Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-04 / 31. szám

31. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. oldal. nyilván a törökvilág ittfelejtett emlékeként. Helybeli vállalat jóvoltából viliamos világítással dicsekedhetik a község. Tíz fillér az áram hel^ovattja, de fizetné­nek érte tizszerannyit is szives-örömest, csakhogy ezt a modem világitó erőt élvezhessék. A plébánia Mária Terézia idejében épült. Van benne vagy hat szoba, a mellékhelyiségeken kivül. Hatalmas, nyitott oszlopsor szegélyezi a ház három oldalát, a tornáca a hegy oldalára nyílik, amelynek tövében építették. Az oszlopok olyan vas­tagok, hogy két karral is alig lehet átölelni. A hegy oldalába vagy öt pince nyúlik be vége-várhatatlan hosszúságban. A forró napon is dideregtünk bemre. A plébániát a Migazzi címer ékesíti. Migazzi bécsi hercegérsek építtette ugyanis a templomot, s igy kerülhetett a plébániára, — mely nem az ő ado­mánya. A templom a hegyen áll. Szép, rendes falusi templom. A három fő földesúri családnak külön üvegezett fülkéje nyúlik be a szentélybe. Csak az a baj, hogy a templomhoz a hegyre meredek, lépcsős, fárasztó ut vezet fel. Bércéi mellett vonul el a Cserhát-hegység, mely­nek legmagasabb pontja a község határában van. Körülbelül másfél órányi nem könnyű és nem kel­lemes, de a szemnek annál gyönyörködtetőbb ko­csikázás után jutunk el a történelmi Szandavára tövébe. Már csak elég. kevés, de érdekes rom jelzi az egykor büszke várat, melyről nem tudjuk, hogy mikor épült, a történelmi adatok szerint annyi bizo­nyos, hogy 1329-ben Széchy Péter birtokában volt, 1424—40. között királyi birtok, majd pedig a Roz- gonyi és Báthory családok kezére került, 1460-ban Zechen (Szécseny) László Szanda alatt verte meg a cseheket, 1544-ben a törökök foglalták el a várat, de 1551-ben Horváth Bertalan, Ba,lassagyarmat ka­pitánya visszafoglalta. A szentmihályiak kiránduló csapata azonban nem merészkedett el a várig, — ideje sem volt rá különben — hanem a Cserhát egyik közelebbi ma­gaslatára hatolt fel, ahol Nógrád vármegye hatal­mas méretű kőbányája folytatja nagyarányú üze­mét. Pompás, különleges andezit-követ bányásznak itt, amellyel sikeresen versenyeznek a bazalt anyag­gal. A villamos erőre berendezett bányában felhasz­nálják a modern tekhnika minden eszközét. Főként kockakövet termelnek, de három zuzójuk is működik, mely a makadam-anyagot készíti. Igen hosszú, ha­talmas, toronymagasságu facölöpökre erősitett drót- kötélpályán, he gyek-völgyek felett szállítják a »vas­kutyák«— a drótkötélen lógó vaskatlanok — az anya­got a vasúti állomásra. Ritka látványosság a válto­zatos, tarka táj felett lebegő »vaskutyák«-nák a pár­huzamos pályán, egymással szemben, titokzatos erő hajtotta végtelen kettős sorozata. A bánya tövében elterülő erdőben, mely magasabban fekszik a János- hegynél, ezúttal cigányzene szólt és vidám társaság szórakozott. A bánya zseniális vezetője, Jarmer fő­mérnök, hívta meg Bércéi és Szanda község intel­ligenciáját kedves kirándulásra. A szabadtüzön izes lacipecsenye sült garmadává!, a kosarakból sokféle jobbnál-jobh elemózsia került elő, jeges dézsában didergett a sörös és boros palackok ármádiája. Jó világ volt ott és magyar szívességgel fogadták a plébános patronátusa alatt odacseppent vendégeket, csak rövidre kellett szabni az örömöket, mert