Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-20 / 42. szám

42. szám. RÁKOS VIDEKB 3. oldal. a sok boldog szülő és érdeklődő. Már az első szám, a cserkészszalonzenekar nyitánya örvendetes fejlődést bizonyított. A zenekar legutóbbi szereplése óta ki­bővült, megerősödött; erős fegyelmezett szalonzene- kar vált belőle. Poros Géza, a karmester, nagy hozzá­értéssel és lelkes buzgalommal viseli szivén a zenekar ügyét, a zenészek pedig cserkész alapossággal tel­jesitik kötelességüket. A nyitány után Cserhalmy Sándor két hatásos szavalatával mutatta meg, hogy ama kevesek közé tartozik, akiknek érdemes a nyil­vánosság előtt szavalni, mert — tud is hozzá. A »Mi nem feledhetünk« cimü verset megrázó erővel, izzó hazafiassággal adta elő, mig a »Téli este, nyári álom« cimü költeményt meleg lágysággal szavalta. Nagy hatása volt mindkettőnek. Bodai Mihály paraszttréfája »A fogorvosnál« állandó derültségben tartotta a termet. A nagy siker az előadók érdeme. Szénás Lászlóról régen megállapítottuk, hogy min­denben nagyszerűen megállja helyét, mégis kellemes meglepetés volt, hogy paraszt szerepben is kitűnőnek bizonyult. Jóizü beszéde egészen stilszerü volt. Fischer József szintén paraszt szerepben mutatkozott be, ugyancsak nagy sikerrel. Beszéde, nyugodt já­téka természetes és túlzástól mentes. Még sokszor fogjuk őt látni a színpadon. Balog József ügyes, ér­telmes beszédű. Oláh Ferenc hatalmas kacagást kel­tett megjelenésével és játékával. A tábori beszámolót Alexy Rezső tartotta. Hosszú percekig nem tudott szóhoz jutni, mert megjelenésekor olyan hatalmas és szűnni nem akaró taps fogadta, amelyet ritkán hal­lani. Szavait a legteljesebb figyelem kisérte. Színes képekkel irta le a tábort, az alföldet, a Tiszát. Hisz azért ment a csapat ez évben az alföldre, hogy mind­ezt, de főleg a magyar alföld népét megismerje. Két ízben is közel fértek hozzá, amikor is előadást ren­deztek a falu népének, megismertették velük nótái­kat, tréfáikat, játékaikat, hazaszeretetüket és vallásos­ságukat. A falu népe pedig nem bánta meg a hosszú utat a táborba, a mintegy 5 kilométeres gyaloglást. A 300 főnyi alföldi magyar megismerte és megsze­rette a főváros környékének jól nevelt fiait. A csapat is tanult tőlük egy pár jó alföldi nótát. A fiuk meg­izmosodtak. Nem pihenés volt a táborozás, hanem munka. A nap minden szakára esett elfoglaltság. Katonai kiképzésben is részesültek Neptun bá' (Knapp Antal) és Hannibál (Herkner László) ve­zénylése alatt. Naponta ötször volt étkezés, ehetett minden fiú annyit, amennyit akart. A testi erősödés mellett a lelkiekről is gondoskodtak. A tábor köze­pén a kereszt mellett állott a kápolna, ahol naponta szent misét hallgattak. Beszámolt a mozgó táborról is. Végig vezette a hallgatóságot azon a hatalmas utón, amelyet ők megtettek: Győr, Pannonhalma, Bakony, Csesznekvára, Zirc, Kőrishegy, a csodás Gerence völgye, Bakony bél apátság, Herend és Veszprém, majd a Balaton. Az egész utat részletesen ismertette. Az apródok is voltak néhány nap tábor­ban Veresegyházán Benczik Lajossal és Töröcsik Gyulával. Bevezetésül rámutat a táborozás sok és hasznos előnyére. Kéri a közönséget, továbbra is pártolják és szeressék a derék csapatot, mely meg­érdemli, hogy foglalkozzanak vele, a fiuk egykor a községnek, a hazának s az egyháznak lesznek értékes oszlopai. Végül dijat ad a legjobban táborozó Örsnek, s vezetőjének, Peccol Lászlónak. Sörös Géza felol­vasta értekezését a táborhely, Cibakháza, történelmi nevezetességéről. Koszterszitz