Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-04 / 31. szám
31. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. oldal. nyilván a törökvilág ittfelejtett emlékeként. Helybeli vállalat jóvoltából viliamos világítással dicsekedhetik a község. Tíz fillér az áram hel^ovattja, de fizetnének érte tizszerannyit is szives-örömest, csakhogy ezt a modem világitó erőt élvezhessék. A plébánia Mária Terézia idejében épült. Van benne vagy hat szoba, a mellékhelyiségeken kivül. Hatalmas, nyitott oszlopsor szegélyezi a ház három oldalát, a tornáca a hegy oldalára nyílik, amelynek tövében építették. Az oszlopok olyan vastagok, hogy két karral is alig lehet átölelni. A hegy oldalába vagy öt pince nyúlik be vége-várhatatlan hosszúságban. A forró napon is dideregtünk bemre. A plébániát a Migazzi címer ékesíti. Migazzi bécsi hercegérsek építtette ugyanis a templomot, s igy kerülhetett a plébániára, — mely nem az ő adománya. A templom a hegyen áll. Szép, rendes falusi templom. A három fő földesúri családnak külön üvegezett fülkéje nyúlik be a szentélybe. Csak az a baj, hogy a templomhoz a hegyre meredek, lépcsős, fárasztó ut vezet fel. Bércéi mellett vonul el a Cserhát-hegység, melynek legmagasabb pontja a község határában van. Körülbelül másfél órányi nem könnyű és nem kellemes, de a szemnek annál gyönyörködtetőbb kocsikázás után jutunk el a történelmi Szandavára tövébe. Már csak elég. kevés, de érdekes rom jelzi az egykor büszke várat, melyről nem tudjuk, hogy mikor épült, a történelmi adatok szerint annyi bizonyos, hogy 1329-ben Széchy Péter birtokában volt, 1424—40. között királyi birtok, majd pedig a Roz- gonyi és Báthory családok kezére került, 1460-ban Zechen (Szécseny) László Szanda alatt verte meg a cseheket, 1544-ben a törökök foglalták el a várat, de 1551-ben Horváth Bertalan, Ba,lassagyarmat kapitánya visszafoglalta. A szentmihályiak kiránduló csapata azonban nem merészkedett el a várig, — ideje sem volt rá különben — hanem a Cserhát egyik közelebbi magaslatára hatolt fel, ahol Nógrád vármegye hatalmas méretű kőbányája folytatja nagyarányú üzemét. Pompás, különleges andezit-követ bányásznak itt, amellyel sikeresen versenyeznek a bazalt anyaggal. A villamos erőre berendezett bányában felhasználják a modern tekhnika minden eszközét. Főként kockakövet termelnek, de három zuzójuk is működik, mely a makadam-anyagot készíti. Igen hosszú, hatalmas, toronymagasságu facölöpökre erősitett drót- kötélpályán, he gyek-völgyek felett szállítják a »vaskutyák«— a drótkötélen lógó vaskatlanok — az anyagot a vasúti állomásra. Ritka látványosság a változatos, tarka táj felett lebegő »vaskutyák«-nák a párhuzamos pályán, egymással szemben, titokzatos erő hajtotta végtelen kettős sorozata. A bánya tövében elterülő erdőben, mely magasabban fekszik a János- hegynél, ezúttal cigányzene szólt és vidám társaság szórakozott. A bánya zseniális vezetője, Jarmer főmérnök, hívta meg Bércéi és Szanda község intelligenciáját kedves kirándulásra. A szabadtüzön izes lacipecsenye sült garmadává!, a kosarakból sokféle jobbnál-jobh elemózsia került elő, jeges dézsában didergett a sörös és boros palackok ármádiája. Jó világ volt ott és magyar szívességgel fogadták a plébános patronátusa alatt odacseppent vendégeket, csak rövidre kellett szabni az örömöket, mert fenyegetően közeledett az alkonyat, s a veszedelmes utat sötétben nem lehetett megkockáztatni. Most vagy reggelig? Ez volt a kérdés, a plébánián pedig már a tűzön sistergett az .illatos malacpörköll> tehát szégyenszemre megszökött Szentmihály Szandavára alól, s helyette bevette a parochiát. A menekülés azonban még sem volt vereség, mert értékes zsákmányt szereztek: foglyul ejtették és magukkal cipelték a berceli főjegyzőt. Ez ám csak az ember! A külseje maga se Kismiska'’ A szép emberóriás, Har- mos Pál, testvérek között megvan 135. kiló, mégis csinos, elegáns és könnyedmozgásu. Az ‘ asszonyok" bomlanak utána, a férfiak pedig, hogy nagyot ne mondjak, a tenyerükön hordozzák. (Jó kis tenyerük lehet.) Huszonöt éve vezeti Bércéi közigazgatását, .talpig ur, müveit nemes ember és szeretetreméltó, szellemes férfiú, lelke a társaságnak. Ha egyéb eredménye nem lett volna a kirándulásnak, az is bőségesen megérte volna a fáradságot, hogy benne uj barátot szereztünk Szentmihálynak. Azaz, hogy meg ne sértsük az igazságot, nem Szentmihálynak, hanem csak magunknak, mert Szentmihálynak mar barátjává tette Csizmadia Gyula. Érdekes jelenség, hogy aki őt megszereti, az tüstént megismeri és megszereti Szentmihályt akkor is, ha a tájékán se fordult meg soha. H I R JED &• Kör menet Annatelepre.fi Vasárnap a fél 9 órai mise után, mint minden évben körmenet indult Anna te lep re, mivel ott búcsú napja volt. A nagyszámban egybegyült hivősereget Pichler István esperes plébános vezette a telepre, ahol ünnepélyes szent misét és szent beszédet mondott. A prédikációban Szent Anna tiszteletéről beszélt, mint olyan kötelékről, mely a telepet összekapcsolja az anyaközséggel. Kirándulás Máriaremetére. Szerdán nagyszámú katholikus gyermeket részesített ritka örömben plébánosunk. Az Eucharisztikus gyermekszövetség és a Szív gárda tagjaiból, s a ministráns gyermekekből mintegy 60 főnyi csoportot vezetett Máriaremetére egész napos kirándulásra. A vezetésben Bognár Ferenc és Kosztérszitz Emma tanítók segédkeztek; a vidám nap után este jókedvűen érkezett haza a kiránduló csapat. Eltávolitjákfa Hermina- úti haláisorompót. A ceglédi vasútvonal mentén lévő lialálsorompók megszüntetése ügyében, ugylátszik, komoly lépés történik. A főváros közgyűlése még áprilisban nagyobb összeget szavazott meg a Hermina-uti vasútvonal keresztezésénél ,létesítendő átjáró költségeire. A belügyminisztériumból megérkezett a közgyűlési határozat jóváhagyása, s ennek alapján a főváros a megszavazott hitelösszeget átutalta a MÁV igazgatóságához azzal a kéréssel, hogy a vasúti átjáró építő munkálatait, azok rendkívüli sürgősségét tekintve, soron- kivül kezdje meg, s hajtsa végre. Az Államvasutak igazgatósága ugyanis magának tartotta fenn az építkezés lebonyolítását, hogy a vasúti forgalomban fennakadás ne álljon be. Községünk tisztviselői Veresegyházon. Rákosszentmihály község tisztviselői Dibusz Sándor, közigazgatási jegyző és dr. Kubinyecz Lajos adóügyi jegyző vezetése alatt meglátogatták Krenedits Sándor főjegyzőt nyaralóhelyén, a veresegyházi tónál. A kiránduláson, amely a jó esőzés után teljesen pormentes utón, igen kellemesen és jól sikerült, részt vettek: Weinzierl Gyula, Koezaurek Anna, Szentmik- lóssy Baby, vitéz Szabó Sándor, Bazsó Bertalan,