Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-22 / 51. szám
6. oídal. /W/COS VIDÉKÉ 51. szám. Dezső, Szabó Atilla, Lakner Mária, Verbőczy Oszkár, Ficher József, Oláh Ferenc, László Dezső és Balogh József. A kísérőzenét Weinzierl Gitta szakértelemmel jés Ízléssel válogatta össze, csak még egy kis^ változatosság ebben is elkelt volna. A vegyeskar és a kon- greganisták énekkarának eneke zavartalan elvezetet nyújtott, ami szintén Weinzierl Gitta érdeme. A zenekar,’ Manek Antal vezetése alatt kiválót produkált. Molnos Sándor volt a diszkrét és gondos súgó. A közönség minden előadáson szinültig megtöltötte a Korzó mozgó helyiségét. Bántódás ne essék, de okulásul megjegyezzük végül, hogy a -ba és -ban rag használatára jó lesz vigyázni. A színpadon csak szabatos beszédnek szabad elhangzani, tehát nem mondw hatjuk azt, hogy valaki Jeruzsálemé# ment és Jeruzsálemé volt, mert mindkettő csúnya, hiba. Megfordítva helyes. Ez is olyan rossz szokás, amely nagyon terjed. A keddi pásztorjáték előadáson legalább ötször mondták rosszul. — A világitó berendezés Szanyi János ügyességét dicséri és ugyanő készítette bátyjával együtt a díszletek egy részét is. A pazar lant Fábián József ügyességének bizonyítéka, ^ az aranyládikó pedig Szabó Atilla sikerült munkája. A feltűnően sikerült maszkok Pichler László, Erdélyi Sándor és Tóth Tibor szakértelmének bizonyítékai. Adámy Oszkár rengeteget dolgozott és áldozott a siker érdekében, mely diadalt hozott mindnyájuknak, elsősorban pedig Szlavkovszky Sándornak és Weinzierl Gittának. Háztulajdonosok Egyesülete. Az újonnan megalakult Rákosszentmihályi ház- és telektulajdonosok egyesületének választmánya dec. 13-án este tartotta első ülését az Otthon kávéház külön helyiségében. Elhatározták, hogy minden második pénteken fél 9 órakor tartanak választmányi ülést, ezt megelőzőleg az elnökség már fél 8 órától a tagok rendelkezésére áll, hogy tanácsokkal és felvilágosításokkal szolgáljon, iné ghallgass a a panaszokat, előjegyezze az uj tagok jelentkezését stb. Az első ilyen ülés dec. 20-an lesz az Otthon kávéházban. A tagdijak befizetésére postai csekkszámlát nyitnak és pénztárosnak Pálfy Kálmán postatisztviselőt választották meg. Az uj tagok gyűjtését utcánkint a választmányi tagok vállalták. Elhatározták, hogy az alapszabályok jóváhagyását jan. 11-én társasvacsora keretében ünnepük meg. Barátságos érintkezést kezdenek a többi társegyesülettel. A gyalogjárók jókarbantartására társadalmi utón is segédkezet nyújtanak és érvényt; szereznek a községi rendeletnek. Hosszasan tárgyalták a fővárossal összekötő ut régóta vajúdó kérdését is és erre vonatkozólag az érdekeltek bevonásával a legerélyesebb propagandát határozták el. E kérdést is a, községi elöljárósággal karöltve kívánja megoldani az egyesület. Ez a tárgy lesz különben a legközelebbi választmányi ülés napirendjének első és legfontosabb pontja. A rokkant egyesület alakuló gyűlése. Vasárnap tartotta a hadirokkantak, özvegyek és árvák nem- nemzeti szövetségének rákosszentmihályi csoportja alakuló közgyűlését a Kaszinó nagytermében. Sebesi Ferenc nyitotta meg közgyűlést és ismertette a rokkantkérdést, a hadiözvegyek, árvák és rokkantak sanyarú helyzetét, a rokkant-törvény szükségességét és kifejtette, hogy érdekeik megvédése és helyzetük javítása céljából szükséges az egyesületbe tömörülés. A helybeli szervezet és a központi vezetőség egyesült erővel kell, hogy érdeküket felkarolja és segítségükre legyen. A tetszéssel fogadott beszéd után Csák Boldizsár főtitkár