Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-22 / 51. szám
2. oldal, RÁKOS VIDÉKE 51 szám. szére 50 százalékos karácsonyi jutalmat szavaztak meg. A tisztviselők 2280, a kézbesítők és szolgák 640, az elöljárók 240, a rokkantak pedig — az egyesület utján 100 pengőt kapnak. Az építkezések szemledijából 8026 pengő folyt be 2520 P kiadással szemben, az 5692 pengőnyi feleslegből fizetik a felsorolt összegeket. Az alispán jóváhagyását azonnal kikérik. — Újból kimondották, hogy harmadik gyógyszertárra nincs szükség. Egyre több a folyamodó, de a város területén már is hat gyógyszertár lesz, ami egyelőre teljesen elegendő. A Bethlen Istvánná grófnő fővédnöksége alatt működő gyermek- mentő bizottságnak 200 pengőt szavaztak meg a jövő évi költségvetés terhére. A husvizsgálati dijak felét Pillér György állatorvosnak kiutalták. A dögtér használatáért eddig Sashalom kétszeres dijat fizetett. Ezt most a felére szállították le. (Sashalmon veszettség esetei fordultak elő és ezért 120 kutyát kiirtottak. A közgyűlés iszonyodva hallgatta a borzalmas barbarizmus hírét.) A Szilas-patak medrének rendezésére, a község kérelme alapján uj terveket készítenek. A költségeket, államsegély címén a földmive- lésügyi miniszter kiutalja. Az iparostanonciskola zárószámadását jóváhagyták. Forgalom 4100 pengő 83 fillér. —• Az utca és házszámtáblák elkészítésére hirdetett versenytárgyalásra kilenc ajánlat érkezett be. A kiküdött bizottság javaslata alapján a kivitellel Simon Lajos sashalmi iparost bízták meg, aki a legkedvezőbb ajánlatot tette és a sashalmi táblákat is készítette. Az utcanévtáblák 40 cm. hosszúak 15 cm. szélesek, a házszámtáblák hossza 20 cm. magassága 17 cm. Fehér alapon, fekete betűk, piros szegély. Tartós, csinos horganyöntvény. Ára 2 P 16 f., illetve 1 P 5 fillér a felerősítéssel együtt. Fizetendő kamatmentesen hat hónap alatt. Volt olyan ajánlat, amely ugyanezért 6 P 60 f. és 2 P 40 fillért kért. Az utcarendező bizottság érintkezésbe lép Sashalommal és Cinkotával, hogy a három község területén azonos nevű utca ne maradjon. Most pedig elérkeztünk a gyűlés főtárgyához, a várossá alakuláshoz. A főjegyző részletesen ismertette az előzményeket és bejelentette, hogy a szavazás során a Mansz hölgyei és Fábry ny. főszolgabíró lakostársunk, — aki fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki — gyűjtötték a szavazatokat. Eddig 90.856 P 17 fillér, szigorúan ellenőrzött adófizető szavazott a várossá alakulásra. Tehát hatalmas adótöbbség döntött mellette. Ő maga saját személyében súlyos anyagi veszteséget szenved, de saját érdekét alárendeli a közérdeknek, amely a haladást parancsolja. Kéri, hogy a községi tisztviselők elhelyezkedését a városi szervezet keretében biztosítsák. Előadta, hogy Rákospalotán, Budafokon tanulmányokat végzett és meggyőződött róla, hogy kedvezőbb lesz a helyzetünk és a lakosság óhajtásait jobban kielégíthetjük. Sokáig óvatos volt ebben a kérdésben, de meggyőződése kialakult és most már ő maga kéri a döntést az átalakulás mellett. fin és idnykanshák, télikabálok óriási választékban SZÉKELY JENŐNÉL Budapest, IV., Petőfi Sándor-u. 9 gVBHEB&HBBHHHnHBHHHSHEBaHBHHBflHBUI I Selyemáruk és lüggönykelmék állandó nagy választékban ff nagybani árak mellett § HRLRSZ SELYEMÄRUHÄZ (V. Petőfi-utca 8. sz. J - „ - . . . (Haris-köz sarok.) Horváth Gergely: nem ellensége a tervnek, de félti Rákosszentmihály vezető szerepét, jövőjét. Kérdés, hogy a nagy adófizetők döntése a nép javával törődik-e? — Krenedits Sándor főjegyző nyemban megnyugtatta a felszólalót, hogy már mindkét társuló község elfogadta, hogy a rákosszentmihályi községháza legyen a városháza és a határozatot ezzel a feltétellel hozzuk meg. Örvend a felszólalásnak, mert valóban résen kell lennünk, de Rákosszentmihály többséget fog jelenteni a. város képviselőtestületében is. Érdekei a vele összenőtt Sashalommal közösek. Baráti szövetséget, vérszerződést kell kötnünk vele és a túlnyomó, döntő erejű többség mindig a miénk lesz, a súlypont nálunk marad és a vezetőszerepet számbeli és szellemi fölényünkkel megőrizzük. Annak itt is kell maradnia. Balázsovich Zoltán mondotta el azután a mozgalom történetét és kié nyel te, hogy ahhoz akkor csatlakozott, midőn érdekeink megvédését biztositottnak látta. A községi szervezet az igények kielégítésére képtelen, a várossá alakulás szociális haladást jelent, mert lehetővé teszi, hogy tőkéhez jussunk, amelyből közcélú beruházásokat teljesíthetünk. Célzatosan azt a hangulatot szokták kelteni, mintha községi és társadalmi vezetőségünk nélkülözné a szociális érzéket, a mi teljes igaztalan beállítás. Nem szeretjük a demagógiát, az irreális követelődzést és a nagyhangú Ígéreteket, de egy testvérnek tartjuk magunkat minden lakostársunkkal. Óhajtjuk a fejlődést, haladást és célszerű berendezkedéseket, de ezeket meg is kell fizetni, ami csak úgy lehetséges, ha nemzedékek törleszthetik a beruházott tőkét. Ezt a tőkét a község előteremteni nem tudja, a város azonban több eredményt érhet el és szabadabban gazdálkodhatok. Az 1886-os községi törvény sem elnyomó szándékkal bízta a döntést az adótöbbségre, hanem pusztán gazdasági okokból, mert terheket annak kell vállalni, aki fizetni is tudja és akitől azt követelni lehet. Örömmel üdvözli a várossá alakulást és köszönetét mond a főjegyző önzetlen magatartásáért, valamint a községi tisztviselői kar eddigi odaadó munkájáért, amelyet, Isten segítségével a városi szervezet keretében kell folytat- niok. — Pillér György állategészségügyi szempontból vázolja a tűrhetetlen állapotokat és az átalakulástól remélhető eredményeket. Tóth Pál László dr., egészségügyi tekintetben méltatja a várossá alakulás előnyeit és statisztikai adatokkal bizonyítja az orvoslásra szoruló állapotokat. Dóra Mihály és Horváth Gergely rövid felszólalása után a képviselőtestület névszerinti szavazással, egyhangúlag elfogdta az előadó javaslatát és ezzel a várossá alakulás ügyét révbe juttatta. Pálfi János mondott még köszönetét a Mansz hölgyeinek buzgó fáradozásáért, majd pedig a szokásos illetőségi és honossági ügyekkel véget ért a nevezetes közgyűlés, melynek jegyzőkönyvét Schvarczl József és Pálfi János hitelesítette.
