Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-02 / 22. szám
o. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 22 szám. sok élvezetet fog szerezni közönségünknek. A műsort ők nyitották meg a Himnusz magasztos akkordjaival, majd a pattogó cserkészindulót adták elő* az énekesekkel együtt, lelkesítő hatással. Hatalmas, megérdemelt tapsot kapott Cserhalmy Sándor cserkész segédtiszt a hosszú, nehéz költemény kitűnő előadásával, majd ismét az ének- és zenekar adta elő együtt, nagy hatással »Cserkészfiuké a jövő« c. szép dalt, amely után a kis cserkészapródok színdarabja, dr. Erdey Ferenc: »A lencsi hősök« c. humoros cserkészkalandja következett. A kedves kis apródok bájos játéka gyönyörrel töltött el mindenkit. Ennivaló volt valamennyi. Élükön Varga Gyula és Horváth László nagy cserkészek adták tudásuk javát. A szép utolsó szám volt dr. Endrey Ferenc 5 felvonásos drámája, a »Magyar bosszú.« A darab a török idők egyik legnagyobb, sokat szenvedett hősének, gróf Szapáry Péternek, megrázó történetét meséli el. Minden szereplő derekasan játszott. Az egyetlen női szereplő Tichy Etuska volt, aki a hálátlan, rövidre szabott szerepet is értékessé tette és szép játékával, kellemes, tiszta hangjával nagy tetszést aratott, a szenvedő hitves fájdalmának hü rneg- játszásával pedig megindította a sziveket. Nagy meglepetés volt a két főszereplő, Poros Géza és Hóra Dezső. Nehéz drámai szerepüket mesterien alakították. Poros Gézát eddig, mint kitűnő komikust ismertük, most megtudtuk, hogy komoly szerepben is kiváló. Hóra Dezső minden szereplésével szebbet produkál. Különösen az utolsó felvonásban haláltusájának alakítása volt elsőrangú. Szász Péter deli alak a színpadon, értelmes a beszéde és gondos a játéka. Szanyi János, a másik kiváló ifjúsági komikus is, komoly szerepében megerősitette azt a megállapítást, hogy bármilyen szerepet egyformán jól játszjk. Szabó Attila ügyesen rajzolja a jellemeket, teljes dicséret illeti. Koszterszitz Géza nagyon' értelmesen beszél, jól mozog a színpadon. Lengyel Jenőből jó műkedvelő lesz, minden kívánalomnak megfelel. Fischer József és László Dezső megnyernek és szeretetreméltóak. Szép alakjukkal és jó játékukkal tűntek fel a katonák: Dóra Mihály, Oláh Ferenc, Werbőczy Oszkár, Talpas Mihály, Pecsuch Károly, Reichenbach Béla, de megállta a helyét Drahovszky János, a két Tiringer testvér, Dömök István, Maros Antal, Hantos Endre, Gaál József, Eszláry László, Schin Ödön, Komp Rezső, Czeglédy Lajos, Molnár István, Bak Béla, Borsos Gyula, Weiser J. és Zsárta János is. A súgó dolgát Peccol László végezte becsületesen. Az iparosdalkar zászlaja. A Rákosszent- mihályi Önálló Iparosok és Kereskedők Egyesülete dalkarának múlt héten felavatott zászlaja általános feltűnést keltett. Ilyen könnyed, kedves és Ízléses lobogót ritkán láthat a közönség. A zászló: halvány lila és fehér egyesületi szinalapon, egyik oldalán a magyar címer és korona, s »Isten dicséretére, s a haza épülésére zengjen a dal« jelmondat, másik oldalán a »Rákosszentmihályi Önálló Iparosok és Kereskedők Körének Dalkara« felírás, s alatta lila-zöld- arany színekkel hímzett modem omamensek közé foglalt lyra. A levél- és virágdíszek között nemzeti- színű, pajzsokkal szegélyezett oldalszélek, arany- paszománttal keretezve, s alsó részén aranyrojttal ellátva. A szállításra alkalmas módon szétcsavarható rúdra a nehézselyemből készült selyemzászló mintázat öntött sárgaréz