Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-15 / 50. szám
XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, december 15. 50. szám. RÁKOS VIDÉKE társadalmi, közigazgatAsi és közgazdasAgi hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZAMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fiilép. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Beszeljünk a város névéről. A Rákosszentmihály—Sashalom—Cinkota egybekapcsolásából alakuló város ügyében néhány nap múlva befejezik az adófizetők szavazását. Az eddigi eredmény már eldöntötte a kérdést, a nagy többség mindhárom községben megnyilatkozott abban az értelemben, hogy a várossá alakulást akarja. Krene- dits Sándor főjegyzőnek a »Rákos Vidéke« múlt száma élén megjelent okos és tárgyilagos cikke meggyőzte azokat is, akik még ingadoztak, vagy pedig azt gondolták, hogy főjegyzőnk nem őszintén hive az átalakulásnak és igy a tartózkodó magatartás személyes szolgálatára válik. Főjegyzőnk egyenes, nyilt és határozott megnyilatkozása megmutatta, hogy — miként egész pályafutása alatt történt — úgy ebben az ügyben is teljes mértékben alárendelt jelentőségű számára a saját anyagi haszna és minden egyéni érdeke, hanem csakis a község és a közönség javát tartja szeme előtt. Ezeknek érdeke pedig feltétlenül a tegezett átalakulás mellett dönt, azt tehát igazán és ientartás nélkül akarja, óhajtja és előmozdítja. Ami pedig önzetlenségét illeti, annak még nagyszerűbb tanujelét adta az előzetes tárgyalások alkalmával, midőn kijelentette, hogy az uj város polgármesteri székére, mely kétségtelenül őt illetné meg, igényt nem tart, a képesítés kegyelem utján ilyenkor szokásos elengedését ilyen értelemben nem kéri, a város érdekében a polgármesteri állás ügyét nyilt kérdésnek hagyja meg, s önmaga megelégszik a h. polgármester-főjegyzői állással, amelyre természetesen mindenekelőtt elsősorban jogot formálhat. Szóval a szavazás — egészen megbízható értesüléseink szerint — már is meghozta a kedvező döntést és még néhány napon át csak a nagyobb hatás kedvéért folytatják azt, hogy az adófizetők akaratnyilvánítása megfelelő imponáló arányokban nyilvánulhasson meg. A szavazások eredménye az érdekelt községek képviselőtestülete elé kerül és ha minden terv szerint halad, az ügyben már a vármegye januári közgyűlése is állást foglalhat. Mindebből pedig az következik, hogy a városra vonatkozó kérdések sorra időszerűvé válnak és napirendre kerülnek. Nem kis fontosságú ezek között a város neve, amelyről a döntés a belügyminisztert illeti ugyan, de mégis kívánatos, hogy az érdekelt lakosság óhajtása mielőbb megnyilvánuljon és megokolt kérelem alakjában keresse illetékes helyen az érvényesülést. A »Rákos Vidéke« már hónapokkal ezelőtt érdekes és tanulságos vitát indított ebben a kérdésben és a hozzászólások és javaslatok egész tömegét kapta olvasói táborából. Valamennyi hozzászólás egyetértett abban, hogy a felvetett és makacsul terjesztett Pestujváros név nem szerencsés, nem kívánatos és nem alkalmas. Felesleges, hogy az akkor részletesen kifejtett okokat újra felsoroljuk, de annál inkább szükséges, hogy ezt a kérdést már most ujult erővel napirendre hozzuk, mert csak igy, teljes erőfeszítéssel és idejekorán történő, nyomatékos fellépéssel irthatjuk ki ezt a lassankint beidegződő nevet a köztudatból és a közönség figyelmének újabb ráirányításával indíthatjuk meg azt a folyamatot, mely a minden tekintetben megfelelő elnevezést végre is kitermeli magából. A lapunk múltkori kongresszusa végeredményében annak a megoldásnak juttatott többséget, hogy a város tartsa meg legfejlettebb és történelmi jelentőségű része: Rákosszentmihály nevét, tehát ez maradjon a város neve is. A tudós Pettkó Béla^ Csizmadia Gyula plébános és mások markáns tömörséggel törtek lándzsát e mellett és látható módon meggyőzték az uj név megalkotásán buzgólkodó, többi hozzászóló tömeget. Egészen bizonyos, hogy akkor igazuk is volt, mert a város Rákosszentmihá- lyon kívül csak Sashalom és Mátyásföld csatlakozásából alakult volna. Sashalom legújabban felvett, mondvacsinált név, a katonai térképeken szereplő »Sashalom« domb nyomán, amely halom felerészben Rákosszentmihályhoz, felerészben pedig az Ehmann- telepből alakult uj községhez tartozik. Ezen a déli lejtőjén feküdt egykor Párdi község, mint azt a Pettkó-féle történelmi adatok hitelesen megállapították. Mátyásföld néhány évtizedes nyaralótelep, mely szerencsésen választott nevét onnan vette, hogy a hagyományok szerint Mátyáskirály egykor errefelé. vadászott. Az eredetien tervezett hármas alakulásban tehát történelmi eredetű névvel csak Szent- mihály dicsekedhetett, azonban ehhez uj, legujabb- kori toldásképen jutott a »Rákos« jező, hogy a többi Szentmihály községtől megkülönböztesse. Ma a helyzet lényegesen megváltozott, mivel a város egyik jelentős részévé lesz Cinkota község is, amelynek neve szintén történelmi eredetű, amely bizonyára szintén joggal kívánhatja meg, hogy az uj város nevében érvényesüljön. Ha tehát nem egészen uj nevet gyártunk, hanem a történelmi hagyományokhoz ragaszkodunk, úgy az uj városnévben két elem jogosult arra, hogy érvényesüljön: Szentmihály és Cinkota. Sashalom és Mátyásföld, sőt Árpádföld annál kevésbbé támaszthat ilyen igényeket, mert hiszen, mint Cinkota tartozékait, az anyaközség úgyis magában foglalja azokat. Ezek szerint lehetne a város neve, ha Cinkota nem ragaszkodik igényeihez, — csak Szentmihály, de ÖÜT Lapunk mai száma 12 oldal. HgB
