Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-27 / 43. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 43. szám. szólásra, aki szenzációs beszéddel ragadta el a gyűlés tagjait. — Alig három hete — úgymond — beszámolót mondtam itt, mint országgyűlési képviselő, hogy megköszönjem a nékem ajándékozott bizalmat, s most ismét itt állok, hogy bizalmat kérjek. Nem szeretem a hangzatos beszédeket, nem Ígérni, akarok, hanem cselekedni. Az uj vármegyét akarjuk megalkotni, úgy, hogy eszményeinknek, lelkünk tartalmának megfelelő legyen. Erre pedig hazafias és valláserkölcsi gondolkozásukról ismert és olyan férfiak kellenek, akik tettekkel is tudták rátermettségüket bizonyítani. Nem osztályharcot hirdetünk, hanem azt akarjuk, hogy a vezetés megbízható és arra- való egyének kezében maradjon. A virilisták választásának eredménye ragyogó múltú, kiváló állású és érdemekben tündöklő férfiakat juttatott a megye- gyűlésbe. Ezek mellé nem küldhetünk politikai és közéleti szempontból járatlan és a megfelelő szellemi nívót nem képviselő tagokat. Nem akarjuk, félrevezetni a választókat, csak igazat mondunk és olyat, amiért helytállhatunk. Nem Ígérgetünk tehát képtelenségeket és hódítjuk olyan kecsegtetésekkel a közönséget, amikről nyilvánvaló, hogy mai helyzetünkben az ábrándok világába tartoznak és teljességgel kivibe tétlenek. Törekszem, hogy a megye- gyűlés tagja lehessek, de csak azért, hogy ott is a nagy közcélok mellett a fővároskörnyéki lakosság érdekeit támogathassam. Ezúttal is újból hangoztatom, hogy a fővároskörnyéki közönséget a nemzet egyik legértékesebb részének tartom és azt állítom, hogy mindeddig sem a kormány, sem a vármegye részéről nem részesült kellő méltánylásban. Ez a lakosság a nemzeti vagyont gyarapította, midőn itt, a pusztán, kultúrát teremtett, csinos házakat épített és virágzó községeket létesített a maga erejéből, a maga pénzéből. Templomokat, iskolákat emelt és tart fenn, közintézményeket létesített, úgyszólván teljesen magára hagyatva és még azt sem tudhatja', hogy önmagának hozta-e az áldozatokat, mert a lakosság itt állandóan hullámzó és változó. Az apa megépíti kedves otthonát, ele a fia már hivatása, vagy házassága miatt, vagy mert a főváros vonzóereje csábítja, már itthagyja a fészket, tovább megy és a ház idegen kézre kerül. Ezeknek az emberekének az önzetlen munkája tiszteletre méltó és itt az ideje, hogy törekvéseikben méltánylásra és támogatásra találjanak. Könnyű Ígérgetni, olyat, amit beváltani nem lehet és könnyű követelőzni, kritizálni. Jó lenne vízvezeték, csatorna, de ki fizesse meg ? Akik legkevesebbel járulnak a közcélokhoz, azok követelőznek és Ígérgetnek leghangosabban, aztán egy-két év mülva odébb állnak és másutt követelőznek. A szegénység nem szégyen, szegények vagyunk mind, szegény az ország is. Haladni, gyarapodni akarunk és mindent megteszünk, de lelkiismeretlen ígérgetéssel nem vezetjük félre a választópolgárságot. Azzal szoktak gúnyolni az ellenpártról, hogy m——■—«m—mhi sawiiwmiiTwn —naw—————■ fiú és leánykaruhák, télikabátok óriási választékban SZÉKELY JENŐNÉL Budapest, IV., Petőfi Sándor-u, 9. konzervatívak vagyunk, de kevesen tudják, hogy az mit jelent. Konzerválni annyi, mint megóvni, megóvni a pusztulástól. A