Géza egy tábori nap történetét irta meg ügyes versben, melyből Poros Géza melodrámát irt. Nagy hatással adták elő a szer­zők. Az utolsó szám Koszté r atya egyfelvonásos vig- játéka, a »Szent Péter esernyője« volt. Ebben a rendezőt Koszterszitz Géza adta, aki egyébként a valóságban is rendezője volt a darabnak s azt hozzá­értéssel tanította be, László Dezső jóizü alakot mu­tatott be. Nagyon sokat nevettek rajta. Szabó Attila minden szerepében jobb lesz. Cserhalmy Sándor komoly szavalatai után, komikus szerepkörben sok­oldalúságáról tanúskodott. Poros Géza, mint sze­replő, majd ismét, mint zeneszerző lépett fel. (Ennek a darabnak zenéjét is ő szerezte.) Mint műkedvelő­nek, eddig is mindenkor sikerei voltak, ezeket most betetőzi szebbnél szebb komponálásaival. Oláh Ferenc és Verbőczy Oszkár játszotta a darab másik két szerepét, őket is megilleti a dicséret. Az élve­zetes estélyt a zenekar zárta be. A sikerült maszkokat Kertesy Béla készítette szokott művészetével. A súgó dolgát ügyesen látta el Peccol László. Templomi hangverseny. A november 3-i tem­plomi hangversenyre erősen folynak az előkészületek Pornói János vezetése alatt. Eddig több hírneves operaházi művészünk közreműködését nyerte meg a rendezőség. Buzgón készül a Krédó zenekar és az énekkar is, amely Wágner »Tannhäuser« operájának zarándokkarával fog szerepelni a hangversenyen. A Jézus Szive társulat gyűlése. A Jézus Szive társulat október 27-én tartja a polgári leányiskolá­ban október havi gyűlését. Ezen a gyűlésen állapod­nak meg abban, hogy ki-ki miben tudja és fogja tá­mogatni a karácsonyi jótékony akciót, amelynek áldásos sikeréért az elmúlt években is buzgólkodtak, sokat fáradoztak azok, akik szeretnek Jézu$ nevében segíteni és adni. A polgári fiúiskola jubileuma. Megírtuk, hogy a római kath. polgári fiúiskola eredményes és szép munkájának tizedik évét kezdte meg az idén s hogy e jubileum megünneplésére készül. A jubileumi elő­adás programmjában nemcsak az iskola jelenlegi növendékei, hanem a régebbiek is szívesen vállaltak szerepet. Az előadást január 6-án tartják a Kaszinó nagytermében. Ev. szeretetvendégség. Az evang. szeretet ven­dégségen, melyet a nőegyesület szép- és nagyszámú közönség részvételével tartott okt. 13-án a RAFC klubhelyiségében, Böhm Dezső dr. gimnáziumi igaz­gató tartott igen értékes előadást »Bach és az egy­házi zene« címen. Előadását gramofon zenével ki­sérte. Többek között a berlini orgonahangverseny, a filadelfiai szinfőnikus zenekar, meg a londoni orató­rium váltott ki nagy hatást. Dörnbach Ilonka sza- valómüvésznő Petőfi éjszakája (Szilágyi) és »Vándor­madár« (Ábrányi E.) hazafias szavalatával aratott sok megérdemelt tapsot. Végül a Bischof nővérek, a megszokott kedves hangon és módon egyházi éne­keket adtak elő. A jól összeállított műsor után az egyesület hölgyei teával vendégelték meg a közön­séget. Az evang. -nőegyesület december i-én nagyobb- szabású hangversenyt tart a Nagykaszinóban, Mikus- Csálc István zeneszerző rendezésében. A hangver­seny jövedelmét a szegény gyermekek karácsonyi felruházására fordítják. Jövő 1930. évi február i-én rendezi a nőegyesület hagyományos nagy farsangi táncestélyét. Megindul az autóbusz forgalom. Szűcs István dr. országgyűlési képviselőnk legutóbb Ígéretet tett Rákosszentmihályon, hogy a Csömöri-uti autóbusz megfeneklett ügyét kimozdítja veszteglő állapotából. Alig múlt el még néhány nap, s máris eredmény jutalmazta képviselőnk közbenjárását. Szűcs dr. múlt

Next

/
Oldalképek
Tartalom