Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-22 / 38. szám

38. szám. XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, szeptember 2 2. RÁKOS VIDÉKÉ tArsadalmi, közigazgatAsi és közgazdasAgb hetilap. rAkosszentmihAly nagyközség és szAmos egyesület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utea 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyem szám ára 24 fiilép. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Bomlás. Leküzdhetetlen lelki fájdalom minden, nemzeté* szerető, igaz ember számára, amikor valami meglevő és virágzásnak indult intézmény bomlásának hire jut el hozzá. Az utóbbi időkben ismételten kijutott a részünk ebből a szomorú jelenségből, amely azt mutatja, hogy az ős turáni átok nemcsak nagy dolgokban sújtja még mindig a magyart, hanem következetesen jelent­kezik a lelkes, jóratörekvő emberek kisebb alkotásai­ban is, hogy kockára vesse a már eddig elért eredmé­nyeket és megakassza a sikeres továbbfejlődás folya­matát. Néhány héttel ezelőtt jelentették a Rákos Vidé­kének, hogy önkéntes tűzoltó testületünk műkedvelő gárdája függetleníteni akarja magát a testülettől és uj utakon keres érvényesülést. Nem hittük el, hogy ez a szomorú szándék nem pillanatnyi helyzet, vagy hatás, esetleg érzés vagy indulat eredménye, s azt reméltük, hogy kölcsönös megértéssel, jóakarattal, s egy kis alkal­mazkodással el fogják hárítani a bomlás folyamatát megindító okokat vagy körülményeket és közmegelége­désre helyrezöwken minden Úgy látszik azonban, hogy mégsem igy lesz, „a váljunk elM játék folyik tovább. Nyomatékosan kijelentjük, hogy nem akarunk bíráskodni az ellentétbe kerülő csoportok között. Nem tartjuk és nem keressük sem a személyi, sem a tárgyi okokat, akik és amelyek a válságot előidéztek, — mi csak annyit látunk és a nagyközönséget is csak az érdekli, hogy eddig a tüzolto testületnek a műkedvelő gárdában propaganda eszköze és bizonyára időnkint anyagi eredményeket is biztosiló szerve volt, amelyet, ha a szakadas csakugyan megtörténik, — bizonyára elveszít, holott pedig a tüzoitótestület egyike azoknak a különösen becsült emberbaráti intézményeinknek, amelynek támogatása soha sem lehet felesleges és soha sem lehet elegendő. Másrészről viszont azt látjuk, hogy Rákosszentmihályon az utóbbi években olyan műked­velő gárda alakult és indult meg a fejlődés utján, amely addig sehol sem foglalkoztatott uj tagokat nyert meg a nemes szórakozásnak és ez a fiatal gárda hova­tovább mind figyelemre méltóbb működést fejtett ki és a közönség részéről is mind nagyobb figyelemben része­sült, amiben kétségtelenül jelentős része volt annak a körülménynek is, hogy fáradozásának eredményét leg­népszerűbb intézményünk, a tüzoitótestület céljára aján­lotta fel. Vájjon itt, ahol többrendbeli, még pedig nem mindennapi színvonalon álló műkedvelő csoport működik, a tüzoitótestület égisze nélkül megtalálják-e majd ezentúl is a fiatal műkedvelők azt a méltányló érdeklődést és támogatást, amelyben eddig részesültek és amelynek nem csekély részben tulajdoníthatják, hogy azt elnyerhették? Hány ilyen lelkes csoport semmisült meg már az idők folyamán, kisebb-nagyobb okok hatása alatt! Szóval ebben a nem világraszóló eseményben az a szomorú valóság, hogy — ime — egyik virágzó és évek óta fokozatosan fejlődő intézményünk bomlik ele­meire, kockáztatván létalapját, — egyenes és határozott kárára komoly közérdekeknek. Hasonló körülmények között indult meg a leg­utóbbi napokban a nevezetes sikereket elért iparosdal- kar bomlása is. Itt sem ismerjük és nem is kuta juk az okokat, amelyek a régebben lappangó válságot fel­idézték, csupán csak annyit tudunk, hogy a már oszá- gos hírnévre szert tett dalkar egyik igen értékes része elégedetlen és most már nyíltan megindította a moz­galmat, hogy Rákosszentmihályon, az Önálló iparosok és kereskedők körétől és minden más testülettől függet­lenül külön, önálló polgári dalkört alakítsanak. íme, a bomlás itt is: a meglevő, konkrét érték helyett a bizony­talan újabb kísérlet. Súlyos kívánság lenne, ha azt akarná valaki, hogy 'őröljünk rajta, — csak egyetlen egy esetben, ha bebizonyosodik, hogy a rombolás helyén uj, nagyobb, h talmasabb kultártényező létesül. Annak ugyanis, hogy a meglevő négy-öt dalkar helyett ezentúl még egygyel több legyen községünkben, nem sok értelme lenne, de ha azt tudnák megcsele­kedni, hogy valamennyiből egyetlen egy. hatalmas, nagy testület keletkezzék, amely megsokszorozhatná a dicsőségünket, annak már igenis nagy értelme volna. Való igaz, hogy furcsa állapot az, hogy ugyanannak a célnak a szolgálatában vallás, foglalkozás, életkor és mit tudom én, hogy még mi szerint alakult különböző testületek buzgólkodnak szétforgácsolt erővel, holott egyesülten, valóban versenyképes és községünkhöz méltó gárdát alkothatnának. A bomlás szomorú jelensé­gét csakis az igazolhatná, ha azért zúzna össze meg­levő kisebb alakulatokat, hogy egy hatalmas, egységes szervezetet kovácsoljon össze a darabjaiból. Aki ezt megmutatja, az valóban próféta lesz a saját hazájában. illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllillllllllllillllllllllllllllllllllllílilis Rákosszentmihály—Kiskecskemét. Irta: Kecskeméthy Vince. A gyümölcsfák őszi kezelése. A csontárok metszésének és ritkításának ideje el­érkezett, amennyiben ezeket tavaszkor nem igen szabad sem metszeni, sem ritkítani, mert elmézgásodnak el­véreznek. Különösen nagy figyelmet kell fordítani most a diófák ritkítására. A diófák a múlt évben nagyon sokat szenvedtek a kemény hideg miatt, — sok ré­szükben a fagy koronájukat elfagyasztotta. Ezeket a ®ÉgT Lapunk mai száma 12 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom