Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-29 / 26. szám

1 oldal. t í RÁKOS VIŐÉKE 26 szám. őrizvén a vagyont, nagyon szép családot felnevelt és szárnyára bocsátott ez az örökifjú, örökfriss, szelí­den mosolygó, jóságosán cselekvő Schvarczl bátyánk. Mindenképen megérdemli, hogy szeresse, becsülje őt a fejlődés újabb korszakához érkezett szép Rákos­szentmihály. Képviselőtestületi Közgyűlés. A nagy nyári szünet előtt bucsuzásul még egy rendkívüli közgyűlést tartott Rákosszentmihály kép­viselőtestülete. Kecskeméthy Vince biró a Magyar hiszekegy elmondása után a jegyzőkönyv hitelesíté­sével Pálfi Jánost és Balázsovich Zoltánt bízta meg, azután pedig Krenedits Sándor főjegyző ismertette a napirend tárgyait. A testnevelő bizottságba a köz­gyűlés egyhangú közfelkiáltással Pichler István es- peres-plebánost, Kecskeméthy Vince birót és Pillér Györgyöt választotta meg tagokul, a főjegyző pedig bejelentette, hogy a főispánnak kinevezésre Balogh Barna tábornokot, Regős József igazgatót és Klier Józsefet fogják ajánlani. Az utcarendezés (házszámozás) évek óta húzódó ügye, a bürokrácia nagyobb diadalára még mindig nem nyert érdemleges elintézést. Mint ismeretes, a képviselőtestület versenytárgyalást tartott az utcai név- és házszámtáblák szállítására, melynek ered­ménye az lett, hogy ez a régen óhajtott, közjóra szol­gáló kérdés végre közmegelégedésre megoldást nyer, a háztulajdonosok pedig körülbelül 2 pengő költ­ségért megkapják a csinos és egyöntetű táblákat. Már csak a vármegye jóváhagyását vártuk, ez azon­ban megint nem érkezett meg. A gondviselő ható­ságunk ugyanis kiokoskodta, hogy a házszámtáblát a község nem adhatja el a háztulajdonosnak (mint a földkerekség valamennyi helysége cselekszi) a mél­tányos, csekély önköltségi árért, .mert nincs erre szabályrendelete. Ezt a hiányosságot kellett most pótolni a képviselőtestületi közgyűlésnek, amely a főjegyző előterjesztésére három szigorú paragrafus­ból álló, komoly szabályrendeletet fogadott el. A tartalma az,, hogy házszám- és utcanévtáblákat ké­szíttet a község és az árát az ingatlantulajdonosok egyenlő arányban fizetik. Most már azután, ha vagy ötven év múlva uj táblákra lesz szükség, nem lesz gondja a közigazgatás vezetőinek, a 2 pengőket, vagy akkor Isten tudja, mekkora összegeket aka­dálytalanul beszedheti. Ha a vármegye kisközgyü- lése a szabályrendeletet júliusban jóváhagyja, úgy a nyári szünet után — megszületik a várva-várt utca­rendezés. ügy is lehetett volna, hogy a képviselői- testület felebbez a vármegye bürokratikus határozata ellen, de ez vagy jó félesztendős késedelmet jelen­tett volna, miért is a főjegyző javaslatára engedelme­sen megalkották a kivánt szabályrendeletet. A zöld asztal végén azonban valaki elmondta a szomszédi­jának a Móricka esetét, akitől azt kérdezte az isko­lában a tanitó, hogy hány lába van a csereboi- gárnak ? — Mondja, tanitó ur, nincs más gondja? — felelte az ifjú Mór, akinek — mellesleg — a papája épen a sikertelen kényszeregyezség hínárjában ver­gődött ... Elvégre nem olyan nagy baj; akár negyven­kilenc, akár ötven szabályrendeletünk van, csak az a fő, hogy házszámtábláink legyenek valahára és a hetedik vagy tizenegyedik névtelen utcának ne mind a két végén kezdődjenek a Tiázszámok. 