Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-09 / 6. szám

6. oldal. RÁKOS VIDÉKE 6. szám. hogy a fejlődés fokának megfelelő nagyobb szer­vezetben, amidőn a fejlődésnek irányt szabnak és utat egyengetnek, az egyesek érdeke is sokkal inkább kielégítést nyer. Felháborodással utasítja vissza azt a csúf támadást, amely az egyik nagy napilapban látott napvilágot, s amellyel félrevezették az újságot s megvádolták azt a kiváló férfius, aki ennek a moz­galomnak megindítója és fáradhatatlan, önzetlen ve­zetője. Az alakulás azonban csak úgy lesz áldásos,, ha önzetlenül, őszinte jóakarattal és szeretettel vesz abban részt minden érdekelt. Budapest sem egy­séges. Más Óbuda vagy Kőbánya, mint a Belváros, mégis minden polgára büszkén vallja magát buda­pestinek és a hatalmas keretben minden rész igénye és érdeke fokozatosan megfelelő, kedvező kielégí­tést nyer. Az uj város minden polgára büszke lesz ezentúl is az ország legszebb nyaraló telepére, a »Száraz Margitszigetnek« nevezett Mátyásföldre', büszke lesz Cinkotára, a város éléskamrájára és ha­talmas erő és energia rezervoárjára és büszke lesz a városi fejlődésben leghaladottabb, kultúrában, ke­reskedelmi forgalomban fejlettebb Szentmihályra és a vele egybeforrott Sashalomra. Nem hátsó’ gondo­latokkal, az önzés fortélyaival kell tehát közelednünk egymáshoz, hanem igaz szeretettel. Rákosszentmihály nevében azt hirdeti, hogy ez a társadalom testvéri barátságot keres azokkal, akikkel közösen akarja jövőnket megalapozni. A beszéd őszinte megértésre talált. Sashalom nevében Réthey Ferenc dr. ny. fő­ispán hasonló szellemben csatlakozott Rákosszent­mihály megnyilatkozásához. Elmondta, hogy alapos előkészület előzte meg a várositó mozgalmat, amely most már teljes sikerrel fejeződött be. Az olyan kí­sérletek, mint amilyeneket ezzel szemben látunk, ren­des kisérő jelenségei az ilyen mozgalomnak. Magyar­óvár várossá alakulását ő intézte, ott is igy volt, ott is hatástalan maradt és ma már mindenki örül a városnak. Cinkota képviseletében Galla Ferenc dr. plébános mondott hosszabb beszédet, amelyben fő­ként Cinkota történelmi és jelenlegi helyzetét ismer­tette és méltatta azokat az értékeket, amelyeket a község az uj városba hoz. A hivatalos beszédeket Lengyel Zoltán dr. felszólalása fejezte be, amelyben ismertette az előzményeket és a jövő alakulását, amelynek útja immár megnyílt. Megmondotta véle­ményét, — még pedig nyomatékos szavakkal — azokról a törekvésekről, amelyek gáncsot szeretné­nek vetni, de amelyek merőben hatástalanok és jelen­téktelenek. A város és a külön törvényhatóság meg lesz és ezt feltartóztatni nem lehet. A megjelent,, impozáns tömeg is igazolja, hogy a mozgalom a köz­óhajtás teljesítése. Hálásan emlékezett meg Szurmay Sándor ny. miniszterről és Preszly Elemér dr. főis­pánról, akiben igazán hathatós pártfogót találtunk, továbbá Szűcs István dr. ny. államtitkárról, képvise­lőnkről, az érdekelt községek vezetőségéről, a sajtó­ról és mindazokról, akik a mozgalmat idáig segítet­ték. Felszólalt még Szűcs István dr. képviselő is, aki igen magvas beszédben fejtegette azokat a köz- tekinteteket, amelyek a fejlődésnek a várossá alaku­lással való előmozdítását szükségessé teszik. A nép­szerű képviselőt nagy szeretettel ünnepelték. A ci­gányzenekar muzsikáját sűrűn megszakította még azután is a szónoklatok meginduló áradata. Reisz Zsigmond, az Ilona-telep képviselője, Szabó árpád- földi esperes-lelkész (izzó hazafias beszéde nagy ha­tást keltett), Sikorszky Titusz, Bathó, Mátyásföld házi poétája, (kitűnő