Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-02 / 9. szám
6 oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 9 szám. Tanfelügyelői látogatás. A sashalmi iskolák meglátogatása után a rákosszentmihályi iskolákat látogatta e héten Molnár Lajos dr. kir. tanfelügyelő. Hétfőn és kedden a központi iskolában, szerdán és csütörtökön a Csömöri-uti iskolában, pénteken pedig a Rákosi-uti iskolában tett látogatást Molnár Lajos dr. és mindenütt őszinte megelégedéssel, dicsérettel nyilatkozott a tantestületek lelkes és eredményes munkájáról. Szombaton és hétfőn elfoglaltsága miatt hivatalában kell tartózkodnia, így a tantestületek közös értekezletét keddre tűzte ki. Molnár Lajos dr. tisztelt, kedves ismerőse a rákosszentmihályiaknak: a polgári leányiskola decemberi magánvizsgálatán ő elnökölt s néhány éve elemi iskolánkat is meglátogatta. Régi, kiváló tanfelügyelőink méltó utóda, — rokona és tanítványa a régi Magyarország egyik vezéralakjának, a történelmi érdemeket szerzett Molnár Viktor államtitkárnak. Neve és munkássága a pedagógiai irodalomban is jelentőséges. Az uj tanterv egyik legjobb értője, magyarázója. Mostani látogatása alkalmával a tantestületek egy-egy tagját mintaelőadás tartására kérte fel s a megbeszéléseken az uj tanterv szellemében való tanitás értékeinek tökéletesítésére igen hasznos útmutatást adott. Szabad Lyceum. Szabad Lvceumunk legköze’ebbi előadását a népművelő bizottság másik népszerű intézményével, a Szülők Tanfolyamával közösen rendezi. Kiváló vendégelőadók is szerepelnek: dr. Réthey Ferencné, a Pro Hungária nagynevű elnöke, aki amerikai útjáról tart előadást és Helle László dr. főügyész, a fiatal tudós, aki a békeszerződést fogja ismertetni. Bizottságunk kitűnő előadója Kohajda Margit dr. »Mit jelent a mai nemzedék számára Horthy Miklós példája« címen tart ünnepi megemlékezést. Szórakoztatóul özv. Bállá Ignácné énekkara fog magyar dalokat előadni, ezenkívül egy szólóének s néhány szavalat van a gazdag műsorban. Az előadás a Kaszinó nagytermében március 10-én (hétfőn) este 7 órakor kezdődik. Halálozások. A régi magyar ujságirógárda egyik kiváló tagja hunyt el Budapesten. Id. Ribiánszky József a régi veretű, nemes gondolkozásu, minden izében lelkes magyar újságírók díszes gárdájába tartozott, akinek se lelkét, se stílusát, nyelvét nem fertőztették meg a modem idők. Színtiszta magyar volt minden Írása, nemes, emberszerető, hűséges, lángolóan hazafias és istenfélő a lelke, puritán jelleme. Igen sok kedves, eredeti zamatos tárcája, rajza díszítette a Rákos Vidékét is, melynek közönsége mindig örömmel fogadta munkáit. Nyolcvankét éves korában halt meg, hosszú szenvedés után. Ribiánszky József 1818-ban Vácott született. Gimnáziumi tanulmányait félbeszakítva beállt katonának. Végigküz- dötte a königgrátzi háborút és résztvett a monarchia olaszországi hadjáratában 1866-ban és 1867-ben. Mint hadapródőrmester tért vissza és katonáskodását befejezve, Nagyváradon érettségi vizsgálatot, majd a nagyváradi királyi jogakadémián bírói ’és államvizsgát tett, később pedig letette az ügyvédi vizsgát is. Egy ideig még mint ügyvédsegéd működött, majd hivataloskodott, de ez nem elégítette ki ambícióit és újságíró lett. Hosszú ideig dolgozott a »Budapest« szerkesztőségében, mint törvényszéki tudósító. Ezenkívül humoros törvényszéki karcolatai és a katonaéletből vett novellái jelentek meg a »Pesti Hirlap«- ban, a »Budapesti Hirlap«-ban és a »Magyar Hirlap«- ban. Ezzel egyidőben törvényszéki tudósítója volt a »Magyar