fenye­getően közeledett az alkonyat, s a veszedelmes utat sötétben nem lehetett megkockáztatni. Most vagy reggelig? Ez volt a kérdés, a plébánián pedig már a tűzön sistergett az .illatos malacpörköll> tehát szégyenszemre megszökött Szentmihály Szandavára alól, s helyette bevette a parochiát. A menekülés azonban még sem volt vereség, mert értékes zsák­mányt szereztek: foglyul ejtették és magukkal cipel­ték a berceli főjegyzőt. Ez ám csak az ember! A külseje maga se Kismiska'’ A szép emberóriás, Har- mos Pál, testvérek között megvan 135. kiló, mégis csinos, elegáns és könnyedmozgásu. Az ‘ asszonyok" bomlanak utána, a férfiak pedig, hogy nagyot ne mondjak, a tenyerükön hordozzák. (Jó kis tenyerük lehet.) Huszonöt éve vezeti Bércéi közigazgatását, .talpig ur, müveit nemes ember és szeretetreméltó, szellemes férfiú, lelke a társaságnak. Ha egyéb ered­ménye nem lett volna a kirándulásnak, az is bősége­sen megérte volna a fáradságot, hogy benne uj ba­rátot szereztünk Szentmihálynak. Azaz, hogy meg ne sértsük az igazságot, nem Szentmihálynak, ha­nem csak magunknak, mert Szentmihálynak mar barátjává tette Csizmadia Gyula. Érdekes jelenség, hogy aki őt megszereti, az tüstént megismeri és megszereti Szentmihályt akkor is, ha a tájékán se fordult meg soha. H I R JED &• Kör menet Annatelepre.fi Vasárnap a fél 9 órai mise után, mint minden évben körmenet indult Anna te lep re, mivel ott búcsú napja volt. A nagy­számban egybegyült hivősereget Pichler István es­peres plébános vezette a telepre, ahol ünnepélyes szent misét és szent beszédet mondott. A prédiká­cióban Szent Anna tiszteletéről beszélt, mint olyan kötelékről, mely a telepet összekapcsolja az anya­községgel. Kirándulás Máriaremetére. Szerdán nagy­számú katholikus gyermeket részesített ritka öröm­ben plébánosunk. Az Eucharisztikus gyermekszövet­ség és a Szív gárda tagjaiból, s a ministráns gyer­mekekből mintegy 60 főnyi csoportot vezetett Má­riaremetére egész napos kirándulásra. A vezetésben Bognár Ferenc és Kosztérszitz Emma tanítók segéd­keztek; a vidám nap után este jókedvűen érkezett haza a kiránduló csapat. Eltávolitjákfa Hermina- úti haláisorompót. A ceglédi vasútvonal mentén lévő lialálsorompók megszüntetése ügyében, ugylátszik, komoly lépés tör­ténik. A főváros közgyűlése még áprilisban nagyobb összeget szavazott meg a Hermina-uti vasútvonal keresztezésénél ,létesítendő átjáró költségeire. A bel­ügyminisztériumból megérkezett a közgyűlési hatá­rozat jóváhagyása, s ennek alapján a főváros a meg­szavazott hitelösszeget átutalta a MÁV igazgatóságá­hoz azzal a kéréssel, hogy a vasúti átjáró építő mun­kálatait, azok rendkívüli sürgősségét tekintve, soron- kivül kezdje meg, s hajtsa végre. Az Államvasutak igazgatósága ugyanis magának tartotta fenn az épít­kezés lebonyolítását, hogy a vasúti forgalomban fennakadás ne álljon be. Községünk tisztviselői Veresegyházon. Rákosszentmihály község tisztviselői Dibusz Sándor, közigazgatási jegyző és dr. Kubinyecz Lajos adóügyi jegyző vezetése alatt meglátogatták Krenedits Sán­dor főjegyzőt nyaralóhelyén, a veresegyházi tónál. A kiránduláson, amely a jó esőzés után teljesen por­mentes utón, igen kellemesen és jól sikerült, részt vettek: Weinzierl Gyula, Koezaurek Anna, Szentmik- lóssy Baby, vitéz Szabó Sándor, Bazsó Bertalan,

Next

/
Oldalképek
Tartalom