Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-09 / 6. szám

4. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 6. szám. récén, Zalaegerszeg, Pestújhely, Szentes stb.) ,ame­lyek megteremtése tulajdonképen Korányi nemes gondolkodásának s emyedetlen, mindhalálig tartó munkájának a következménye volt. Az ország nyilt gümősbeteg létszáma azonban oly nagy, hogy intézeteinkben ma elegendő férőhely számukra nincsen. Egy lehetőség volna, ha minden megyei város és tehetősebb község tehermentesítené ezeket az intézeteket azáltal, hogy mindegyik a saját intézetét építené meg, — ami mellesleg hasznot is hajtana. Távol a világ zajától, tiszta, portól mentes levegőben, befásitott területeken lehetne ezeket a szanatóriumokat, tüdőbeteggondozókat, intézeteket felállitani a fekvőcsamokokkal, melyek féltetejü, dél­felé nyitott, tiszta deszkából készülhetnének, szintén pormentes helyen. Angliában minden 1—2 beteg számára kis, magasított alapú, fából készült s minden oldalán felnyitható fektető házacskákat, az úgyneve­zett »shelter«-t használják; ilyeneket hazánkban is alkalmaznak, amelyeknek használata a shelterektől függetlenül fejlődött (Mezőkövesd.) A mezőkövesdi járásban ugyanis féltetejü, olyan házacskákat alkal­maznak, amelyek téglánynégyzet alappal birnak, vázát fagerendák alkotják, fedelét kátránypapirral, vagy szalmával fedik, három oldala (északi, nyugati), keleti) reászögezett gyékénnyel van zárva, tehát szel- lős, déli oldalát pedig a legyek ellen kinyitható függönnyel zárják. A házikóban elfér a beteg ágya és széke. Egy ilyen fektető házacska ára 40 pengő. Az alakulóban lévő városnak nyomatékosan fi­gyelmébe ajánlom ezeket az olcsó fektető-házacská­kat, melyeket a készülő városi járványkórházban a nyilt gümős betegekkel egyetemben lehetne elhe­lyezni (legszebb és legközpontiasabb volna Kisszent- mihályon, Anna, vagy Árpádtelepen) s 400 ágyas, 400 drb. fektetőházacskával az év 12 hónapjából 6—7 hónapig lehetne az uj város 400 nyjlt gümő- kóros betegét az egészségesektől elkülöniteni. A 400 ágy ára pedig mindössze 16—20.000 pengő, amely a várossá való átalakulásunk esetén csak Rákosszent­mihály nagyközség l1/2—2 évi ebadójából kifi­zethető. Az alakuló 40.000 lakosú város pedig még ennél az áldozatnál is többre képes és éghajlatánál, egész­ségügyi viszonyainál fogva predesztinálva van arra, hogy szép és alkalmas területén a tüdőszanatórium minél előbb felállittassék. Egy 400 ágyas szanató­rium közös, még olcsóbban megépíthető modern fekvőhelyekkel, minden nagyobb megerőltetés nélkül felállítható s az uj városnak nemcsak emberbaráti, elsőrangú önvédelmi, hanem hasznothajtó berendez­kedése is volna. Az uj város kultúrájának közigazga­tási törekvéseit: a pocsolyák levezetését, az utak por­talanítását, megépittetését, jólevegőjü séta és játszó­terek létesítését, tiszta, jó ivó viz, korcsmák, iskolák, berendezését nem is említem, hiszen ez nemcsak a rákosszentmihályi községi elöljáróság, hanem a köz­ség minden polgárának leikébe óhaj alakjában régtől fogva lángbetükkel van beírva. Láthatjuk ezekből, hogy csak a gümőkórt érintő egészségügyi kérdések mind a közösséget érdeklő köz- igazgatási kérdések, illetve, hogy alig van közigazga-" tási kérdés, melynek ne egészségügyi célja volna. Ezért van szükség .minden társadalmi tényező összefogá­sára e súlyos népbetegség leküzdésére, de viszont láthatjuk az előadottakból, mennyire igaza van Ko­rányi professzornak, midőn azt mondja: »az orvosi) tudomány nem csupán azon jelenséggel bir, miszerint a betegségek gyógyításának és megelőzésének tegyen szolgálatot, hanem az emberi összfogalmak alakulá­sára is kihat, épen úgy, mint ahogy Galilei, Kepler, Newton tanulmányai nem csupán az asztronómiát és mechanikát befolyásolták, hanem a fizika minden ágára és a filozófia átalakulására s az egész morális világra egyaránt gyümölcsözők voltak.« Isten adja, hogy Írásomnak a közegészséget szolgáló célja mellett ilyen kulturális haszna ás legyen! (Vége.) Krédó gyűlés. Vasárnap tartotta a Krédó egyesület februári gyűlését a Kaszinó dísztermében. A tagok olyan hatalmas számban jelentek meg, hogy a nagy­termet tejesen megtöltötték. Pichler István esperes- plebános, elnök rövid ima után »Kulturfölény a nem­zetek életében« cimen tartott nagyértékü előadást. Ragyogó példákkal illusztrálta, hogy minden nem­zet és nép kultúráját a katolicizmussal kell átitatni, csak igy lehet maradandó és örökös. Sok nagy és hatalmas kultúrájú nép pusztult el a történelem bi­zonysága szerint, mert ez hiányzott belőle. Az egyház a kultúra minden ágában, a természettudományban, a művészetekben, zenében egyaránt hatalmas elméket adott a történelemnek. A kulturfölény azonban nem­csak ezen a téren nyilvánul meg. A nemzetrontó bűnök, mint az egyke, az öngyilkosság, a katholiku- sok között sokkal kisebb arányban fordulnak elő, mint másutt. Az egyház mindig nagy súlyt helyezett a tudományokra. Mindenkor elől járt az iskolák, egyetemekfelállitásában. A hazaszeretet ápolása is fontos feladata a katholicizmusnak. Végül a katho- likus öntudatról, a katholikus férfi hivatásáról be­szélt. A gyűlés nagy figyelemmel és élvezettel hall­gatta a tanulságos előadást és lelkesen adott kife­jezést tetszésének. Folyó ügyek tárgyalása után imával ért véget a gyűlés, amelyen elhatározták, hogy a Krédó egyesület ezentúl minden hónap má­sodik csütörtökjén d. e. fél tizenkét órakor a Nagy­kaszinó termében tartja ülését. Katholikus bál. Most szombaton zajlik le a Kaszinóban az elsőrangúnak Ígérkező katholikus bál. A rendezőség ezúton közli, hogy a nehéz viszonyok miatt az estélyi ruha nem kötelező, hanem lehetőség szerint csak sötét ruhában kéri a megjelenést. A bál este 9 órakor kezdődik s reggel 6 óráig tart. Ref. kulturestély. A rákosszentmihályi ref. egy­ház február 2-án fényes müsoru kulturestélyt rende­zett az építkezés alapjára. Fellépett Ujváry Margit énekmüvésznő, Szollás Magda zongoraművésznő és kiválóan értékes és kedves felolvasást tartott Móricz Pál iró, a Petőfi társaság tagja. Nagy Emma pol­gári isk. tanárnő saját verseiből szavalt. Február 16-án műsoros teaestély a rákosszentmihályi ref. kulturházban ugyanerre a célra. Közvetlen forgalom a Máv körvasuton. Közügyeinkért buzgólkodásában fáradhatatlan or­szággyűlési képviselőnk, Sziics István dr. államtitkár állandóan odaadó tevékenységet fejt ki, hogy a Máv. körvasuti személyforgalma minél inkább kielégítse közönségünk kívánalmait. A nagy örömmel fogadott és tömegesen felkarolt Máv. forgalom ellen — mint ismeretes — az a legfőbb panasz, hogy csak átszál­lással bonyolítható le, a helyi vonatok nem futnak be közvetlenül a pályaudvarokra. Szűcs István dr. HIBER.

Next

/
Oldalképek
Tartalom