rigmusokban) Bruck Sándor dr. és mások mondottak hatásos beszédet. Az első városi összejövetel fényesen sikerült. Egészségvédelmi előadás. Február 24 én este fél 7 órakor a »Világ Mozgó« fütött helyiségében egészségügyi kacagtató trükkfilmekkel fűszerezett egészségvédelmi előadás lesz, cime: »A fertőző be­tegségek«. Előadó: dr. Tóth Pál László. A Rákosszentmihályi Polgári Dalkör teaestje. A Rákosszentmihályi Polgári Dalkör vasárnap este a Tihanyi-vendéglőben teaestét rendezett s a ‘dalkör ezzel az alkalommal több énekszámot is bemutatott. A dalkör barátai őszinte örömmel tapasztalták, hogy a szilveszteri kedves bemutatkozás óta sokat fejlő­dött, hanganyagban mennyire gazdagodott, erősö­dött ez az ambiciózus énekkar. Kacagó estély. Vasárnap 9-én, délután 5 órakor rendezi a Krédó egyesület a Nagykaszinóban nagy­szabású kacagó estélyét. A farsangi estélyt Nóti Károly egyfelvonásos, mindvégig mulattató vigjá- téka: »A nyúl« nyitja meg. Szereplők: Süveg: Fá­bián József, Süvegné: dálnoki Nagy Ibolyka, Sze­kér: Juhász István, Szobalány: Demetzky Irén, hor­dár: Takács Matyi, Berger bácsi: Szlavkovszky Sán­dor.— Kozlik Lajos: A magyar sors, pápai Molnár Kálmán: Az erdélyi havasokon című dalát énekli: dálnoki Nagy Ibolyka. Malovetz György, az ismert kitűnő hasbeszélő művész uj embemagyságu babá­val lép fel. Adámy Oszkár és Untsch Márton teljesen uj tréfával működik közre. A tettenért bűvész lesz a cime jelenetüknek. A két kitűnő komikus nagy vi­dámságról gondoskodik. A műsor keretében szinre- kerül egy bájos egyfelvonásos operett, a »Családi tanács«, amelyet Kotzebue nyomán Harsányi Zsolt irt. Szereplők: Bársony Mici primadonna: dr. Ungár Gyulánó Papp Katinka, Rakodczay Gáspár: Poros Géza, Rakodczay Menyhért: Pornói János, Rakod­czay Boldizsár: Fábián József, Rakodczay Gáspámé: Demetzky Irén, Rakodczay Zenóbia: dálnoki Nagy Ibolya, Rakodczay Gabi: Szlavkovszky Sándor, Gá- borffy Ádám: Takács Matyi, Miska: Juhász István. A műsorban közreműködik a Krédó zenekara. A ki­tűnő programmu estélyre a belépőjegy ára csak egy pengő. Deák Lőriíicék Mezőtúron. A Deák Lőrinc színtársulata január eleje óta Mezőtúron tartja elő­adásait. A társulatnak rendes téli állomása Mezőtúr, hol igen nagy kedveltségnek örvend. Az idei évadja a szokottnál is sikeresebb. A közönség és a helyi sajti teljes mértékben méltányolja a derék színészek munkáját. A »Mezőtúri Újság« ugyanolyan részle­tesen foglalkozik a színtársulat előadásaival, mint a Rákos Vidéke és komoly, értékes kritikával kiséri azokat. Annál örvendetesebb az a megállapítása, hogy a társulat szervezései még az előbbi éveknél is jobban sikerült és nem egy előadása a legmagasabb művészi színvonalat eléri. A műsor érdekes és válto­zatos és magában foglalja a legvonzóbb újdonságo­kat. A mi kedveltjeink ott is hasonló népszerűségnek örvendenek. Igen nagy sikere volt a Tábornok elő­adásának, amelyet a Nemzeti Színházéval hasonlít össze a mezőtúri kritika. Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Szökik az asszony, Libavásár és hasonló elő­adások követik egymást. Az igazgató-pár állandó ünneplés tárgya, nemkülönben Hortobágyi, László Ili, Krémer, Paxi Teréz, Eöry Gizi, Matolcsyné, Kárpáti Maja, Tunyogi, Kőszegi és a többi, mind. Örömmel olvasunk Lenkey egyre szaporodó sikerei­ről. A »Tábornok« egyik szerepében azt Írják róla, hogy »alakítása elejétől végig felette áll Tímár nem- zetiszinházi alakításának és brilliáns játékával bebi- zonyitotta, hogy társulata legnagyobb értékei közé

Next

/
Oldalképek
Tartalom