konzollal van erősítve. A konzol a zászló omamenseivel egyezőleg, stílusosan azonos díszítéssel, s benne az 'ipar és kereskedelem jelvényével készült, míg a rúd lyra csucsvégződéssel. bir. A zászló selyem- és arány.himzését a 'Grill nővérek valóban remekül készítették el, maga a zászló pedig, mint már mondottuk, ifj. Szabó József tervező művészetének remeke. ./ A rákosfalvi hősök szobra. Egyik olvasónk panaszos levele alapján szóvá tettük, hogy a rákosfalvi hősök szobrának talapzata nem Olyan virágos, mint tavaly volt. Ebben az ügyben most. illetékes helyről megnyugtató felvilágosítást kaptunk, amelyet örömmel közlünk és megállapítjuk, hogy a talapzat gondozása a Gazdakörnél a legjobb kezekben van. Információnk a következő: »Igaza van a cikkírónak, hogy a rákosfalvi hősök szobra szomorúan kopár talapzatról meredt eddig az ég felé. Nem is tehetett mást. A beültetett rózsafák — bár ha jól beföldelték azokat — a tél folyamán legjavarészt elfagytak, amint elfagyott egyébként majdnem minden. Hogy a fü zöldelhet és a virágok nyílhatnak, annak csupán i—2 hete van. Rákosfalva közönsége pedig épen a hősök ünnepén meggyőződhetett arról, hogy a Gazdakör önként vállalt kötelezettségének híven megfelelt, mert a hősök szobra szépen fel volt díszítve és talapzata virággal beültetve. Május hó elején épen ez ügyben Ács Károly, mint a gazdakör elnöke, Francisczy Béla kér. választmányi taggal együtt a székesfőváros illetékes ügyosztályánál közbenjárt, ahol is határozott Ígéretet kapott, hogy a jövő évi költségvetésbe feltétlenül beleveszik a Templom-tér és ezzel együtt a hősök szobra környékének a rendezését. Addig is a székesfőváros kertészete utasítást kapott, hogy a hősök ünnepére a szobrot disznó vényekkel kellőleg feldíszítse, amit a székesfőváros kertészete meg is tett.« Halálozás. Pestmegyét és a Rákos vidékét szomorú gyász érte. A közügyek egy régi harcosa, Csömör egyik népszerű birtokosa, az egész vármegye, de különösen a rákosvidéki társadalom egyik nagy tiszteletnek örvendő tagja hunyt el, Tőkés Gyula m. kir. kormányfőtanácsos, Pestvármegye árvaszékének ny. elnöke, a II. oszt. polgári hadi érdemkereszt tulajdonosa és a budapesti ref. egyház presbitere személyében. Nemeslelkü, nagytudásu, puritán férfiú volt, hivatalában igazán az árvák atyja, egyházának hü fia; hazafiságban, emberszetetben tündöklő, ki egész életét fáradhatatlan munkában töltötte el. Életének 78-ik, példásan boldog házasságának 35-ik évében, türelemmel viselt, hosszú, kínos szenvedés után halt meg Budapesten. Özvegye szül. Szikszay Emmy, a nagyemlékű Szikszay Ferenc leánya, két fia: dr. Tőkés Gyula és Tőkés Elemér gyászolja kiterjedt rokonsága élén. Nagy gyász- pompával temették el a Kerepesi temetőben. A résztvevők tömegéhez őszinte szívvel csatlakozik az egész Rákos Vidéke közönsége. Tűzoltóink elhalasztott előadása. A nyár folyamán rendezendő nagy kerti mulatságát megelőzően, jun'ius 5-én akarta a tűzoltók műkedvelő gárdája ismét vendégül látni Mariházy Miklós volt színigazgatót, aki mint a közelmúltban, most is érdekes tartalommal, a régi színházi világ kulissza titkaiból, a vidéki színészet életéről tartott volna előadást. Tűzoltóink azonban az előadást, nehogy az itt működő színtársulatnak kárt okozzanak, junius második felére halasztották, amikor is Mariházy Miklós vendégszereplésén kívül több érdekes magánszám és egyfelvonásos vígjáték is gazdagítja az estély műsorát.
