Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-08 / 49. szám
XXIX. évfolyam.' Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, december 8. 49. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI És KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Cinkota. Rákosszentmihály és 5a5halom nagyközség egyesülése. Irta: Krenedits Sándor. A várossá alakulás gondolatának vonzó ereje;> mozgalom lelkes vezéreinek adott igazat. Most, amikor a megvalósításhoz közeledünk és a három nagyközség lakosságának megnyilatkozását várjuk, megállapíthatjuk, hogy a nagy többség az egyesülés és a megyei várossá alakulás mellett adja szavazatát. E hatalmas terület lakosainak túlnyomó része át- érzi, hogy a fővárosból kisugárzó kultúrát, annak környékén csak egy nagy, fejlődésre képes város minden értékének összevont ereje tudja pótolni. Aki közvetlen szemlélője a fővárossal határos területek fejlődésének, az belátja, hogy községi köz- igazgatással ezt az iramot tovább irányítani és vezetni eredményesen nem lehet, mert a községekben hiányzik az igazi önkormányzat, ami csak papíron van meg és hiányoznak a legminimálisabb anyagi eszközök, amelyek nélkül a legideálisabb eszmék is csak eszmék maradnak. A községi szervezet hosszabb lejáratú kölcsönt nem kaphat. Városaink itt is előnyös helyzetben vannak. Például Budafok, az alig 16.000 lelket számláló megyei város a közelmúltban, kormányhatósági hozzájárulással 2,000.000 pengő hosszú lejáratú külföldi kölcsönt vett fel. Mi pedig az iskolák építéséhez szükséges összeget is csak rövid lejáratú és készfizető kezességünkkel megszavazott és folyósított váltókőlcsönnel fedezhettük. Pénznélkül községet fejleszteni, iskolákat építeni lehetetlen. Útépítés, csatornázás, vízellátás, csak ábránd marad. Közvilágításunk kiterjesztése csak nagy küzdelem árán valósulhat meg. Azt pedig mindenki érzi, hogy utak építése és szabályozása nélkül nincs fejlődés. Nehezebb az építkezés, az élelmezés, a tűzrendészet és közbiztonság ellátása. Mindezekhez pénz, pénz és pénz szükséges. Ezeket a problémákat csak nagyobb hatáskörű városi közigazgatással, a város önkormányzatának erejével lehet megoldani és nem lehet ezeket a hiányokat a községi képviselőtestület meddő munkájának és tehetetlenségének tulajdonítani. Aki ezt állítja, az a köz- igazgatásban nagyon tájékozatlan. A környék képviselőtestületeinek tagjai a községek tapasztalt és tekintélyes polgárai, akik minden közügyet a szivükön viselnek és akiknek majd a városi életben is első helyet kell elfoglalni. A községi életnek is megvannak a maga szépsé- ei és jóságai, de ezeket nem a főváros közvetlen özeiében kell keresni, ahol. a nagy városból letelepedett lakosság magasabb kultúrához szokott, nagyobbak az igényei és a falusi életbe nem tud teljesen beleilleszkedni. Azt érzi, hogy valami hiányzik és keresi az okozóját, de nem látja a községi élet megkötöttségét. Nem számol azzal, hogy a községek állami támogatásban nem részesülnek. A községek külföldi kölcsönt nem kaphatnak, mert azt a pénzügyi kormány nem engedi, bárha pénzintézeteink állandóan felajánlják külföldi pénzeiket. A városnál ez sem akadály. Nem számol azzal, hogy a vármegye községi közmunka 80 százalékát a törvényhatósági utak fenntartására elviszi és a községnek csak 20 százalék marad, ami a legszükségesebb közmunka fedezésére sem elegendő. Ebből a 20 százalékból nem lehet por- talanitani, sártalanitani, vagy utakat építeni. Ez a falusi élet hátránya és nem a képviselőtestület meddősége az, ami megérleli bennünk a várositás gondolatát. Amikor a várositás eszméjét először felvetették, e cikk írója is tartózkozó álláspontra helyezkedett, mert féltette Rákosszentmihály nagyközség 15.000 lelkének érdekét és a várositók intenciőjával nem volt tisztában. De sohasem a nagyobb fejlődést és érték- emelkedést jelentő várositásnak volt ellene, csupán az egyesítendő területek gazdasági megerősödését óhajtotta előbbre vinni és ezáltal az uj várost megalapozni. Most azonban amikor Rákosszentmihály és Sashalom mellé Cinkota nagyközség és a hozzátartozó telepek is teljes erejükkel csatlakoznak és közös megértéssel az újonnan alakítandó város vezetősége részére az egyedül alkalmas községházánkat jelölték ki, a csatlakozó részek kisebb közügyeinek elintézésére pedig a már meglevő középületekben kirendeltségek működhetnek, akkar tovább nincs miért tartózkodó álláspontra helyezkedni, hanem csatlakozzék mindenki a várositók táborához, hogy az adótöbbség megnyilatkozása, impozáns kifejezése legyen a haladás, a tömörülés és fejlődés gondolatának. Azok pedig, akik a közterhek netaláni emelkedése miatt aggályoskodnak, legyenek meggyőződve, hogy az átalakulás és a városi szervezetek működése nem jelent több terhet, mert a bevételek lehetősége teljes fedezetet nyújt a mutatkozó kiadási többletek fedezésére. A szanáló rendelet alapján úgy a községek, mint a városok csak 50 százalékos községi pótadóval dolgozhatnak. Ebből a pótadóból a vármegyei hozzájárulás címén a városok 5.71 százalékot, a községek pedig 15.92 százalékot tartoznak a vármegye javára befizetni. Ennek levonása után marad a községek javára 34.08 százalék, a városok javára pedig 44.29 százalék községi pótadó, ami a városoknál nagy megtakarítást jelent. Az egyesítendő községekben, csak úgy, mint a városokban már évek óta általános házbéradót vetetLapunk mai száma 12 oldal