üdvözölte a gyűlés tagjait és kérte őket, hogy ezentúl ne legyenek közömbösök a saját ügyeik iránt, hanem a helybeli szervezetet a saját javukra karolják fel. Három tagú jelölőbizottság javaslatara azután megválasztották az egyesület vezetőségét. A jelölő bizottság tagjai voltak: özv. So- modi Zsigmondné, Prehanyik József és Földi István. A választás egyhangúlag történt. Eredménye: fővédnök: Krenedits Sándor, védnök: Tóth Pál László dr., Kubinyecz Lajos dr., Balázsovich Zoltán, Fülöp Andor dr„ Ungár Gyula dr., Pichler István, Poros István, Balogh Mátyás, Molnár Gyula és Kecske- méthy Vince. A vezető tisztikar: elnök: Vojtsek Ottó dr., társelnök: Sebesi Ferenc, titkár: Slahutka Gábor, pénztáros: Lengyel Béla, I. ellenőr: Bálind József, II. ellenőr: Mazács Lajos. Választmányi tagok: Recsnik Ferenc, Folkman János, Fordi István, özv. Sornodi Zsigmondné, Lőrincz István, Kiss József, Nagy Ferenc, Veisz Dávid. Választmányi póttagok: Berger János, Földi István, Mészáros István. Sebesi Ferenc előterjesztésére elfogadták az alapszabályokat. A tagsági dijat évi 2 pengőben állapították meg. A csoport helyisége a csömöri-uti elemi iskola lesz. Hivatalos órák: minden vasárnap d. u. 3—5-ig. A közgyűlés jegyzőkönyvét Nagy Ferenc és Veisz Dávid hitelesítette. Miért nem lehet a gyalogjárón kerékpárt tolni ? (Levél a szerkesztőhöz). Kedves szerkesztő ur! B. lapjában hívja fel hivatalosan a réndőrkapitányság a közönség figyelmét arra, hogy január 1-től kezdve kerékpárt a járdán még tolni sem szabad. Legyen szabad e rendelkezéshez hozzáfűzni egy pár gondolatot egy olyan embernek, aki mindenkor és mindenben tiszteletben tartja a rendőrség intézkedéseit, de nem haladhat el csodálkozás . nélkül olyan rendelet mellett ami az itteni viszonyok között kivihetetlen nehézségeket okoz egyeseknek Helyes az a rendelet, amely eltiltja a gyalogjárón a kerékpározást, mert a járókelők és a lakosok testi biztonságát veszélyezteti. Nagyobb városokban, ahol a gyalogjárókon nagy a forgalom ésjárha- tóak a kocsiutak helyes az is, hogy eltiltják a járdán a kerékpár vezetését is, mert a nagy forgalomban, mások ruháit bepiszkitással veszélyezteti. De vájjon fenn áil-e ez Rákosszentmihályon és környékén, ahol talán egy vagy két utcát nem tekintve, végig mehet valaki egész utca sorokon s alig találkozik emberekkel. Ha egy kerékpáros itt a járdán vezeti gépét, ha szemben talál valakit, igazán van rá mód, hogy kikerülje anélkül, hogy ruhájában kárt tenne. Sajnos, mindnyájan tudjuk, igy a rendőrség is, hogy kocsi utaink állapota olyan hogy ott menni gyalogos embernek lehetetlen. Ha pedig valaki kerékpáron jár, épenséggel képtelen végigmenni a kocsiutak nagy részén. Aki a kerékpárosok közül nem olyan becsületes és a járahatatlan kocsiutak helyeit nem a járdán kerékpározik utjának célja felé, hanem leszáll és vezeti, nem érdemli meg, hogy még igy is eltiltsák a járdától. A kerépár a szegény ember lova, autója, villamosa, melyen száz és száz szegény ember jár naponta kenyérkereseti helyére, mert drága a villamos. Mit tegyenek most ezek a szegény emberek, ha a község területén járható utak nincsenek és a járdáról is letiltja őket a szigorú rendelet még ha le is szállnak a gépjükről ? Térdigérő sárban csak nem tolhatják a gépet a kocsiutakon? Reméljük, hogy ez a rendelet nem fog igy életbe lépni. Valószinti hogy az illetékes tényezők el fogják ismerni, hogy a városok rendje nem alkalmazható a rendes utakat nélkülöző községekre. Maradok a szerkesztő urnák hazafias tisztelettel Egy kerékpáros.
