Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-07-27 / 30. szám

2. Oldal ___________________________________, RÁKOS VIDÉKE 30 szám. a bizottságot a helybeli szinügy eleven és. irányadó tényezőjévé kell növelni. Az egyesületek jóakara­tukról adtak tanúbizonyságot, a kis, fiatal Jókai kör szinte megható módon tett eleget lelkes szinpártoló kötelességének, de sok jelentős és tehetős tagokból álló társadalmi egyesületünk nyári pihenőjét tartva, csak igen kismértékben és kezdetleges módon vette ki részét a szép munkából, aminek szomorú követ­kezményei lettek volna, ha Rákosszentmihály fejlő­dése, közönségének színvonala, Deák Lőrinc nép­szerűsége és a színtársulat becsületes munkája amúgy is fel nem lendítette volna a színészet ügyét és nem biztosította volna az évad sikerét. Idejében való szervezkedés és tervszerű előmunkálatok min­den egyesületben megkönnyítik majd a szinpártolás gyakorlását és akkor a jövő évadra olyan színházi közönség várja majd színtársulatunkat, amelynek súlya, ereje, tekintélye és áldozatkészsége döntő szót biztosit községünknek ebben a fontos ügyünkben is és magunk gondoskodhatunk arról, hogy mindenkor a most lezárult szép évadhoz hasonló színházi élve­zetben részesülhessen közönségünk. A rákosszentmihályi „HANGYA“ fogy. és érték, szövetkezet ajánlja a következő fajtiszta uradalmi borait: Prima Kadarka literje —.65 fillér, Ó-Ezerjó literje —.70 fill., Pecsenye-Rizling édeskés lit. 1 pengő Kapómat az tu Aimasy telepre! — A ram. Matti, egynaztanacs gyűlésé ­A rákosszentmihályi róm. kath. egyházközség képviselőtestülete látogatott közgyűlésit tartott hétfőn délután a községháza termében. A gyűlés főtárgya az volt, hogy lelkes mozgalmat indítottak az Uj- Almásy-telepi kápolna építése ügyében. Az; eszmét Pornói János, az egyház tevékeny és buzgó kántora vetette fel, aki azt reméli, hogy önkéntes megadóz­tatás alapján a legszükségesebb tőkét elő lehet te­remteni. Id. Szabó József nagyszerű terveket készí­tett és ajánlott fel az egyháznak. Az elmés megoldási szerint a háromhajós, tornyos templomot részletek­ben építenék fel: előbb a főhajóját és az egyik mellékhajót. Az utóbbi, ideiglenes válaszfalakkal egyelőre paplakásul szolgálna és csak később adnák át végleges rendeltetésének. Kitűnő az ifj. Szabó József terve is, nemkülönben az ifj, Poros Istváné, aki fordítva., paplakot építene, amelynek egy része imatermül szolgálna és később alakulna át szobákká vagy kulturemmé, amikor már templomot építhetné­nek,. A rendkívül érdekes gyűlés lefolyásáról a kö­vetkező részletes tudósításunk számol be: Pichler István esperes plébános, egyházi elnök vezette a gyűlést és a jegyzőkönyv hitelesítésére Dibusz Sándort és Czinker Istvánt jelölte ki, majd pedig a következő megnyitó beszédet mondotta: Igen tisztelt Egyházi Képviselőtestületi Valamikor azt mondotta valaki, réges-régen volt ez már, — hogy nálunk az Egyháztanács csak akkor jön össze, ha pénzre van szüksége, Az idén még ezért sem jöttünk össze, mert levegőben lógó költségvetést csinálni még főjegyző elnökünk sem tud, már pedig e hő elejéig igy állott] .pénzügyi jövőnk iskolánk államsegélyének részben való leszállítása, és egy adó rendszer bevezetésének előkészületei miatt. De ezekről majd elnök urunk fog beszélni Én inkább arról beszélek, hogy annak a régi kijelentésnek távolról sem volt igaza, mert mint a mai gyűlés is bizonyítja, igenis egyházközségi éle­tünk épen képviselőtestületünk jószellemü irányzata következtében szépen mozgalmas, tervezgető és mun­kás. Kimondottan nem gyüléseztünk, és mégis mi cselekedtünk, mert mi más ami képviselőtestületünk, mint a Krédó, mi más a mi templomi közönségünk egy része, mint az egyházközség képviselőtestülete, mi más a községi élet, mint mi, és. mi más lesz, ami lesz itt Szentmihályon, ami nem mi vagyunk? S igy is kell ennek lennie:. Mi a keret vagyunk az egyházi élet képéhez, mi a pecsét vagyunk az egyházközségi élet szépet, nagyot akaró momentu­main,. S azért nekünk olyankor kell egybegyülni, mikor valami kiforrott dologhoz kell a hozzájárulás. Az történik, annak kell és szabad történnie, amit fni óhajtunk; mi. buzdítjuk embereinket, s mi gyűlünk egybe azért, hogy ezt a helyesen kiforralt akaratot,, óhajt megformázzuk. Nem azt mondom én ezzel, hogy már minden rendben van,. De számitanunk kell azzal, hogy ahány ember, annyi féle, Községünk lakossága sűrűn változó. S emberi gyengeség is van a világon. De amint nagy, országos viszonylatban jobban és jobban érvényre jut a »justitia et pax« — ha vani igazságosság, méltányosság a nagy katolikus érde­kek iránt, akkor lesz béke is, úgy szü- kebb hazánkban, községünkben is egyre jobban érvényesül a belátás, hogy mi jót akarunk', hiszen; magunknak is akarjuk, hát csak jót akarhatunk, s a mi akaratunk nem lehet rossz senkinek, mert mini­ket igazi istenhitből folyó emberszeretet vezet. De a magunkét nem hagyjuk, mert van józan önszen retetünk, S erre az irányzatra vigyáznak a mi katholikus embereink, kiknek ott a helyük mindenütt, s akik egyre nagyobb számban ott is vannak,. Kérjük őket, imádkozunk értük, hogy rendithetetlen akarattal kép­viseljék Krisztust, az ő igazságaiban. Ennek a fejlődő katholiküs életnek újabb határ­kövéhez érkezett egyházközségünk. Mint a tek. kép­viselőtestület látni fogja, még a mai nehéz anyagi viszonyok között is lehető megoldáshoz vezette fő­jegyző urunk a költségvetést,. De látni fog egyebet is! Látni fogja az Egyházi- község uj(abb örvendetes fejlődésének lehetőségét. Csak ne hiányozzék a lelkesedés, a kitartó akarat és az ima. A mi templomunk elég rendben, plébánia, kán­toriak, egyesületi ház, iskola, telkek vannak birto­kunkban. Sashalmon (templom, plébánia), Mátyás- földön (templom festve, plébánia pappal), Annatelep pappal, templommal és lakkal. Szinte csodája mindez a kath. nép, még a leg­szegényebbjeinek is szerető gondoskodásának és ki­tartásának. Nunc venio ad fortissimumI — mondja a latin. Most jön a javai Ehhez az istenadta csodához, a szentmihályi kat­holikus hívek nem sápitozó, hanem minden lehetőt tenni akaró jószívűségéhez akarunk fordulni, hogy még egy eddig mostohának látszó gyermekünkről gondoskodhassunk: Uj-Almásy Pál telepről. Szeret­nénk; hogy az egyháztanács minden tagja ezt a gyer­meket szeresse, s gondoskodni kívánjon róla. Nem akarok részletesen kitérni a módozatokra, hogy anyagi része miként valósítható meg, mert ez, a gondolatot teljesen megszerető egyháztanácsosunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom