Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-17 / 46. szám

---------T—-----------------------\ ' y

46 szám. ~~ 7______RÁKOS VIDEKB

3. oldal.

Selyemáruk és függönykelmék

állandó nagy választékban nagybani árak melleff

HRLÄSZ SELYEMÁRÜHRZ

IV. Petőfi-utca 8. sz.

(Haris-köz sarok.)

Hollay Béla operaházi művész két éneke. A Bibiiás ember és a Nem, nem, soha. Kellemes és biztos tenor. Az operaházi zeneművészek is erős oszlopai voltak a műsornak. A fáradhatatlan Petri Henrik csaknem minden számban szerepelt s művészi he- gedüjátékával gyönyörködtette a hallgatóságot. Különösen szóló számaiban bizonyitotta be kiváló űrtechnikáját, biztos fogásait. Méltó társa volt Bergmann Sándor cselló művész, operaházi tag, .aki szintén több számmal ragadta el a közönséget. Szerfelett szerették azonban a hárfaszámokat. Nem csak azért, mert a hárfa elég ritkán élvezett hangszer, hanem mert az országszerte ismert nevű Molnár Anna játszott művészi tökéllyel. A Krédó énekkar is két számmal működött közre. Beethowen: Dicsőit Téged ... és Wagner: Zarándokkara szerepelt műsorán. Pornói Jánosnak, a karmesternek, buzgó fáradozása az a siker, amelyet a szépen fejlődő énekkar elért. Egyébként az egész hangverseny rendezése az ő érdeme, mig bátyja, Pornói Rezső, a hangversenv legbuzgóbb közreműködője volt, amennyiben csaknem az összes számot, éneket, zenét ő kisérte orgonán, ismert művészetével. Az élvezetes hangversenyt a pápai Hymnusszal fejezték be, amelyet a közönség is énekelt. Hangverseny után a kongregációs otthonban volt gazdag bankett, amelyet kellemes hangulatban költöttek el a résztvevők s melyen egymást érték a szellemes felköszöntők. A magukat kitünően érző operaházi művészek közkívánatra szebbnél szebb számokkal gyönyörködtették a közönséget. A templomi hangverseny a magas nívójú erkölcsi sikeren kivül anyagiakban is tekintélyes jövedelemmel járt.

Krédó gyűlés. Vasárnap, nov. to-én Pichler István esperes plébános, az egyesület elnöke nyitotta meg a Krédó gyűlést. A halottak emlékezetéről tartott előadást. Felhívta mindenki figyelmét arra, hogy az egyház a november hónapot szentelte a halottak emlékének. Ne feledkezzék meg senki, hisz nincsen ember, kinek ne volna halottja, hogy e hónapnak valamennyi napján megemlékezzék halottairól. Bejelentette, hogy a szegények karácsonyi felruházásának akciójába a Krédó is belekapcsolódik, kéri a tagokat, tőlük telhetőén támogassák adományaikkal az ügyet. Megunt, régi ruhákat is kér, mert a rossz ruhákat meg fogják javíttatni. A Szent Imre jubileumot egyesületünk is meg fogja ünnepelni. December

22-én lesz az uj tagok felvétele a templomban. Ugyanekkor a karácsonyi közös szentáldozáshoz is járul az egyesület minden tagja. Köszönetét mond az egyesületnek a vármegyei választásoknál kifejtett eredményes és buzgó munkájáért. Ugyancsak megköszöni a 9-i templomi hangverseny rendezésének nagy munkáját Pornói Jánosnak.

Tobler János képviselő beszámolója. A

Kaszinó nagytermét teljesen betöltő sereg előtt jelent meg Tobler János képviselő, hogy beszámolóját megtartsa. A képviselőt és kíséretét Keresztes István dr.,

a Keresztény szociális és gazdasági párt elnöke üdvözölte igen elmésen. Első szónok Frühwirth Mátyás képviselő volt, aki hazánk jelenlegi gazdasági állapotát festette hatásos előadásban, szemléltető statisztikai adatokkal. A mai súlyos gazdasági helyzet nagy részben abból származik, mert mig a békében egy négyzetkilométeren 56 ember élt Magyarországon, addig ma, a megcsonkított országban 93 ember esik minden négyzetkilométerre. Vázolta azt a gazdasági politikát, amelyet folytatni kell. Az iparosság támogatására súlyt kell helyezni, a kisipart meg kell védeni. A kisiparnak s a gyáriparnak együtt kell haladni és virágozni. Nem szabad megölni a kisipart, mert Magyarországon több munkásnak ad kenyeret, mint a gyáripar. Hasonló értelemben beszélt Végh Gusztáv a keresztény iparosok országos szövetsége részéről. Tobler János hatalmas taps közepette emelkedett szólásra. Szavai szerint, nyugodt lélekkel tartja meg beszámolóját. Bár békében élünk, de mégis szörnyű harc zajlik le körülöttünk. Szellemi és gazdasági háború, mely tart, mig a kegyetlen béke igazságtalanságától nem szabadulunk. Addig békét sem köthetünk. Külpolitikai kérdések után a revízió kérdéséről beszél. A belső revíziónál fontosabb a külső revízió. A munkásságnak is saját érdeke, hogy az eszméhez csatlakozzék. Ellenségeink politikája, hogy minél szegényebbekké tegyenek bennünket, mert jól tudják, hogy ha erőre kapunk, a rajtunk esett igazságtalanságot rettenetesen megbosszuljuk. A nemzeti érzésnek a kereszténység alapján kell állania. Méltatta a párt községi vonatkozású érdemeit is. Lillin József a keresztény szociális párt szervezetének kiépüléséről tartott előadást, a mi a népnek és az országnak egyaránt érdeke. Fejleszteni kell a keresztény öntudatot. Kéri a hallgatóságot, segítsenek munkájában a képviselőnek, hogy a dolgozó társadalom érdekeit megvéd - hesse. Keresztes István dr. elnök köszönő szavaival ért véget a beszámoló.

A sashalmi'szenzáció. Kinos szenzációt keltett a héten Sashalmon a vármegyei hatóság váratlan intézkedése, mely Kovács József községi főjegyzőt állásától felfüggesztette, Német hy Jenő dr. főszolgabíró Dibusz Sándor rákosszentmihályi közigazgatási jegyzőt bízta meg a felfüggesztett főjegyző helyettesítésével, aki már Kovács megválasztása előtt hasonló minőségben általános megelégedésre működött Sashalmon. A főszolgabíró hétfőn reggel telefonon intézkedett és megbízásából Piukovich József dr. t. főszolgabíró hirdette ki Kovács főjegyző előtt az elsőfokú fegyelmi határozatot, mely hivatalvesztésre szól és hivatalát nyomban átadta Dibusz Sándor jegyzőnek. A derült égből lecsapó villámként ható szigorú határozat nagy konsternációt keltett Sashalmon. Pavvlas Gyula ny. ezredes, községi biró nyomban lemondott tisztéről és elhatározását felszólításra sem változtatta meg. Kovács főjegyző felebbezést jelentett be a fegyelmi Ítélet ellen. A. váratlan intézkedésben főként az a meglepő, hogy a fegyelmi ügy Kovács József előbbi működése helyéről (Mogyoród—Isaszegö ered és nem sashalmi szerepléséből származik. A fegyelmi eljárás már előbb megindult, mintsem Kovács Sashalomra pályázott, a hova pályázatát nem csak elfogadták, hanem támogatást is nyert a felsőbb hatóságok részéről. A pályázók közül a járáshatóság feje első helyen jelölte és ilyen körülmények között jutott a sashalmi elöljáróság élére, ahol éveken át közmegelégedésre dolgozott, az alaposan összekuszált hivatalt rendbe hozta és számos