Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-19 / 3. szám

2. oldal. «•I **«ivyr*a»r SMCf*r fS^'yr í tfífHf ti’?# f •$$< RÁKOS VIDÉKE 3 saám. "ffr és elbujdosik a szobájába, a másik le akarja őket rázni a nyakáról. — Ebbe a dologba nem avatkozhatunk bele. A plébános azonban nem hagyja magát. Kérel­mére Kehrer tánfelügyelő jegyzőkönyvet5 vetet 'fel az ember ügyéről és belefoglalják a méltányos kí­vánságot, hogy a gyerniek érdeké, egészsége légyen a fontos, s ne a rideg szabály. Az akta kész. Tüstént intézkedni fognak és a való tényállást is kiderítik. A pap és a beteg gyermek terhe alajt verej­tékező apa ismét lejutnak a taxi elé/Az idő gyorsan múlik: a taxamérő már 6 pengő körül jár. Szent István kórház! IV. A soffőmek 11 pengő. Fel az emeletre. Sort kell várni az ambulanciáin A gyermekét végre levet­kőztetik, alaposan megvizsgálják. Tüdőgyulladás. Kórházi ápolás'szükséges. A Szent István kórházat azonban kanyaró miatt zárlat alá vették, itt tehát nem maradhat.- Szent Rókus kórház. Ágynyilvántartó. Ott majd megmondják, hogy hol vehetik fel. ■ A pap békétienkedik. Dél van, neki dolga után kell menni, ezt a szegény embert pedig nem hagy­hatja magára. Az egyik segédorvos végre is meg­szánja és a plébános kedvéért telefonon mégtuda* köija az ágynyilvántartóból/ hogy csak a Madarász- utcai kórházban van, hely. — Madarász-utca? Hol van az? — Az Angyalföldön. V. Újabb taxi. A soffőr a rendőrtől tudakolja a ritkán hallott utcát. Szép, uj, modem kórház. Élői­ről kezdődik minden, mint a Szent Istvánban. A gyermeket levetkeztetik, megvizsgálják. Ugyanaz a diagnózis. Jaj, de nincs hely, csak a diftériások szo­bájában. ' ‘ í’' — Oltották-e már a gyereket diftéria ellen? Mit tudja ezt a kétségbeesett apa! De kiderül, hogy a másik gyermeke rnár volt diftéHás, tehát nyilvánvalóan ezt is oltották: Minden rendben! A gyermeket felveszik. A pap és az apa eltávoznak. A kapu előtt az apa kétkézzel elkapja a plébános kezét és —'megcsókolja. A pap nyájasan elbúcsúzik és csak annyit mond: — Máskor, ha valami baj van, ne villamosban panaszkodjék, hanem nekem mondja el, a plébáno­sának ... VI. A taxi megáll az Apponyi-téren. A plébános kiszáll és elbocsátja: Két óra elmúlt, gőzfürdőbe menni már nem lehet. 25 pengővel indult el. Van még vagy 3 pengője, ebből valamit ehet és haza,- utazhatik. A vendé pitiben ? - vi gy ázni kell a garasra. fm és leánykarnhák, télikabátok óriási választékban SZÉKELY JENŐNÉL Budapest, IV, Petőfi Sándor-u. 9. mikor nincs — sajtos tésztát rendel, úgyis péntek van, de ez a sovány, kis étel — higyjék el nekem — jobban esett neki, mint ha dús, főúri lakomát élve­zett volna, mert a kezén ott viruJÉ s mihden falat­nál a szemébe mosolygott az elkeseredett szegény- ember, boldog, megvigásztálódött, kiengesztelő és hálaadó csókja. "" v" VII. Az Apponyi-téren találkoztam a lelkipásztorral, midőn nevezetes ebédje után a 'villamosrá hazáü tázzék a híveihez. ' — Mit csinálsz itt, szent atyám ? — kérdém Örömmel. • Itt vagyok, mégfürödve, — felelte — és most sietek haza... Dé ha akarod, holnap a Cs& szárban találkozhatunk. A Csáfezarfürdőbé másnap ugyan nem mehettem el, de nem lennék újságíródba a rejtélyes kijelentés szeget nem ütőtf vohía á fejembe "és'titkos értelmét, ezt a kis tanulságos történetét, ki rieht nyomoztam volna. Ha az igazszivü lelkipásztornak nem is fog izleni a leleplezés, a tanulsága olyan felemelő, hogy többet fog érni féltucat prédikációnál. ­r~> X -ff* f Aa J-y»« i r {-y Ti^ WJf" A tuDe rkuiAzlsröl. Irta: Tóth Pál Lászl« dr. i S-fT: • '-‘O ••'/.*'*¥ !•* Legsúlyosabb és leggyorsabban végifez a meg­betegedett egyénnel az úgynevezett rohamos , tüdő- vész, népiesén: hektika, amely ijem más, mint a, tüdőben létrejött kiterjedt, gümős-fekélyes állapot, ahöl a tüdőben általánosan igen nagy gümős eredetű roncsolások vannak (phtisis florida). Igen sokszor ezeknek a gümős gyulladásoknak a szövődményei is kifejlődnek: mellhártyagyulladások, melyek a bar­langok átfuródásából és tüdőyérzésék, melyek a bar­langok falában lévő erek félmaródásából származ­nak. A felköhögött és lenyelt köpet pedig gége és bélgümőkprf hoz létre, a gümőkórps fekélyek a gé­géről a garatra terjednek át, vagy a mandula tasa- kok mélyébe került gümőbacillusok hoznak létre gümöket, amelyek á mandulák mélyén sajtosodáso- kat hoznak létre, vagy a mandulákon át a nyáki nyi* rokmirigyekbe jutnak s ezek sajtosodnak el; elő­fordul a bárzsingbán és a gyomorban is a gümős fertőzés fekélyék alakjában; gyakori a vesék gürpő- kóros fertőzése egyrészt á vér utján, amikor a vér­ben keringő baciHúsok a vesében megakadva itt tovább fejlődnek, sőt még kisebb-nagyobb barlango­kat iá hóinak létre, melyek az egész vesét tönkrete­hetik, - másrészt a húgyhólyag felől, áíulról felfelé fertőződhetik a vese, dé ezt rendesen hólyaggürpőkór és a másik vese gümőkóros megbetegedése szokta megelőzni; a szervezetben még egyéb mirigyek gii- mős megbetegedése is gyakori; meg gyakoribb azon­ban a körülirt; Vagy általános gümős hashártya* gyulladás és á csontok gümős megbetegedése, mely különböző helyen : a végtagok, csigolyák, bordákban és koponyaalapon jelentkézhetik, s a csont körülírt elhalásával, (csontszu) jár; ilyenkor sokszor az elhalt csontdarabka a keletkező tályog Ing .tartalmával együtt sipolynyiláson át távozik s hosszasan gyó­gyuló gennye se désnek ad helyet, gyermekkorban igen gyakori a gümős izületi gyulladás: a csípő, tétö, könyök, váll, kéz és láb Ízületben, amely folyamát rendesen lappangó nyirokmirigygümőkómak követ­kezménye szokott lepni. Gyakran az izmok és jn^k is elsődlegesen betegszenek meg gümősödésbím-

Next

/
Oldalképek
Tartalom