Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-05 / 1. szám

1. szám. RÁKOS VIDEKB 7. oldal. a speciális bulgár kosztról, őszinte leszek, nekem csak a bulgár Yoghurt és a tojás sárgájába sütött juhsajt Ízlett, ennek azonban az a magyarázata, hogy én még itthon sem eszem meg semmiféle formájában a birkát és a bárányt. Ha szabadna ezzel a kifeje­zéssel élnem, a bulgár koszton vörös fonálként húzó­dik végig a birka. Ez a nemzeti eledel, — lami a húst illeti. Disznózsír helyett is birkafaggyut használnak és ha olykor másfajta húst készítenek, előszeretettel sütnek beléje — gyümölcsöt (alma-, körte-szeleteket). Nekik rendkívül Ízlik, — tehát igazuk van. De gusti- bus non est disputandum. Az idegen azonban — mint már föntebb említettem — teljesen gusztusa szerint étkezhet egypár elsőrangú hotel éttermében. Ott is divatban vannak — különösen vásárok alkalmával — a lacikonyhák, melyekben a finomra darált birka­vagy kecskehusból apró kolbászkákat formálnak és izzó parázs fölött, rostélyon sütik meg, egy cipót kettévágnak, közéje helyezik és igy szervirozzák. Ha­sonlóan a magyar konyhához, erősen fűszerezik éte­leiket. Megfigyelésem szerint általában mértékletes­ség jellemzi a bulgár népet, tény az, hogy másfél évi ott tartózkodásom alatt berúgott embert nem láttam. A paraszt földművelő még tovább megy. Étkezése oly egyszerű és igénytelen, hogy ebédje egy darab kenyér, paradicsom vagy uborka, paprika. Sokszor láttam Szófiában járó parasztokat, akik egy-egy na­gyobb ház tövébe lekuporodva fogyasztották el ezt az igazán minimálisnak mondható táplálékot. Ké­sőbb alkalmunk lesz egy parasztházba is ellátogatni, majd meglátjuk, mivel fognak bennünket megkínálni. Felhívás es jelentés. A 48-as szabadságharc 13 vértanú halált köve­telt és a nemzet minden egyes polgárának áldozat- készségéből készült az aradi vértanú emlékmű. Az 1918—19-iki rémuralom idején Tisza István gróf és mintegy 600 vértanú társa szenvedett már­tírhalált az alkotmány és az állami rend visszaálli- tásáért. Dicsőséges nevüket, az Országos bizottság a nemzet akaratából, az első nemzetgyűlés első ha­tározatához híven, hatalmas emlékművön megörökíti. Tekintettel arra, hogy az emlékmű nem az ere­detileg tervezett helyre, az Eskü-térre, hanem sokkal nagyobb térre, a parlament elé kerül, Budapest szé­kesfőváros képzőművészeti bizottsága anyagban és méretben a térnek megfelelőleg monumentálisabb emlékmű felállítását óhajtotta, hogy örök időkig a legimpozánsabban hirdesse halhatatlan vértanúink iránt érzett kegyeletünket. Az ilyen értelemben átdolgozott emléket a fenti bizottság egyhangúlag elfogadta. A márványemlék- mü architektúrája a téren készen áll. A szoborcso­portokat faragják. Váry Albert koronaügyész h. orsz. képviselő, a névsorösszeállitó bizottság elnöké­nek munkája befejezéshez közeledik és igy az em­lékmű felavatása a közeljövőben megtörténhetik. Bár ismerjük a nehéz gazdasági viszonyokat, de szegénységünk mellett mégis tartozunk vele, hogy a vértanuknak, akik között mindenki megtalálja kartársát, akik életüket adták értünk és a hazáért, Tanuljon világnyelveket! CSONGOR nyelvtanár Rákosszentmihály, Árpád-utca IO» Angol Francia Német Olasz világnyelveket BERLITZ módszer szerint. Előkészít az összes középiskolai magámvizsgára, érettségire. Korrepetálás. a magántulajdon, köz- és magánvagyon megmenté­séért, szerény tehetségünk szerint adakozzunk és koszorumegváltás címén örök emléküket megtisz­teljük. Az egész magyar nemzet kegyelettel adózik a vértanuk emlékének. Az adakozást a magyar ország­gyűlés felsőháza és alsóháza nyitotta meg 2000 pen­gős, gr. Bethlen István miniszterelnök 1000 pengős adományával, valamint gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter 5000, dr. Walkó Lajos külügyminiszter 1000, Mayer János földmivelésügyi miniszter 1000, dr. Zsitvay Tibor igazságügyi mi­niszter 500, a Ludovika Akadémia 1003, m. kir. csendőrség 3011, m. kir. államrendőrség 1071, m. kir. posta és távirda 2293, m. kir. államvasutak 1300 és Budapest székesfőváros tanácsa 20.000 pengős adományával. 1929. november 15-ig adományozott eddigi ösz- szeg 81.481 P (nyolcvanégyezemégyszáznyolcvanegy pengő). Az előadottak alapján az a tiszteletteljes kéré­sünk a nagyközönséghez, a községek elöljáróihoz, testületek, intézmények vezetőihez, hogy a vértanu- emlékmü még hiányzó költségéhez bármilyen csekély összeget kegyesen adományozni és a Pénzintézeti Központba a »Vértanuk« 36.800. számú csekkszám­lájára megküldeni méltóztassanak. Egyúttal felhívja az Országos Bizottság a tár­sadalom figyelmét, hogy gyűjtéssel senkit meg nem bízott, az adományok csakis a Pénzintézeti Köz­pontba küldhetők. Bízva a bölcs és kegyes elhatározásban és kéré­sünk teljesítésében, vagyunk hazafias tisztelettel az Országos Bizottság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom