznek vendégeink a »Dráma« cimü egy- felvonásos vigjátékkal. Előadás után tánc reggelig. Szépségverseny, hólabda csata, szerpentin, konfetti, s ami fő, olcsó és jó büffé. A belépő dij csak 50 fill, vagy 1 pengő. A jövedelem jótékony célra szol­gál. Az estély valóban méltó a közönség legszélesebb- körű érdeklődésére és támogatására. Készülődés a március 15-i ünnepségre. Meg­írtuk, hogy az idei március 15-i ünnepséget a leventék rendezik. Az ünnepség szónoka Szabó Lajos, a hazafi- ságáért elüldözött munkácsi esperesplebános lesz. A leventék Herczeg Ferenc: A költő és a halál cimü remek színjátékét fogják előadni. Ez a darab »volt három éve az utolsó műkedvelő szereplése egy im­pozáns megjelenésű, tehetséges fiatalembernek, Kach- nits Nándornak, aki azóta Kárpáti Nándor néven a pesti operettszinpadon is, de különösen a filmen jelentős, szép sikereket ért el. Kárpáti Nándor sza­badságot kért és kapott Désy Alfréd filmrendezőtől erre az alkalomra, igy az idén is ő fogja alakítani Petőfi szerepét. Különös játéka a véletlennek, hogy Désy Alfréd épen most foglalkozik azzal a gondolat­tal, hogy filmre viszi Herczeg kis drámájának tör­ténelmi és művészi érdekességeit s úgy Désy Alfréd, mint Gál Béla, a két legnevesebb filmrendező, ér­deklődött a rákosszentmihályi előadás iránt, persze, főleg Kárpáti Nándor miatt. Mindketten jelezték, hogy meg fogják nézni az előadást, illetve Kárpáti Nándor alakítását. Az Auróra-kör Mátyásföldön. A mátyásföldi úri kaszinó múlt szombaton igen jól sikerült műso­ros estélyt rendezett, melyre szép közönség gyűlt össze. Az estély nevezetessége a kiváló fiatal tehetsé­gek irodalmi egyesülete, az Aurora kör vendégsze­replése volt. Az előadást azonban csak jókora késés­sel kezdhették meg, mert a mátyásföldi publikum is előkelő késedelemmel gyülekezik. A műsort Soós Jenő kaszinóelnök nyitotta meg. Bevezető szavaiban az Aurora Kört üdvözölte s méltatásában kifejtette azt, hogy a gazdasági és politikai fölfordulások kö­vetkeztében kettészakadt irodalmi élet összeforrasz- tásában és a nemzeti gondolatok korszerű propagá­lásában milyen nagy szerepet játszik ez a fiatal tár­saság, mely 1924-ben alakult, s ma a fiatal iregene­ráció legtehetségesebbjeit sorolja tagjai közé. Utána Bathó Sándor, az elektromos müvek népszerű igaz­gatója lépett a pódiumra s megkezdte szellemes konferánszát, amellyel egész este élénk derültségben tartotta a publikumot. Dallos Sándor, a népszerű novellista, a Magyarság munkatársa, olvasott fel pompás novellát, amelyben a nyomoron is keresztül­ütő családi szeretetnek állított emléket. Stílusát né­pies erő, egyéni megfigyelés és érzéki életszerűség jellemzi. Utána Thury Mária, a Magyar Színház volt tagja, ki most a rádió közönsége előtt ismerős, ol­vasta fel Rolla Margit lehelletfinom, mélyzengésü verseit. Utánuk Ady- és Geraldy-verset interpretált. Ezután Szőke Sándor dr., a társaság alelnöke, aki mátyásföldi lakos lévén, az Aurorát kivitte, adott elő néhányat ragyogóan szép újabb költeményeiből, a lelkes közönség sürü tapsai és ismétlést követelő óvációja közepette. A konferanszié bevezetésében hosszan méltatta az előadót, úgy is, mint költőt, ki­nek az Urániában aratott sikeréről mesélt, s óvta az ifjú hölgyeket, s úgy is, mint az Auróra alelnökét, aki friss szellemet és lüktető vérkeringést teremtett a társaságban. Kerestély István dr. zeneszerző ci- gánykisérettel énekelt kedves nótáiból, műsoron kí­vül, a közönség felszólítására. Utána ifj. Szász Ká­roly adott elő néhány hazafias tűzzel és lobogó erő­vel áthatott költeményt. Kitűnő előadása, művészi szférákba emelkedett, nemes irredentizmusa nagy hatást tett a közönségre, amely többször a pódiumra szólította a kitűnő költőt. Befejezésül Murgács Kál­mán zeneszerző, a magyar közönség régi kedveltje, énekelte el cigányzene-kísérettel néhány lélekbemar­koló dalát. A szereplők zajos ünneplésével ért véget a magas színvonalú műsor, amelynek súlyos veszte­sége volt Cselényi József hiánya, aki egy másik budai hangversenyen is szerepelvén, kénytelen volt eltávozni, mielőtt az előadást meg lehetett volna kez­deni. Ez a veszteség talán figyelmeztető lesz a jövő számára, hogy végre is a közönségnek kell idejében megérkezni, kivált akkor, amikor országos nevű elő­adókban gyönyörködhetik. A műsort tánc követte, amely a reggeli órákban ért véget. A nagyszámú közönséget nagyobbára a helyi és környéki notabili- tások alkották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom