Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-10 / 45. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 45 szám. tak fel az ablakokhoz és ezen a szokatlan utón hatol­tak be az épületbe, hogy holmijukat kihordják és elvigyék Mátyásföldre, ahova általános meglepetésre, váratlanul az iskolát egész egyszerűen átköltöz­tették. A valóban nem mindennapi esemény előzmé­nyei nagyjából ismeretesek. Nagy Imre Leó volt sashalmi lelkész, aki sok szépet akart, de keveset törődött a formaságokkal, minden anyagi eszköz nél­kül, úgyszólván a saját szakállára létesítette az isko­lát, mint róm. kath. intézetet, amely különösképen az angol irányú nevelést tűzi ki céljául; angol nyel­vet tanit és angol kereskedelmi ismeretekkel gazda­gítja növendékeit. Angol támogatásra számított, amely a fentartás költségeinek tekintélyes részét fe­dezné. Eltávozása után a róm. kath. egyházközség nem vállalta az iskolát, amely igy fentartó nélkül maradt. Tóbi József igazgató meg akarta menteni az intézetet, amely elhagyta első otthonát, a jelenlegi Beniczky-szállodát. Tóbi a rákosszentmihályi határ közelében emeletes házat kezdett építeni az iskola szántára, amelyet intemátussal kötött egybe. A fel­ügyelő hatóságok részéről azonban kifogásokat emel­tek a részben még mindig befejezetlen épületben lévő iskola ellen és annak további működését ismé­telten be akarták szüntetni. Legújabban az e célra alakult »Pestvármegyei felsőkereskedelmi iskola egyesület« vállalkozott az iskola fentartására, de igy sem boldogultak. Az idei iskolai év elején már úgy állott a dolog, hogy meg sem lehet nyitni az iskolát, de Szűcs István dr. országgyűlési képviselő közben­járására mégis megengedte a kultuszminiszter, hogy a növendékek tanulmányaikat befejezhessék. Most az a terv merült fel, hogy az iskola átmenetileg, mint a pestújhelyi kereskedelmi iskola fiókja, fejezi be működését. A fentartó egyesület igazgató-bizott­sága azonban okt. 18-án azt határozta, hogy az isko­lát november elsején Mátyásföldre helyezi át. Ez az intézkedés súlyosan sértette az internátust fentartó Tóbi József volt igazgató, egyesületi titkár érdekeit és súlyos összeütközésre vezetett közte és Milosevics János között. Tóbi a határozat ellen felebbe,zett az alispánhoz, Milcsevicsék azonban a határozatot meg sem várva, egyszerűen megkezdették a költözködést és az iskola Mátyásföldön kezdte meg működését, a ^Park-szálló épületében. Tóbi viszont lezárta a régi helyiségeket és nem adta ki a növendékek ingósá­gait, amelyeket azután az ablakon át szereztek meg az érdekeltek. Sashalom közönsége, bár az iskola iránt nem sok érdeklődést tanúsított, érthető módon nem szívesen látja, hogy az iskolát Mátyásföldre vitték, mert ha egyáltalán fenn lehet tartani, akkor Sashalom számára tart rá igényt. Miközben pedig mindezek történtek, megérke­zett a héten az alispán döntése, amely megsemmisíti a Mátyásföldre helyezés dolgában hozott határozatot. Ezt az érdekes aktát egész terjedelmében közöljük a következőkben: Szám: 72.065/1929. kig. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja. Tárgy: Tóbi József panasza a »Pestvármegyei Felsőkereskedelmi Iskola Egyesület« szabálytalan működése ellen. V éghatározat. A Pestvármegyei Felsőkereskedelmi Iskola Egyesület igazgatóbizottságának Sashalmon 1929. október 18-án meghozott határozatát abban a részé­ben, mellyel tudomásul, vette az elnökség azt az intéz­kedését, hogy az iskola intemátussal együtt 1929. november hó i-tői kezdve Mátyásföldre, a Park­szálló helyiségeibe, vagy más alkalmas helyre he­lyeztessék át, Tóbi József egyesületi titkár és pénz­táros által kellő időben közbevetett felebbezés foly­tán megsemmisítem, Tóbi Józsefnek azt a kérelmét pedig, hogy az egyesület működése függesztessék fel, elutasítom. Indokolás. A Pestvármegyei Felsőkereskedelmi Iskolai Egyesületnek, alapszabályai szerint az Egyesület szék­helye Sashalom, s célja a sashalmi felsőkereske­delmi iskola és internátus fentartása. Az Egyesület igazgatóbizottságának felebbezés- sel megtámadott határozata arra vonatkozik, hogy az iskola és a hozzátartozó internátus Sashalomról Má­tyásföldre helyeztessék át. Ez az intézkedés tehát ellenkeznék az alapszabályok lényeges rendelkezésé­vel és csakis az alapszabályoknak előzetes megvál­toztatása után lenne jogilag keresztülvihető. Mivel pedig az alapszabályok módosítása a III. fejezet A) 1. pontja 8. bekezdése értelmében a közi- gyülés hatáskörébe tartozik, az igazgatóbizottság ha­táskörét túllépte azzal, hogy alapszabálymódositást jelentő határozatot hozott. Az igazgatóbizottságnak alapszabályellenes ha­tározata tehát a fent kifejtett okokból megsemmisi- tendő. Az igazgatóbizottság szabálytalan határozata el­len benyújtott felebbezést ugyan az Egyesület köz­gyűlésének kellett volna elsőfokon elbírálnia, azon­ban tekintettel arra, hogy az Egyesület anyagi ér­dekeinek megóvása sürgős és kivételes intézkedést tett szükségessé s a m. kir. Belügyminiszter ur erre való tekintettel szükség esetén még az Egyesület működésének felfüggesztésére is felhatalmazott, köz­érdekből nem lett volna célszerű a feíebbezést előbb az Egyesület közgyűléséhez utasítani. Tóbi Józsefnek panaszai folytán megtartott vizsgálat során nem merültek fel oly adatok, melyek­ből megállapítható lenne, hogy az Egyesület előirott célját, eljárását nem tartaná meg, vagy más, műkö­désének felfüggesztésére okul szolgáló működést fej­tene ki. A vezetőség terhére irható szabálytalansá­gok, mint szabálytalan pecsét használata, hatáskörét meghaladó igazgatóbizottsági határozat meghozatala stb., nem oly természetűek, melyek orvosolhatók és megszüntethetek nem volnának. A felebbezéssel meg­támadott igazgatóbizottsági határozatnak, a fel­ügyelő hatóság részéről történt megsemmisitésével pedig az a veszély is elmúlt, hogy az Egyesületet helyrehozhatatlan anyagi kár éri. Ennélfogva az Egyesület működésének felfüggesztésére vonatkozó kérelem, mint alaptalan, elutasítandó volt. Ez ellen a véghatározat ellen a kézbesítés nap­ját követő 15 napon belül nálam benyújtandó és a fiú és leánykaruhák, télikabátok óriási választékban SZÉKELY JENŐNÉL Budapest, IV., Petőfi Sándor-u, 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom