Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-06 / 1. szám
4. oldal. RÁKOS V1DÉKB 1. szám. Szilveszter estély Mátyásföldön. A régi, hires rákosvidéki, főként szentmihályi Szilveszter-estélyek emlékét ujitotta fel Mátyásföld, ahol a Kaszinó az egyesületi ház dísztermében nagyszerű műsorral lepte meg közönségét. Bathó Sándor és Szüts János százados lelkes munkájának szép eredménye ez a nagy siker, melynek hire Mátyásföldön túl is messze elhatott. A gazdag programot a fáradhatatlan Bathó Sándor sikerült prológusa nyitotta meg, majd a kiváló tehetségű Szőke Sándor dr, szellemes konferánsza alapozta meg a hangulatot. Ö jelentette be továbbra is az egyes számokat igen ötletesen. Apagyi Farkas monológját és Kerestély István dr. dalait nagy tetszéssel fogadták. Szőke Sándor dr. újabb sikert aratott néhány kedves és hangulatos költeményének művészi előadásával. Nagyon szerették — és méltán — Pototzky István és Sikovszky Titusz monológjait, nemkülönben a szép melodrámát, melynek szövegét Bathó Sándor irta, zenéjét pedig Bak Lajos szerezte. Szőke Sándor dr. adta elő a zeneszerző kíséretével. Finom és értékes szám volt. A hatást megkoronázta az ügyes, ötletes és kedves népszínmű, melyet Szüts János irt és ugyancsak ő, továbbá Szüts Jánosné, Szigethy Béla, Szigethy Béláné, Sikovszky Titusz és Vajda Barna adott elő teljes megértéssel és művészi készséggel. Igen nagy tetszéssel fogadták és Szüts Jánost a szereplőkkel együtt tombolva ünnepelték. A súgó fontos szerepét Révay József dr. töltötte be nemcsak önfeláldozással, hanem kiváló szakértelemmel. A sors azonban nem mindig igazságos. A jeles tanár ugyanis sok büntetést szabott ki annak idején a — súgásért, most pedig ugyanezzel ő aratott babérokat. Az előadás után igen vig és hosszantartó mulatság következett. Szőke Sándor az Omniában. Általánosan szeretett barátunk, Szőke Sándor, a Nemzeti Színház művésze, Szilveszter éjszakán az Omnia mozgó kabaréján szerepelt, hol szellemes és pompásan előadott komferálásával és magán számaival állandóan zajos sikert aratott. A kabaré műsorában Fedák Sári, Rózsahegyi Kálmán, Zilahy, Irén, Biiler Irén és legjava művészeink egész serege vett részt. Cserkészek karácsonya. Az Isten irántunk való szerete- tének s az abból származó felebaráti szeretetnek nagy ünnepét, a nagykarácsonyt cserkészeink hivatásukhoz méltóan ünnnepelték meg. 9 karácsonyfát állítottak fel a „Szent Mihály“ cserkészek, egyet pedig a nem cserkész kongreganista fiuk. Dec 23-án este karácsonyi ünnepet tartottak, melyen Pichler István esperesplébános, a szerv, bizottság elnöke és Sebő Bertalan, a központi járás vezetőtisztje is megjelentek. A szent karácsonyi hangulatban Alexy Rezső csapatparancsnok szólott a fiukhoz, ők pedig szétosztották az egymásnak szánt komoly és tréfás ajándékaikat. külön, tizenegyedik karácsonyfa tövében voltak elhelyezve az ajándékok. Ezt a fát a parancsnokság állította a fiuknak, az előbbi tizet pedig a fiuk — a szegény gyermekeknek s karácsony szent estéjén el is vitték azokat szegény sokgverme- kes családokhoz, hogy oda is e'menjen a Jézuska fája gazdag ajándékokkal, ahová a szülők legjobb akarata sem tudta volna odavarázsolni a karácsony poézisét, a gyertyafényes, aranytól csillogó karácsonyfát. Kaszinóbál. A magyar vidéki élet egyik legelterjedtebb mulatsága a „kaszinóbál*, amely hosszú évtizedek óta mindenütt a társadalmi élet egyik nevezetes eseménye. Rákosszentmihályon, ahol negyedszázad óta élénk és eseményekben dús kaszinói élet folyik, csudálatosképen nem kultiválták a kaszinóbált. A kaszinó előadásokat, estélyeket sűrűn és nagy sikerrel rendezett, de a táncmulatságokat átengedte más testületeknek. Az idei rövid farsangunk naptárába most beiktatják a kaszinóbált, melynek január 12-én, jövő szombaton lesz a premiérje. Ez lesz az első formaszerü bál, amelyet a Nagykaszinó rendez, minden műsoros előadás mellőzésével. Nem kell hinni azonban, hogy ez az estély csak azok számára lesz mulatság, akik a tánc hivei, mert a kaszinó vezetősége az első kaszinóbált jelmezestélyként rendezi, ami annyit jelent, hogy a sok tréfás és groteszk és bájos jelmez azoknak is látványossággá avatja a bált, akik nem vesznek részt a táncban. Az első kaszinóbálnak‘emlékezetes sikerét kell aratni, hogy méltó lehessen a nevéhez. Halálozás. Kovács József né sz. Spitzer Jozefin, életének 77. boldog házasságának 53. évében, rövid szenvedés után meghalt Rákosszentmihályon. A róm. kath. egyház szertartása szerint szentelték be és a helybeli temetőbe kisérték utolsó útjára igen nagy részvét mellett. A megboldogultat, férjén kivül hat gyermeke és kiterjedt rokonsága gyászolja. Leányai és vejei a szentmihályi társadalomnak is általánosan ismert, s becsült tagjai. Nevezetesen Amália: Schulek Károlyné, akinél lakott és elhunyt a megboldogult, Teréz: Donner Jánosné, ifj. Kovács József, Franciska: Nagy Antalné, a budapesti asztalos ipartestület országos nevű, elnökének felesége, Mária: Horváth Károlyné és Hedvig: Oberna Kálmánná. — Gyökössy Endre drt, a Petőfi társaság nálunk is szeretettel ünnepelt, tagját súlyos gyász érte. Édes atyja, Gyökössy József, nyolcvankét éves korában meghalt. Rákospalotán temették el nagy részvét mellet. — A rákosszentmihályi Erőss telep tulajdonosa, Erőss Samu dr. budapesti ügyvéd hosszú beteges- kedés után, de váratlanul meghalt Budapesten. A régi ügyvédi gárda egyik igen becsült tagja, egyénileg is igen szeretetreméltó férfiú volt, kinek halála széles körben kelt őszinte részvétet. Volt 32-esek jelentkezzenek I Felkérték lapunkat az alábbi felhívás közzétételére: A régi bajtársi szellem' ápolása és közös célok előmozdítása érdekében egybe akarják gyűjteni mindazokat, akik a 32. gyalogezred kötelékébe tartoztak. A nyert megbízás alapján felkérem ennélfogva mindazokat a lakostársainkat, akik a volt budapesti háziezred kötelékébe tartoztak, akár mint tisztek, akár pedig mint legénységi állománybeliek, szíveskedjenek nevüket és lakáscímüket velem közölni. Kenessey Béla, Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 21. Adomány. Varga Gyula régi barátunk, a nagyemlékű szentmihályi műkedvelő társaság sokat ünnepelt tagja ismét szép jelét adta Rákosszentmihály iránt el nem múló szeretetének. A Rákos Vidéke utján 10 pengőt adományozott hőseink emléke javára. A nemes adományt Poros István községi pénztárosnak szó gáltattuk át. Hymen Baka Jucikát, Baka Mátyás, székesfőv iskolaigazgató, régi lakostársunk kedves leányát eljegyezte Nagyenyedi Egri I Kálmán gyógyszerész, fiatalságunk kedvelt tagja. — Kun Gyula a Rafc egyik kiválóan értékes tagja, az a’hlétikai szakosztály előadója eljegyezte Dombóvárról Devecseri Maneikát. A viteldij felemelés. A Hév. fordítva elsült viíeldij mérséklése, amelyről valónak bizonyult a hihetetlennek lálszó híresztelés, komoly és súlyos viteldijfelemelés lett, amely ki sem fejezhető megütközést és elkeseredést keltett közönségünk köreben, csakúgy mint a többi érdekelt község kebelében. Rákosszentmihály vezetősége mindent el fog követni, hogy a súlyos sérelem orvoslását kimódolja, amely kérdéssel a január 5-én, szombaton délután 4 órára sürgősen egybehívott képviselőtestületi közgyűlés foglalkozik. Ugyanakkor közlekedésünk ügyében másik nagyérdekü tárgy is szerepel a gyűlés napirendjén Remény nyílt ugyanis arra, hogy a fővárosból megfelelő autobuszközlekedést rendezhessenek Rákosszentmihály területére. Ebben az ügyben ifj. Poros István építész hozott létre kapcsolatot a két érdekeltséggel, amely még e héten bevégzi az előzetes tárgyalásokat, úgy, hogy szombaton már a képvi&elő^stület komoly formában foglalkozhatik a kérdéssel. Közlekedésünk ügyében a közeli hetek igen nagyarányú eseményeket rejtegetnek. Bolond ötlet. A február 2- és 3 i Krédó előadásra megkezdte a rendezőség az előkészületeket. A szereposztás kitünően sikerült. A Krédó egyesület műkedvelő gárdájának legjobbjai kapták a szerepeket A darabot már méltattuk, még csak annyit főleg a táncolni vágyó fiatalság számára, hogy a darabnak sok jóoldala mellett még az a pompás tulajdonsága, hogy felvonásai rövidek, s valamennyi egy és ugyanazon díszlettel folyik, tehát nincsen színváltozás, ezért a rendezőség azt tervezi, hogy az első és második felvonás, valamint a harmadik és negyedik felvonás között csak 2 perc szünetet, a második és harmadik felvonás között pedig legfeljebb 5 perc szünetet fog tartani. így az amúgy is rövid darab korán véget ér, hogy a táncolni vágyók hamar megleljék örömüket a táncban, amelyet aztán járhatnak — reggel hatig.
