Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-07-06 / 27. szám
27 szám. RÁKOS VIDÉKE 5. oldal. *' Bulgária. (9) Irta: Folbevih Gusztáv. Hogy is mondja a strázsamester a mi drága, szivünkhöz nőtt »János vitéziünkben ? »Úgy van az rózsám, hogy akkor viszik el a katonát, amikor már nagyon belemelegedett a kovártélyba«. Vielem is valahogy igy történt. Szép hónapokat töltöttem el Szófiában, kedves btilgár barátokat szereztem és amikor már nagyon belemelegedtem a kovártélyba, — elszakított onnan a felsőbb parancs. Kívánatos volt, hogy a mindinkább kiterjedő harci front több és több táviróállomást kapjon és ezenfelül összekötő vezérkari tisztünk a bulgár főhadiszálláson önálló távírdával rendelkezzék. Bár váratlanul ért a megbízatás, hogy a bulgár főhadiszálláson létesítendő táviróállomást vezessem és szolgálatát ellássam, mégis örömmel és büszkeséggel vállaltam azt, mert önálló, független munkakört jelölt ki számomra. A viszontlátás reményében tehát búcsút vettem kedves szófiai barátaimtól és egy novemberi napon uj állomáshelyemre utaztam. Küstendil, a fővárostól délnyugatra fekszik, 25 kilométerre a szerb határtól. A vasút vadregényes szép helyeken vezet odáig, valóságos kis Semmering benyomását kelti egyes helyeken. Égbe nyúló sziklák között halad a vonat, majd néhol szédületes mélységek mellett szalad tova, bájos kis állomások maradnak mögöttünk, mig 2 és fél órai ut után feltűnik a végállomás képe. Az indóház szép, egyemeletes,, tiszta épület és maga a pályaudvar nagy kiterjedésű. A város képe: festői. Ez az egyetlen helyes kifejezés, melyet itt használhatok. Széles völgyben terül el, melyet minden oldalról tökéletesen körülzárnak a hegyek. Rendkívül szerencsés fekvésénél fogva a zord telet itt alig ismerik. Kiimája enyhe jelleggel bir és földje rendkívül termékeny. Tavaszj- szal az ember azt hinné, hogy egy kis paradicsomba jutott. Gyümölcsfák ezrei és ezrei virágoznak, gyönyörű szinpompával. Ez a hely Bulgária egyik legnagyobb gyümölcsös kertje, valóságos bulgár — Kecskemét, ősszel, gyümölcséréskor, waggonok ezrei szállítják innen a pompás magvaváló szilvát és egyéb Ízes gyümölcsöt mindenfelé. Főznek itt azután olyan szilvapálinkát, hogy ember legyen az, aki egy pár kupicától el nem szédül. Ebbe a kis földi paradicsomba jutottam el tehát őszutó egy szép napján az Urnák 1916. esztendejében. A berendezkedés gyorsan ment. Vezérkari századosom részére a bulgár hadvezetőség előzékenységéből a saját és a táviróállomás használatára egy szép villát bocsátott rendelkezésre, melynek tulajdonosa — derék szabómester — az emeleti szobákba költözködött, mig részünkre az előszoba által kettéosztott kétszobás földszinti helyiség jutott. Szobám két ablaka az udvarra nyílott, volt benne egy ágy, két szék, egy asztal és végül egészen természetesen egy betü-távirógép, a falak mentén pedig köröskörül — villamos telepek. Amikor a nagy berendezkedés végre véget ért és nyugodtan körülnézhettem az uj »kovártélyban«, — úgy hirtelen — eszembe jutott az otthon. Budapest, majd Rákosszentmihály, a Polner zeneiskola stb., stb. Hejh, de messze estem tőletek! Most még távolabb vagyok, mint valaha, a világ végén, egy soha nem hallott nevű helységben, Bulgária délnyugati csücskén. No, de sebaj, vigasztaltam magamat, a munkát itt is. elvégzem, barátaim itt is akadnak. Nem is csalódtam, első jóbarátom a fölöttes vezérkari százados volt, aki mindent elkövetett, hogy a lehető legjobban érez- zem magam, — már amennyire ez lehetséges volt. Bizony, sokszor éjfél Után vetődött haza egy csomó friss hírrel, fontos értesülésekkel és ezeket, azon melegében tovább kellett adni. Ilyenkor nem volt irgalom, az ágyamból egyenesen a távirógép mellé ültem és ő fáradhatatlanul diktált. Kedves, müveit ember volt, hat nyelven beszélt, többek között — bolgárul is. A békeévekben a monarchia javára Oroszországban kémkedett. A tiszti kaszinóban étkeztünk és igy mihamar a főhadiszállás összes tisztjeit megismertem és a fiatalabbak közül néhánnyal szoros, barátságot kötöttem. Ezekkel a fiatal, tetterős bulgár okkal, akik már mind megjárták a frontot, lóháton kóboroltuk be a gyönyörű vidéket, sürü vérük, temperamentumos, magyaros lényük sokszor eszeveszett galoppra indította a lovakat. Általában sok hasonlóságot vettem észre a bulgár és magyar között. A paraszt ott is szertartásosan tempós, majd vérmes, fellobbanó, az Úri fajta zárkózott, kissé rátarti, de ha felmelegedik, erősen barátkozó. Sok szép óra emléke fűz ezekhez a fiukhoz* akik nagyon szeretik a magyarokat, de állandóan hideg udvariassággal, tűrő szivességgel kezelték a birodalmi német szövetségest. Hiába, a természet által ösztönösen belénkoltott rokonérzésnek vagy ellenszenvnek igen nehéz parancsolni. (Folyt, köv.) Értesítés. Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy az Otthon kávéház és étterem söntés helyiségét f. hó 21-én, szombaton megnyitottam, hol a fogyasztó közönség részére jó zarnatu és olcsó fajboraimat utcán át is árusítom: Asztali fehér 1 liter 0.80 P Bácsalmási 1 liter 1.20 P Mérges pusztai 1 liter 1.60 P Badacsonyi kéknyelű 1 liter 2.50 P Somlói fehér 1 liter 2.50 P Dréher Szent János világos 1 pohár 0.32 P Dréber Szent János világos 1 korsó 0.56 P Állandóan hideg és meleg ételek mindjen időben a legszolidabb polgári árak mellett kaphatók, Szives pártfogásukat és támogatásukat kérve, vagyok kiváló tisztelettel: ßosenbdum László (Laci bácsi) ITAOAK SZÁJPADLÁS 1? Ufjr nélkül 22 kar. aranykoronák és hidalások, porcellán koronák stb., elsőrendű művészi kivitelben, tökéletes rágóképesség és tartósságért 10 évi jótállás. 6 havi részletre legolcsóbb készpénzárban. FENYVESI JENŐ áll. vizsg. fogász 26 éve fennálló hírneves műtermében Thc»k«íy-Mi 6 (Keleti pályaudvar ind. oldalával szemben). Fogad este 7 óráig. Jelen ajánlatom 6 hétig érvényes.
