Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-26 / 4. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 4 szám. nek köszönhetik. Felfedezett ebben egy különleges erjesztő gombát, melyet »bacillus bulgaricus«-nak nevezett el. Ezzel az erjesztő anyaggal oltják be a tejet, melyből azután utolérhetetlen, pompás izü, rezgő, kocsonyaszerü aludttej keletkezik, melyre ren­desen kevés porcukrot is hinteinek. A mi ilyenfajta) készítményeink meg sem közelitik, táperő és könnyű emészthetőség tekintetében pedig hatása felülmúl­hatatlan. Akár igaz, akár nem az orosz tudós fen­tebbi megállapitása, tény az, hogy sehol annyi egész­séges szép szál öregembert nem láttam, mint ott, az aludttej kiváló tápláló hatását pedig magamon is jótékonyan tapasztaltam. Ezzel az aludttejjel kap­csolatban igen jóizü történetet mesélt el nékem P. munkaügyi miniszter fia, aki felsőbb tanulmányait külföldön végezte. Mielőtt azonban ezt itt elmonda­nám, legyen szabad egy ehhez igen hasonló magyar emlékezést felelevenítenem, melynek érzelmi moz­gató ereje nem az aludttej, hanem a honvágy. Jókai Mór meséli, hogy Teleki Sándor és Ko­rn áromy Gyuri — a 49-iki magyar emigráció két kiváló vezértagja — együtt időztek Genfben. Egy­szer künn sétálnak többedmagukkal a mezőn. Be­szélgetés közben Teleki Sándor észreveszi, hogy Komáromy Gyuri el-elmaradoz a társaságtól s vala­mit fölszed a gyepről, s azt alat tómban, hogy senki észre ne vegye, a zsebébe csúsztatja. Rálesett és megütközve látja, hogy az semmi más, mint tőzeggé száradt tehéntrágya. Mikor egyedül voltak és ez­iránt kérdőre vonta, Komáromy Gyuri fülig pirulva igy felelt: »Bolondság! Már csak megvallom neked. Mikor hazamegyek, bezárkózom a szobámba, tá­nyérra halmozom ezt az összeszedett trágyatőzeget, meggyujtojn, s aztán annak a bűze mellett azt képze­lem, hogy odahaza vagyok, az én kedves Alfölde­men.« Mindkettőnek a szeméből kicsordult egyszerre a könny... Erre a bolondságra!... így Jókai. Most jöjjön a másik történet. Az én kedves bulgár barátaim, akik szintén Genfben tartózkodtak, persze nem mint emigránsok, hanem hasonlíthatat­lanul jobb körülmények közepette, mint az egyetem hallgatói, érezték, hogy valami nagyon hiányzik az életükből, valami, amit odahaza gyermekkoruktól kezdve megszoktak. Hiszen igaz: a svájci tej kitűnő, az aludttej is jó lehet, de olyan még sem volt, — mint odahaza. Igen ám, de hogyan lehetne hazulról ide küldetni csak egy csészényivel is abból a pompás italból, hiszen a távolság óriási, bizonyára megrom­lik. Nos hát, ha másképpen nem megy, majd ide­küldetjük a — bacillusát. Nosza, sietve mentek |a levelek haza és ime, rövid idő múlva a diákok láza1 san bontották ki csomagjaikat, melyből óvatosan emelték ki azokat a kendőket, melyeket odahaza jó ideig áztattak valódi bulgár aludttejben és igy megszáritva, magukba fogadták a »bacillus bulga- ricust.