Hirlap«-nak és a »Pester Lloyd«-nak is, de dolgozott az »Esti Ujság«-nak is. 1919-ben szélütés érte és azóta nem dolgozott, betegeskedett. Reggelizés közben érte utói a halál. Az óbudai uj temető halottasházában felállított ravatalt teljesen elborították a család, a rokonok és jóismerősök koszorúi és virágai, köztük a Magyar Újságírók Egyesületének nemzetiszalagos koszorúja. A katholikus egyház szertartása szerint végbement beszentelés után a koporsót nagyszámú gyászoló közönség kisérte ki a sirhoz. A Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének gyászfátyollal bevont nemzetiszinü Jókai-lep- lével letakart koporsó felett a nyitott sírnál az egyházi szertartás és a kórus éneke után Szirmay István, a Magyar Újságírók Egyesületének titkára vett mélyen megható búcsút az ujságirógárda veterán munkásától. — őszinte megilletődéssel fogadjuk Rákosszentmihály egyik őszinte barátjának és éveken át volt lakosának halála hírét. Sábián Gyula ny. szfőv. sh. igazgató, életének 58-ik évében, hosszú, kínos szenvedés után elhunyt Kispesten. Özvegye, szül. Glatz Ferike, és kisfia, Gyuszika siratja. Elhunyta gyászt hozott a törzsökös szentmihályi Glatz családra. Kongreganisták farsangja. A leány- és fiu- kongregáció minden esztendőben hagyományosan megtartja farsangi házimulatságát. Az idei házibált vasárnap, 23-án rendezték a polgári fiúiskolában. Szűknek is bizonyult az iskola nagyterme, pedig a szomszédos cserkészotthont is igénybe vették. A szokásos kacagtató műsor sem maradt el. Egymásután, peregtek a jobbnál-jobb számok. Az előkészületek a legnagyobb titokban folytak, a szereplőkön kívül a többi tag semmit előre meg nem tudott, igy tehát teljes volt a meglepetés és a pompás szórakozás mindenki számára. Horváth Erzsébet mindvégig kacagtató magánszáma nyitotta meg a műsort: Férjhez menjek? monológgal. Óriási sikere volt a fiuk számának, a »Tegezésnek«-nek. Ebben a mindenben és mindig ügyes Szénás László és Poros Géza, valamint Árvay Imre, aki uj oldaláról mutatkozott be, olyan játékot produkált, hogy az egész jelenet alatt nem pihent el a kacagás. Ám a leányok sem maradtak mögöttük. Az élőszobor cimü két felvonásos vígjáték* ban egyik jobb volt, mint a másik. Grill Angéla imponáló jelenség mindig. Kedves a beszéde, finom és bájos a játéka. Siegl Maya ez estén olyan alakítást nyújtott, amellyel egycsapásra legjobb ko- mikáink közé emelkedett. Jóizü parasztlány volt, pompás ötletekkel fűszerezte játékát. Még egy másik komika is feltűnt. Orosz Ili, mindvégig kacagásban tartotta a hallgatóságot. Kiváló volt a többi szereplő is, kik tehetségük legjavát adták. György Kató, Szva- tek Joli, Schmiedt Rózsi, Wesselovszky Adél, Teleki Erzsébet és Polozsgai Baba. Szabó Attila magánszáma a tréfás, tót táncmester, nagy tapsot ^ratott. Reichenbach József nagy készséggel szavalta el Arany János Bajusz cimü nehéz költeményét. Hatásos és kedves volt Papp Margit magánszáma: A sváb pap prédikációja. Az előadó sok humorral és kedély- lyel adta elő a nevettető szöveget. Nagyon ügyes volt a következő zeneszám, melyben Szénás László és Árvay Alajos mandolinon, Árvay Endre hegedűn játszott, sokoldalúságának adván fényes bizonyítékát. Poros Géza énekszámával és szellemes konferálásá- val növelte a jókedvet. Műsor után gazdag, Ízletes büfé várta az ifjúságot. Majd a kongregáció házizenekara muzsikájára vidám táncra kerekedtek és sokáig mulattak a legjobb hangulatban. A házibálnak kedves vendége volt Ceglédről Alexy Rezső, volt kedves hitoktatónk.