'Komoly és örvendetes eseményt- jelentett a napi­rend következő három pontja, amelyet együttesen tárgyalt a képviselőtestület. Tekintélyes; vagyongya­rapodása a községnek az a jó tízezer négyszögöl terü­let, amelyet átlag 2 pengőjével vásárolhat meg. Az egyik részét, 4800 négyszögölet, a Hatvany-Deutsch József né birtokából az Országos Földbirtokrendező Bíróság révén szereztük meg, az uj temető kiegészí­tésére. A hatvani jó, termőföldjét oltalmazta meg itt a birtokos, midőn a rokkantaknak és-földigénylőkf nek juttatott házhelyeket szentmihályi területéből, s ugyanakkor a község is fellépett, mint igénylő. A tulajdonos 3 pengőt kért ölenkint, a község 1 pengőt ígért, végre megegyeztek 1 pengő 60 fillérben. A vételárat — 7680 pengőt — azonnal ki kell fizetni a birtokba helyezés után. A községi faiskola céljára felajánlotta ezenkívül Ghéczy Hugyecz János a Rusz Anna, Teréz és Ilona 5080 négyszögölnyi területét 2 pengő 50 fillérért (12.700 pengő). Ez lapályo- sabb, kötöttebb terület, faiskola céljára alkalmas. A megvásárlását már a legutóbbi közgyűlés elvben el­határozta. A két ingatlan vételára tehát 20.380 pengő. Az utóbbi közvetítéséért 254 pengő jár. A szerződéskötést és átíratást a főjegyző hivatalból, díjtalanul végzi. A kamatlevonás figyelembevételéi­vel tehát 22.000 pengős függőkölesön szükséges. A Hazai Takarékpénztár és a nagy bankok nem ad­nak pénzt. A főjegyző a kölcsönt a Pestkörnyéki Banknál szerezte meg, ahol már volt 60.000 pengős függőkölcsönünk az iskolaépitéssel kapcsolatban és azt három év alatt pontosan vissza is fizettük. Most két évre kapjuk 12o/0-ra és a két egyenlő részlet fedezetéről az 1931. és 1932. évi költségvetésünkben gondoskodunk. A főjegyző megállapította, hogy a törvényszerű harminc nap közbevetésével tűzték ki a mostani közgyűlést és azon a 44 képviselőtestü­leti tagnak több, mint fele jelen van. Gunther Jó­zsef kért és kapott még az ügy részleteire vonatkozó felvilágosítást és Gombás Károly támogatta a vásár­lás ügyét, majd a képviselőtestület névszerinti sza­vazással, egyhangúlag elfogadta a vásárlásra vonat­kozó szerződést és elhatározta a kölcsön felvételét. A váltót az elöljáróság tagjai is aláírják. Özv. Szilágyi Ferencné a terhére kivetett köz­ségi vagyonátruházó illeték ellen azon a címen feleb- bezett, hogy örökölte ingatlanát és nem vásárolta. A képviselőtestület a kivetést jóváhagyta, mert az ér­vényes szabályrendelet szerint az illeték minden eset­ben jár a községnek, bárminő címen történik is a vagyonátruházás. A Rákosi-uti üzlettulajdonosok engedelmet kér­nek a községtől, hogy a gyalogút szélére, üzletük előtt, saját reklámfelirataikkal ellátott vaspadokat; helyezhessenek el, melyek azonban a község tulajdo­nába mennek át. A képviselőtestület, Gunther Jó­zsef, Balázsovich Zoltán és Payer Willibáld meg­jegyzése után az engedélyt egyhangúlag megadta. Az állami elemi iskolák fentartásához a község évi 10.000 pengő hozzájárulást köteles fizetni. A képviselőtestület ennek a tehernek a csökkentését kérte, ami némi kis eredménnyel járt, amennyiben a hozzájárulás összegét 9680 pengőre szállították le. A közgyűlés tudomásul vette az intézkedést. Apróbb ügyeken kívül érdekes pontja volt még a napirendnek a főjegyző nyári szabadságának kér­dése. A képviselőtestület tudomásul vette, hogy a főjegyző julius elsejétől kezdve hat heti szabadságra távozik. A főjegyző azonban kijelentette, hogy ezzel a jogával csak abban az esetben él, ha valamelyik helyettese addig hazatér, amire alapos reménye is van, vagyis szabadságát akkor kezdi meg, amikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom