Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-02 / 44. szám
XXX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1930. vasárnap, november 2. 44. szám. TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, RÁKOS VIDÉKE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz A magyar búzaválság ás az orosz dompíng. Irta: PíUHOVlCtl JOZSet ClP. Szokatlan témával találja magát szemben az olvasó, aki jól tudja, hogy itt, a pestkörnyéki községekben a búzával bajlódó kisgazda-társadalomról alig lehet beszélni. Hiszen itt a tisztviselő, kereskedő-, iparos-, gyárimunkás-társadalom nagy tömegei települtek le. Valamennyiről pedig jól tudjuk, hogy a buzakérdéssel közvetlen kapcsolatban nem volt, de nem is lehet. Mégis szükségesnek tartjuk, hogy ezzel a kérdéssel épen most foglalkozunk, amikor a magyar búzaválság a legnehezebb időket éli. Foglalkoznunk kell vele azért, mert valamennyien, itt, a pestkörnyéki községekben és városokban ugyancsak a legsúlyosabb gazdasági krízissel küzdünk. És aki azon a véleményen van, hogy a mi kereskedőinknek, iparosainknak, a munkásosztálynak nyomasztó anyagi helyzete nincs összefüggésben a búzaválsággal, az nagyon téved. Aki egy pillanatra figyelemmel kiséri a köz- gazdasági élet komoly tényezőinek jelentéseit, melyek legutóbb is arról számolnak be, hogy a gazda- társadalom vásárló ereje, épen a búzaválság következtében, egy milliárd pengővel csökkent, az ennél a megállapitásnál nem tud pillanatokig tartózkodni csupán, hanem maga előtt látja a gazdasági életnek azt az egymásba kapcsolódó összefüggését, melynek következtében az eltűnt egy milliárd pengőből hozzá is kevesebb jut el most már. Különösen a kereskedelem és ipar területei azok, melyek a legjobb fokmérői a fokozatosan elszegényedő viszonyoknak. Ha tehát a nagy társadalmi testületekből ily óriási összeg tűnik el, akkor látjuk azt is, hogy a búzaválság micsoda rettenetes pusztitásokat tud előidézni azzal, hogy az árakat a termelés költsége alá sülyeszti! A 20 pengős búza idején is erősen lehetett érezni a mezőgazdasági termelés nehézségeit s ma már a gyors segitségre gondol mindenki. Amikor a gabonajegyrendszert (boletta) a kormány életbeléptette, ezzel az árszabályozó munkájával elsősorban a gazdatársadalom vásárló erejét kívánta biztosítani, tehát ezzel közvetve az iparon és kereskedelmen is segíteni akart. Számításaiban azonban a véletlenül erre az időre eső orosz buza-dömping erősen megzavarta, mert a boletta ellenére is a búza ára még mélyebb, mondhatjuk, a legmélyebb pontra sülyedt. Sokan kérdezhetik, mi is az a dumping, mely egyszerre egy milliárd pengővel apasztotta a gazdatársadialom vásárlóerejét s igy a többi társadalmi osztály exisztenciális viszonyait a legnagyobb veszélybe sodorta ? Az orosz buza-dömping nem egyéb, mint hatalmas mennyiségű búzának — mely 40 millió q-át tesz ki — az európai piacra dobása az előállítás költségén jóval alacsonyabb áron. Ha figyelembe vesszük azt, hogy Európa behozatali szükséglete évenkint búzából 140 millió q, amelyből Nagy- britanniára egyedül 60 millió q esik, akkor már tisztán látjuk azt a katasztrófát, mely egy nem várt, 40 millió q-át kitevő búzamennyiségnek a piacra dobásából ered. De figyelembe kell vennünk azt is, hogy Európában a búzát exportáló államok összesen és kereken 14 millió q-át vihetnek külföldre, így még világosabb előttünk az, hogy mit jelent az orosz búza megjelenése, különösen hazánkra nézve, mely állam tudvalévőleg a maga 9 millió q buzafeleslegé- vel Európa legnagyobb búzaexport állama. Aki a most elmondott adatokat komoly birálat tárgyává teszi, lehetetlen meg nem állania és félelemmel, reménytelenül gondolni arra, hogy hazánk mennyire függvénye azoknak a lelkiismeretlen eseményeknek, melyek Oroszország részéről Európában bennünket tesznek a legnagyobb próbára. De aki csak a rosszra gondol, az elveszti a jövőbe vetett hitét. Pedig ebből kell nekünk a legtöbbünknek lenni!!! Épen ezért ugyancsak számadatok felhasználásával kell foglalkoznunk az orosz búzatermelés kérdésével is, hogy a kérdést teljesen tisztán láthassuk, így elsősorban figyelembe kell venni az orosz lakosság számát s annak búzaszükségletét. A rendelkezésünkre álló adatokból megtudjuk, hogy Oroszország lakosságának száma 147 millió, melynek búzaszükséglete évenkint 238 millió q. Az orosz szovjet részéről kiadott termésadatok szerint az 1929. évben 234 millió q búza termett összesen. Ezek a termésadatok — bár hivatalosak — erősen túlzottak, mert Oroszország még nagyon messze van a háború előtti termelés színvonalától, amikor az átlagtermés búzából 206 millió q volt. Az orosz szovjet múlt évi termését a m. kir. föld mivélésügyi minisztérium az összes termelő tényezők komoly mérlegelésével maximálisan 170 millió q-ra teszi. Ezek az adatok meggyőzhetnek mindenkit köny- nyen arról, hogy Oroszországnak még az ő adatai alapján sincs meg a szükségletét fedező menny is égé* mert itt is 4 millió q hiány mutatkozik, s igy még kevésbbé van meg a lehetősége arra, hogy egyszerié 40 millió q búzát a termelő áron aluli számítással dobjon a piacra. Hogy ez mégis bekövetkezik, egyeLapunk mai száma 12 oldal.
