Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-16 / 7. szám

2. oldal. /MrtÖS VIDÉKE 7 szám. alapja és igaz arculatja a helyi csoportérdekekben, egyéni törekvésekben, személyes gyűlöletben vagy sértett hiúságban található fel, de ilyen körülmények között a legjogg akarat is veszedelmesen rossz szol- között a legjobb akarat is veszedelmesen rossz szol­teremt. Budapest főpolgármesterének például elpa­naszolta egy küldöttség, hogy itt nem akarják a várossá alakulást, — ami egyrészt ugyancsak alapos tévedés, másrészt pedig aligha érdekli Budapest fő­polgármesterét, — ellenben ferde világításba helyezte az egész küldöttségjárást. Pedig az a küldöttség alap­jában véve jót akart, csak nem vette magának a fáradságot, hogy idehaza előbb, illetékes helyeken f el világosi tást szerezzen. Ha ezt megtette volna, azt is tudná, hogy ugyanazt, amit válaszul kapott, vagy tíz évvel ezelőtt már hivatalosan megkaptuk a fővá­rostól. Tudniillik, hogy a József főherceg-ut rendbe­hozásának költségét vállalják el hárman: Budapest, Sashalom és Rákosszentmihály; — és azt is tudnák, hogy már vagy tiz évvel ezelőtt Rákosszentmihály is, Sashalom is kimondotta, hogy ennek a méltány­talan kívánságnak nem tesz eleget. Nem épit utat a gazdag fővárosnak, hanem rendezi a sashalmi Tliö- koly-utat. A községi szervezet erre mindeddig nem volt képes, a városnak első dolga lesz, hogy meg­tegye. Lám, uraim, nem jobb lenne, ha együtt dolgoz­nánk, egy követ fújnánk, mintsem ellenzéki felvonu­lásokat rendezünk görögtüzzel és esetleg, haszon helyett, megrendítvén a komolyságunkba vetett hitet, akaratlanul is károkat okozhatunk önmagunknak. Bulgária. Irta: Folberih Gusztáv. Mint már előzőleg említettem, kollégáim jóvoltá­ból kedves kis lakáshoz jutottam a Car Shisman- ulica lO. szám alatt lévő egy emeletes ház magas földszintjén. Szobám ablaka kertre nyílott és a ház központi fekvésű lévén, hivatalom sem esett messze. Induljunk el e kedves kis házból és tegyünk egy kis sétát a városban. Az első benyomás az, hogy a Kelet kapujában vagyok (nem messze van innen Drinápoly, a legendás harcok színhelye és Konstanti­nápoly, az ezeregyéjszaka varázsával), mégis, nem kerültem véletlenül Oroszországba? Á katonák uni­formisa egészen orosz, a diákok, diákleányok egyen- sapkája egészen oroszos, a papok (helyesebben pópák) hosszú, tömött szakállukkal, fekete egybe­szabott hosszú ruhájukkal és magas, korongalaku süvegükkel a tipikus orosz egyházférfiak benyomá­sát keltik. A világháború kitöréséig valóban hatal­mas orosz befolyás uralkodott Bulgáriában. Az orosz világhatalmi politika, mely állhatatosan a Dardanel­lák szorosa felé kacsintgatott, kinyújtotta hatalmas csápjait a Balkán felé és a pravoszláv eszmét min­den eszközzel támogatta. így történt az, hogy külső­leg is dokumentálták az orosz barátságot, bár a bol­gár egyház függetlenítette magát az orosz egyháztól és Önállóságát önkormányzatában is kifejezésre jut­tatja. A bolgár egyház feje, akit, akárcsak a római pápát, választás utján delegálnak e legfőbb egyházi tisztségre, gyönyörű palotában lakik és nagy tekin­télynek örvend. Ahogy kiérünk a kis utcából, egy enyhén fel­felé emelkedő szép térre jutunk. Jobbról, balról fel­körben szép két-három emeletes paloták, szemben velünk a parlament épülete, —- előtte pedig egy lovasszobor, II. Sándor orosz cár szobra. Sok biR- gár parasztot láttam elmenni a szobor előtt, mind alázatos tisztelettel kapta le süvegét előtte. Még ak­kor is, amikor hadseregük ellenséges viszonyban volt az oroszokkal. Ez a szobor a bulgár nemzet hálájá­nak szimbóluma a minden oroszok akkori uralkodója iránt, akinek függetlenségüket, megerősödésüket kö­szönhetik. Felszabadító cárnak (cár oszvoboditel) hív­ják. Lovon ülő alakja magas, emeletes márvány piedesztálon nyugszik és a szoboremelvény körül bulgár csapatok rohannak lobogó zászlókkal kivívni az annyira óhajtott szabadságot. íme, a mélyen gyö kerező tradíció kiinduló pontja. És mégis, ezek el­lenére sikerült a bulgár hadak szuronyait mellettünk felsorakoztatni. Ezt is megérthetjük, ha elgondoljuk, hogy a bulgár népnek a törökön kívül csak még egy ellensége volt nagyobb, — még talán ma is az —- a szerb. A macedón kérdés, — mely állandó surló pont a két nép között — erősen hasonlít a mi forrón szeretett Erdélyünk kérdéséhez. Macedó­niában rengeteg elnyomott bulgár, Erdélyben millió szenvedő, gyötrődő rab-magyar. (Épen a mai napon olvasom, hogy a szerbek 641 bulgár iskolát zártak be Macedóniában. Akár­csak az oláhok Erdélyben. A recept ugyanaz, re­méljük, nem sokáig csinálhatják.) Folytassuk utun­kat A parlament épületét elhagyva, lenyűgöző lát­vány késztet megállásra. Egy nagy tér közepén, mintegy az egész város felett uralkodva, hatal­mas templom emelkedik, mely úgy kolosszális ará­nyaival, mint architektonikus szépségével valósággal lenyűgöz. Ez a St. Alexander newsky katedrális, melynek belsejét épen ott-tartózkodásom alatt fejez­ték be, de használatnak csak a háború befejezése után adták át. A torony tetejét, valamint a közép- kupolát és a többi oldalkupolát vert arany borítja, melyet az orosz cár ajándékozott a bulgár nemzet­nek. Feledhetetlen szép látvány a fényes napsütésben szikrázó kupolák sora. Külön engedéllyel beléphet­tünk a templom belsejébe, melyhez hasonlót keve­set láttam. Bizánc minden pompa szere te te, a kelet fantáziája egyesült itt a pravoszláv orthodoxia misz­ticizmusával. Mindenütt fehér és zöld márvány és arany. Az oltártól jobbra a király részére fehér márványból faragott trónemelvény van, mely fölé ugyancsak fehér márványból épített és négy zöld márványoszlopon nyugvó kupola borul. A falakon tenyérnyi üres hely nincsen, csupa mozaik, festmény, ciráda és arany • • • arany, hogy az ember szeme káp- rázik bele. Mesebeli gyönyörűség ez a templom és ha még hozzáképzeljük az orthodox egyház pompá­zatos szertartását, úgy elmondhatjuk, hogy kivételes lelki gyönyörűségben részesültünk. (Folyt, köv.) Háromszobás lakás azonnal kiadó. Budapest, X. Rákosfalva, Vezér utca 4. szám. piu és leánykarnhák, télikabátok óriási választékban SZÉKELY JENŐNÉL Budapest, IV., Petőfi Sándor-u, 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom