Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-23 / 25. szám

XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, Junius 23. 25. szám, RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI És KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Felhivás Rákosszentmihály lakosságához és a helybeli egyesületek­hez és testületekhez! Az idei sikeres rákosszentmihályi színi évad meggyőzhetett arról mindnyájunkat, hogy a színé­szetnek községünkben évente néhány hétig tartó rendszeresítése közérdekből kívánatos és szükséges, mert mig egyrészt hazafias kötelességünk, hogy a csonkaország apostoloskodó színészeinek létfentar- tásához hozzájáruljunk, addig másrészről megbizo­nyosodott, hogy a közönségünk értelmi és kulturá­lis színvonalához méltó színtársulat igényeink ki­elégítésére képes; csekély áldozatért értékes irodalmi és művészeti élvezetet nyújt és kellemes mulatta tá- sunkról gondoskodik. Ilyen körülmények között szükségesnek látszik, hogy a helybeli rendszeres színházi évad biztosítása érdekében, a legújabban felvetett eszme szerint 3, rákosszentmihályi szinpártoló egyesületet megalakítsuk és ezzel a színházlátogatást tagjaink­nak megkönnyítsük, színtársulatunknak pedig itteni működése idejére, létalapját biztosítsuk. Havi egy­két pengő befizetéssel minden tagunknak szini éva­dunkra bérletjegyet biztosítunk és minden számot­tevő anyagi áldozat nélkül lehetővé tesszük rend­szeres színház-látogatását. A szinpártoló egyesület megalakulása továbbá lehetővé teszi, hogy színtársulatunkat ezentúl ma­gunk választhassuk meg, tehát megőrizhessük azt a színvonalat, amit az idén végre elérhettünk, sőt bizonyos mértékben módot ad arra is, hogy a szín­társulat műsorának megállapításába Ízlésünknek és kulturális színvonalunknak megfelelően beleszólhas­sunk. Nem kételkedem benne, hogy Rákosszentmi­hály közönsége örömmel és hazafias lelkesedéssel karolja fel az eszmét és tömegesen siet a derék és hasznos cél támogatására, amiben számítanunk kell valamennyi helybeli egyesület és testület csatlako­zására is. Az egyesület megalakítása és a részletkérdések megbeszélése céljából 1929. junius hónap 22. nap­ján, d. u. 6 órakor a községháza közgyűlési termé­ben gyűlést tartunk, amelyre ezennel szeretettel meg­hívok minden érdeklődőt, a testületeket és egyesüle­teket pedig kérem, hogy azon magukat két-három taggal képviseltessék. Munkánk akkor lesz igazán eredményes, ha az egész Rákosszentmihályt ott találjuk a szép eszme szolgálatában. 1 Hazafias üdvözlettel Krenedits Sándor főjegyző. Farkas Ferenc dr. a »Rákos Vidéke« múlt heti számában pendítette meg az eszmét, hogy szinpártoló egyesület alakuljon községünkben. A meggyőző erejű, szép cikk igen élénk visszhangra talált egész közönségünkben. Most főjegyzőnk élére állott a mozgalomnak és a fenti felhívásával megindította a szervezkedés munkáját. Nem lehet benne kétség, hogy a vállalkozás sikerrel fog járni és mindenki, örömmel csatlakozik a nemescélu mozgalomhoz. Legyünk egyek legalább mindannyian. A magyar színészet nemzeti ügyében ne ismerjünk ellentétet, pártot, szimpátiát és ellenérzést, ebben a kérdésben csak magyarok és hazafiak, csak rákosszentmihályiak és testvérek lehetünk, akik a nemzet ügyéért és egy­úttal a magunk javára buzgólkodunk. Nem áldo­zat az, amit ez az ügy kíván tőlünk, hanem ellen* kezően, a magunk lelki épülésére és gyönyörűségére cselekszünk, amikor a szinpártoló egyesületben ta­lálkozunk. ^lllIHlilllllllllllllllllllllllllllllllillllllHlllliUlllllillllllllllllillllllllllllilllllllllllllllllllllllllllis Színház. Csütörtök. Ragyogó este. Teljében a szini éva* dunk. Pompás darab, zsúfolt terem, bámulatosan jó előadás. »A Noszty fiú esete Tóth Marival«: Mikszáth Kálmán és a szerencsés kezű, zseniális Harsányi Zsolt. Csupa könny és kacagás; egy da­rab magyar élet. A Vígszínház csodás előadása ugyancsak elkapatta közönségünket, melynek nagy többsége részese volt a felejthetetlen élménynek és ezek is és mindannyian a zsúfolt teremben ott csüngtek derék és buzgó szentmihályi színé­szeink ajakán és könnyeztek és kacagtak, ahogy ők akarták és fergeteges tapsokkal hálálkodtak az él­vezetért. Ezzel a Noszty előadással kiállhatnának az ország bármelyik színpadán és becsületet szerezné­nek vele. Deák Lőrinc kiforrott művészettel ját­szotta Noszty Ferit, kedves, meleg, őszinte és igaz volt minden mozzanatában. Deák Lőrincné és Hor­tobágyi alakítása a természetes emberábrázolás dia­dala. Deákné állandó derültségben tartotta a közön­séget, Hortobágyi pedig nemes és minden póztól mentes közvetlenségével megkönnyeztette. Ila Máry- nél jobb Tóth Marit kívánni sem lehet. Pompás volt Salamon Gizi bájos és temperamentumos cselédleánya, Pilis Piroska finom tónusa pedig ideá­lis tolmácsa volt a gyöngéd és nemesszivü Kope- reczkynének. Sala eredeti felfogással megalkotott Bubenyikje méltán helyet foglalhat a szerep leg­kiválóbb ábrázolóinak sorában. Igen jó és nemes veretű volt Nagy Pál ezredese, mulatságos és sze­retetreméltó Mikes Kopereckyje és kifogástalan Sas amerikai magyarja. Matolcsiné érdekes és jellegze­tes öregasszonyainak képcsarnokát ismét gazdagi­HT Lapunk mai száma 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom