Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-15 / 50. szám

4. oldal.

RÁKOS VIDÉKÉ

50. szám.

Az uj város közoktatásügye. Ezen a címen igen érdekes és értékes cikket kaptunk Révay József dr. tollából. A cikkíró egyik vezető tagja a várositó bizottságnak és mint avatott szakférfiú szól a kérdéshez. A cikket egész terjedelmében azért nem közöljük, mert egyidejűén más lapoknak is megküldöt- ték, a »Rákos Vidéke« pedig ragaszkodik ahhoz a régi elvéhez, hogy csak a saját számára készült eredeti kéziratokat használ fel, — gondolatmenetét és lényeges tartalmát azonban a következőkben ismertetjük. A cikkíró legnagyobb hiányunknak a közép iskolát, még pedig a reálgimnáziumot tartja. Ezt kell az uj város képviselőtestületének elsősorban megvalósítani. A személyi ügyek elintézése után a városháza elhelyezése következik. Ebben már létrejött a megállapodás, a rákosszentmihályi községházát fogadták el. Következik a városszabályzó tervek elkészítése és a nagy beruházó kölcsön felvétele. Ebből kell elsősorban a reálgimnáziumot felépiteni és berendezni, ami 300.000 pengőbe kerül, tehát az uj város minden lakosára évi 50 fillér terhet ró. Bőven megtérül ez, mert a szülők sok más kiadástól szabadulnak meg és nem aggódnak gyermekeikért, akik jó levegőn, idehaza tanulnak. Lakosságunk megszaporodik a városi intézmények révén és itt maradnak azok a családok, akik az iskola hiánya miatt, gyermekük felserdültével, eltávoztak községeinkből. A közoktatásügyi kormány vállalja a dologi és személyi kiadások 80—90o/0-át, csak körülbelül öt tanár kinevezését tartja fenn magának, a város jelölése alapján. A Mátyásföldi nyaraló tulajdonosok egyesülete már most hajlandó a park egy részét a reálgimnázium céljára felajánlani. Ezenkívül fiú polgári iskolát kell felállítani Sashalmon és a cinkotait fejleszteni. A három leánypolgári közül az egyiket nyolcosztályos leánykollégiummá kell átszervezni. Az elemi iskolák továbbfejlesztése állami feladat. A város területén működik az ország egyik legjobb hírű tanitónő- képző intézete, melyet az állam tart fenn, a városnak támogatni kell. Szükséges, hogy a felsőkereskedelmi iskolát talpraállítsák és ajánlatos, hogy ismét Sashalmon helyezzék el, ahol megfelelő épület van, melyet bizonyára meg lehet e célra szerezni. A város sikerrel folyamodhatik állami szakiskolák idehelyezé- séért, elsősorban a pilótaképző szakiskoláért, mivel az uj város lesz a nemzetközi légi forgalom magyar- országi gócpontja. Végül a kisdedóvók fejlesztése is fontos és sürgős feladat. Az iró szerint a legfontosabb, hogy világosan meglássuk a feladatokat és kellő készültséggel és akarattal fogjunk megvalósításukhoz, mert ez feltétlen biztosítéka az elmaradhatatlan sikernek.

Közgyűlés. A Rákosszentmihályi ház- és telek- tulajdonosok egyesülete a múlt vasárnap tartotta az Otthon kávéház különhelyiségében I. rendes közgyűlését. A közgyűlés Pender K. Farkas indítványára kimondja, hogy az ideiglenes elnökségnek, tisztikarnak és választmánynak eddigi működéséért köszönetét szavaz. Az uj tisztikart és választmányt választották meg ezután. Zámory elnök a beosztásában a közeljövőben beálló változás miatt az elnökséget nem vállalta. Ajánlatára Janisch Geiza dr. kir. pénzügyi tanácsost választották meg elnökül. Nadler J. József indítványára, Zámory Imre nyug. ezredest, az egyesület érdekében kifejtett munkásságáért az egyesület diszelnökéül választották. Társelnökök lettek: merényi Scholtz Kálmán, nyug. tábornok, Pichler István, esperes-plebános, Wilheim Arthur, gyárigazgató, Harcsa Béla, nagyiparos. Főtitkár: Farkas

Selyemáruk és függönykelmék állandó nagy választékban nagybani árak mellett

HRLRSZ SELYEMRRUHáZ

IV. Petőfi-utca 8. sz.

(Haris-köz sarok.)

Ferenc dr., szinikép. tanár. Janisch dr., az újonnan megválasztott elnök, úgy a maga, mint a megválasztottak nevében köszönetét mondott a közgyűlés bizalmáért és ismertette az egyesület munkatervét.

Nem csatolnak a pestvidéki kir. járásbírósághoz. Ismeretes Rákosszentmihály és Sashalom újabb állásfoglalása, amellyel a pestvidéki kir. járásbírósághoz átcsatolásuk ellen tiltakozott, mivel a megalakuló város a saját területére kéri uj járásbíróság szervezését. Mint annak idején hírül adtuk, a várossá alakulás ügyében tevékenykedő bizottság is hasonló kérelemmel fordult az igazságügyminiszterhez. A mozgalom teljes sikerrel járt, aminek bizonysága az alábbi levél, melyet az igazságügyminiszter, vitéz Szurmay Sándor báró ny. honvédelmi miniszter, gyalogsági tábornokhoz, a bizottság elnökéhez intézett. A levél teljes szövege a következő: »Budapest, 1929. december 2. Igen tisztelt Barátom! A folyó évi november hó 20-án kelt nagybecsű soraidra van szerencsém közölni, hogy Rákosszentmihály és Sasha lom község kérelmezett törvénykezési átcsatolásának kérdését függőben tartom s a kért uj járásbíróság szervezésének ügyét a várossá alakulás megtörténtével fogom érdemben tárgyalás alá venni. Fogadd kérlek kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását: Dr. Zsitvay Tibor s. k.«

A leénykongregáció jubileuma. Leánykongre- gációnk ötéves jubileumi ünnepe a legpompásabb keretek között folyt le vasárnap. Impozáns volt a reggeli fél 8 órai misén a közös szentáldozásra vonulók serege. A nagymisén Felber Géza nagykovácsi plébános latin miséjét énekelte a kongreganisták énekkara. A betanítást és vezénylést Weinzierl Gitta végezte hozzáértéssel. Mise után megható szertartások következtek: uj tagok felvétele, a régi tagok fogadalom újítása, a kongreganista zászló megáldása. A nagymisét Vedres Béla apátplebános, kerületi esperes mondotta, fényes papi segédlettel, ő tartott lélekemelő beszédet a kongreganista hivatásról. A délelőtti szertartások után délután a Kaszinóban volt díszelőadás, amelynek legkiemelkedőbb száma a »Laci bácsi«, Zámbó László Jézustársasági atya beszéde volt, aki harsogó kacagást keltett szellemes adomákkal telitett előadásával. Bevezette a hallgatóságot a kongreganista életbe, megvilágította, hogy nem olyan a kongreganista élet, mint amilyennek kívülről festik. Hangzatos példákkal, adomákkal tarkított előadását óriási hatás kisérte. Kitünően szerepelt az ünnepélyen több számmal a fiukongregáció zenekara Poros Géza vezénylése alatt. Nagy elismerést szerzett szavalatával Veszelovszky Erzsébet, Horváth Erzsébet és Szlanyits Dalma. Nagy hatása volt Holler Erzsébet 5 éves beszámolójának. Igen, nagy sikerrel pergett le Blaskó Mária nehéz darabja, a tizennégy képből álló: »Kongreganista élet« cimü szinmü, amelyben úgyszólván a teljes kongregáció szerepelt. A csaknem negyven szereplő, mind kiválóan játszotta szerepét. A főszereplők közül kiemelendő Tichy Etelka, aki a legnagyobb és legnehe-