szó igaz és nemes értelmében tehát igenis, konzervatívok vagyunk, mert meg akarjuk óvni a tiszteletreméltó hagyományokat, erényeket és nagy ideálokat. A nemzeti és valláserkölcsi alapon épült közszellemet akarjuk megóvni, megvédeni és a haladás áldásait ebben a szellemben akarjuk biztosítani. A vármegyén is tettekkel akarjuk bizonyítani, hogy a pestkörnyéki mellőzött közönség érdekeit mindenkor megvédelmezzük és előmozdítjuk. Elsősorban a közlekedés fejlesztéséért tovább is minden erőmmel küzdeni fogok és küzdeni fogok a Bhév. elviselhetetlen tarifája ellen, amelynek nem lehet hatósági védelmet adni és amelynek nem lehet ezt a lakosságot kiszolgáltatni. Életfeltétele ez a fővároskörnyéki lakosságnak és kell találni megoldást, amely ezt a lehetetlen helyzetet megszüntesse. Kérem a bizalmukat és újból ígérem, hogy méltó leszek reá. Tomboló tetszés kisérte Szűcs dr. közvetlen- hangú és a szokott módon igen meleg és őszinte beszédét, amelynek csak rövid vázlatát ismertettük a fentiekben. A szónokot percekig ünnepelték. Igen nagy sikere volt a szintén általános népszerűségnek örvendő Réthey Ferenc dr.-nak is, aki ismert szónoki készségével előadott mélytartalmu és lelkes beszédében a nemzeti eszméről, annak hivatásáról-és erejéről szólott, amelynek egész életében hü és sokat próbált katonája volt, majd pedig rámutatott a jelöltek kiválasztására, amely minden pártárnyalatot és felekezeti szempontot is kielégít. Réthey dr.-t is igen melegen éltették, valamint szeretetébe fogadta a gyűlés a negyedik jelöltet is, Gyulay Sándor pesthicleg- kuti főjegyzőt, # aki talpraesett, rövid beszédében bemutatkozott a választóknak és szintén fogadalmat tett, hogy hü katonája lesz a zászlajukra Írott ne:- mes eszméknek. Harminckilenc éve főjegyzője községének és harmincöt éve tagja a vármegye törvény- hatósági bizottságának. A vármegye nemes hagyományainak képviselője és bizonyára azért szánták neki a megbízást, hogy azokat védelmezze az, újjászervezett törvényhatóságban. Talán nem is helytelen dolog, ha a kipróbált emberekre az uj korszakban is számot tartanak. Őszinte szívvel ajánlja fel szolgálatait és kéri a választóközönség bizalmát. Az éljenzés csillapultával még Hegedűs pestújhelyi vendég ecsetelte hálás szavakkal, hogy mennyi mindent köszönhet Pestújhely Szűcs István dr.-nak, aki igazán páratlan jóltevője kerületének és kerülete minden polgárának, pártkülönbség nélkül. Végül Krenedits Sándor ismertette a választás módját és körülményeit, majd pedig köszönetét mondott a kitűnő szónokoknak. Ez a választás csakugyan nagy nemzeti ügy, amelyben számítani kell minden igaz hazafi szavazatára, hazafias gondolko- zásu zsidó polgártársainkra is, akik a nemzeti ügy érdekében csak a nemzeti pártban egyesült hazafias csoporthoz csatlakozhatnak. Kéri rákosszentmihályi magyar testvéreit, maradjanak hívek hazafias gondolkozásukhoz, s jöjjenek el mindannyian, hogy győzzünk hazánk javára és Rákosszentmihály dicaő- ségére. A főjegyzőt beszéde végén olyan izzó lelkesedés ragadta el, hogy valóságos apotheozisát adta a felejthetetlen gyűlésnek és közönségét fergeteges tapsra és tomboló éljenzésre tüzelte. Ebben a forró hangulatban, a Himnusz el éneklésével ért véget a nemzeti párt gyűlése.
