Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-07-06 / 27. szám
XXX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1930. vasárnap, julius 6. 27. szám. TÁRSADALMI, KÖZIttA£0/trAsi És kAzoazdasä»! HETIMp. RÁKORSZRNTIHIHÁLY üAOVmAZKÉI* ÉS SZÄWOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. RÁKOS VIDÉKE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz plBT* Jövő szombaton, iuUus 42-én, Rákosi Szidj, a Nemzeti Színház örökös tagja, a magyar színművészet büszkesége vendége lesz Rákosszenimihálynak. ü Deák Lőrinc sziniávsulaiánálf a «TOMMJ és TÁRSA» című kitűnő operettben játszó el hives szerepét. Rákosszentmihály önmagához méltóan fogadja a nagyasszonyt és teszi ünneppé vendégszerepléséin ^Ü|f Ä falu és földje. (L.) Pár éve a tudományos világban szinte divatossá vált ez a szó: »átértékelés«. Majd uj szó divatja kezdődött s vált egyre jelentősebbé — az uj szó: »realizálás«. Persze, a divatos megjelölés itt a nemesebb értelemben való: korszerű, fontos törekvések értékeire vonatkozik. Annak utját-módját jelzi, ahogy a tudományosság a mai szellemi életben hivatását be akarja tölteni. Azt mutatja meg, ami a törekvésekben közös megnyilatkozás, ami közös értékek alapja s Ígérete a mai öntudatosodó szellemi életünkben. Piukovich József dr. uj könyvét olvasva, már az első fejezet után arra gondolunk: ime, a tudós, a nagy és teremtő energiájú magyjar, akinek munkája nem szép Ígéret, hanem igazi alkotás, megvalósulás. Piukovich dr. könyve azt hozza, ami a mai épenségl- gel nem eseménytelen szellemi életben oly ritka és rendkivüli mégis a kezdeményezőnek tudós, teljes biztonságát. A problémák megítélésében oly teljes itt az egység s a céltudatosság, hogy Piukovich dr. könyve tudományos és nemzeti szempontból is egészen speciális értéknek számit. A harmadik-negyedik fejezet olvasásakor úgy érezzük, hogy Piukovich József dr. a mai nemzedék számára a magyar tudós egyik igazi típusát jelenti. Az európai tájékozottság rokon e tudós szellemében a magyar igazság felismerésével. A falu és a föld szere te te, kultúrájának megalkotására való törekvés jellemzi az iró termékeny és agilis szellemét, amely egyformán nagy a kezdeményezésben. Akar és tud segiteni a bajokon e nagytudásu tervező, — tud hinni a magyar igazság erejében, jövőjében. így hinni az emberi értékekben csak az tud, akinek mélységes, erős hite van a teremtés és az élet Istenében. A magyar föld produktivitásában, a magyar falu jövőjében olyannyira tud bízni, hogy a nagy problémák megoldására eszközt és módot is talál: a magyar jövő igen fontos problémáira talál megoldást a köz- igazgatás uj irányának, a mezőgazdasági közigazgatásnak megfelelő kiépítésében. Két igazán tudómé/ nyos értékű fejezetben adja történelmi képét az emberi tudás, az emberi kultúra és a földművelés közös fejlődésének. Megírja a falu gazdasági vezetésének történetét s ebben szemléletét is, kritikáját is az igazi tudós objektivitása jeUemzi. Legyen szabad egy részletet példaképen idéznem. »A falu a legtermészetesebb egyesület. A földműveléssel foglalkozó családok rendszeres munkájukkal előállított értékeiket ebben a közösségi formában voltak képesek legjobban megvédeni. A védelem jelentősége és fontossága állította egymás mellé a családokat a falusi köteléks* ben. És ez a védelem elsősorban a termények és a földek biztosságát szolgálta, hogy ne legyen fennakadás az elsőrendű életszükségletek kielégítésében.« A megállapítások tudományos értéke párosul a tárgyáért lelkesedő iró agilitásával. Valóban tudományossá teszi Piukovich dr. könyvét, hogy tárgyszere- tete nem egyes jelenségek optimisztikus megítélésében nyilvánul, hanem abban a lelkességben és szorgalomban, amellyel anyagát, érveit egy begyűjtötte, tanulmányának európai perspektíváját kialakította,. Bizonyos, hogy a kész tudós, a mester jut érvényre e nagyszerű könyvben. Természetes, hogy az alkotó energia méltóképen fejlődik ki abban a tervben, koncepcióban, amellyel a magyar falu jelenét és jövőjét akarja biztosítani Piukovich dr. Azt Írja: »Minden baj forrását a faluban, a falu határában keressük. A föld örök szö*- vetségese és örök rabszolgája a falu népének. És mi ebben a keretben, ebben a formában keressük meg azokat a módokat, melyek tartós gazdasági javulást jelenthetnek országos vonatkozásban.« A magyar tudós felelősségérzete, fegyelmezettsége jut kifejezésre abban, hogy megmondja a tiszta Lapunk mai »zárna 16 oldal