« Ezután már gyermekjáték volt ezeket a ken­dőket a jó svájci tejben áztatni és egymásutáni oltás által előállítani a hazai izü ételt. íme: Komáromy fut és leánykaruhák, télikabátok óriási választékban SZÉKELY JENŐNÉL Budapest, IV, Petőfi Sándor-u. 9 Gyurka szagot keresett, mely hasonlít a puszták tüzéhez, a mi bulgár diákjaink izet kerestek, mely emlékezteti őket hegyes-völgyes hazájuk szokásaira, itt is, ott is a legnemesebb honvágy gátat szakitó tüze éleszti találékonyságra a sziveket és elméket. Csak egy szagot, egy izt, bármi csekélységet abból, amit otthagytunk, távol, messze — a szülőföldről. Jóizü még az ottani cukrászdákban készített leveles kelt tészta, melynek közepébe valamilyen gyümölcsízt helyeznek, arra egy-két szöllőszemet tesznek és a tészta négy sarkát ráhajtják. Nagyon népszerű az általában délvidéken szokásos, u. n. »dulcsásza.« Ez nem egyéb, mint igen sürü cukor­ban főtt gyümölcs, — jam — melyből azonban túl­zott édessége miatt csak nagyon keveset lehet fo­gyasztani. Egy-két kávéskanállal untig elég belőle, utána mindjárt friss vizet isznak. Kitűnő izü a bulgár sajt Is, melyet nagy mennyiségben állítanak elő. Mi természetesen a speciális bolgár kosztot megszokni nem tudtuk, de nem is voltunk erre utalva. Kezdeti­ben vendéglőben étkeztünk, majd a magyar asszo­nyok házikosztja segített hazai hangulatot elővará­zsolni. Már 1917. elején azonban gazdaságosabbnak tartottuk külön hivatalos étkezdét berendezni, mely­nek vezetője magyar kollégánk volt, szakácsa szin­tén magyar ember. Az étkezde jó him evét bizonyí­totta, hogy osztrák kollégáink is szintén itt étkeztek. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy e cikk Írása közben egy budapesti tejivócsamok ablakában kifüggesztett hirdetésre lettem figyelmes, melyen a tej ivó embereket prof. Mecsnikoff által felfedezett »bacillus bulgaricus«-sal készített aludttej fogyasztá­sára invitálja. íme, tehát Budapesten is élvezhetjük már a »kiszeló mlékót.« Nem kell ezért külön Bul­gáriába utazni. (Folyt, köv.) fi tuberkulózisról. Irta: Tóth Pál László dr. A gömőkór a mai fejlett orvosi fizikális és vérsavó-vizsgálati módszerek ismeretének birtokában nagyon könnyen kimutatható betegség. A tüdőben és a szervezetben egyebütt megtelepedett gümőbacil- lust és kóros elváltozásokat okozó hatásait nemcsak kikopogtatással és hallgatódzással, hanem Röntgen- átvilágitás és felvétel segitségével és még ezenkívül vérsavó-reactióval is ki lehet mutatni. Ez utóbbi reakció az emberi szervezetnek azon tulajdonságán alapszik, hogy ha az egyszer már gümősen fertőző­dött ember (vagy állat) bőrén kisebb-nagyobb kar­colást ejtünk és erre higitott oldatban tuberkulint (a gümőkór-bacillusok glycerines húsleves anyagá­nak szürlete térfogatának 1/10-re besűrítve, amely barna színű, szirupsürüségü folyadék) cseppentünk, — a gümősen fertőzött egyénnél 24—48 óra alatt a karcolás helyén különböző erősségű pirosodás, duzzadás és hólyagképződés jelentkezik, mely a nem gümőkóros egyénnél semmi elváltozást sem fog mu­tatni. Ugyanez a jelenség észlelhető akkor is, amikor a higitott tuberkulin oldatból egy cseppet a szem kötőhártyájára cseppentünk, ahol — ha a szerve­zetben valahol gümős fertőzés van, — kötőhártya gyulladás fejlődik ki. Ha azonban a tuberkulin higi­tott oldatából bizonyos mennyiséget a bőr alá fecs­kendezünk, a gümős megbetegedettnél nemcsak a befecskendezés helyén láthatunk lobosodást, hanem még láz, általános fáradtság, bágyadtság is jelentke­zik s ezenkívül akárhol is van a szervezetben régi

Next

/
Oldalképek
Tartalom