Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-26 / 21. szám
XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, május 26. 21. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Pestvidéki közvélemény, Irta: dr. Lengyel Zoltán. A pestkörnyéki kérdés rendezésének sikere érdekében egyik legelső teendő a pestkörnyéki sajtó megszervezése és felvirágoztatása. Mert egységes és hatékony közvéleményre van szükségünk. Ezt pedig jórészt a mi helyi sajtónknak kell megteremteni. A pestkörnyéki sajtó nehéz helyzetben van. Teljesen elnyomja a fővárosi nagy lapok versenye. És bár kitűnő szerkesztők, előkelő munkatársak, nagy olvasóközönség, több százezezernyi érdekeltség állnak rendelkezésére: mégis rosszabb a helyzete, mint némely vidéki város sajtójának, amely a hírszolgálat terén újat tud nyújtani, órákkal meg tudja előzni a pesti lapok híreit és amellett a helyi kívánságok területén versenyen kívül áll. A pestkörnyéki sajtó egyáltalán nem versenyezhet a pestivel, sem az ország, sem a világ híranyaga tekintetében, de emellett a helyi hírszolgálat területén is ki van téve a pesti lapok versenyének, amelyek megelőzik még e téren is. A helyi sajtóra mégis nagy szükség van és az mégis nélkülözhetetlen, mert hiszen a mi dolgainknak mégis ez a szócsöve. De ezen tulmenőleg szükség van az egész pestkörnyéki probléma szempontjából is, hogy mindaz megtárgyalható, megértethető és keresztülvihető legyen, ami a mi érdekünknek megfelel. Kerestük tehát a módozatokat, hogyan lehetne úgy a szellemi, mint az anyagi kérdéseket lehetőleg megoldani és ezzel a pestkörnyéki sajtót tartalomban és gazdaságilag erőhöz juttatni, felvirágoztatni. Eddigi tanácskozásainknak a következő eredménye szűrődött le: Mindenekelőtt szükséges közös sajtóiroda létesítése, hogy a közös és közös érdekű hírek a lapoknak hozzáférhetővé váljanak. Ilyennek kínálkozik a Fővárosi Tudósitó szerkesztősége, mely eddig is be volt szervezve e célra, de ha a hírszolgálatot megélénkítjük, köztudattá válik a gondolat és mindenki hozzájárul: akkor sokkal eredményesebb lehet a híreknek gyors közvetítése ezúton. A második gondolat az volna, hogy a pestkörnyéki lapok (ezidőszerint 26 van ilyen) lépnének egymással csereviszonyba úgy, hogy mindegyik megküldje a maga lapját a másiknak. Ezáltal lehetségessé válik a figyelemmel kisérése és közlése mindazon eseményeknek, melyek az illető lap közönségét érdeklik. Mert arra helyezzük a súlypontot, hogy az egyes pestkörnyéki városok közönsége értesüljön és foglalkozzék állandóan mindazon kérdésekkel, melyek őket közösen érintik. Csakis igy lehetséges az egységes közvélemény megteremtése. A közlekedés, a közmüvek kérdései közösek, vagy közös érdeküek mindnyájunkra nézve. Tudnunk kell tehát mi van tervbevéve máshol, mi fáj a másik városnak, hogyan akar azon segíteni, hol és mely kérdésben kell összefognunk, közös akciót csinálnunk. Ezt a célt a megértő és egységesen irányitott sajtó szolgálhatja és ezzel az egész pestkörnyéki kérdésben egységes felfogást és egyöntetű összeállást teremthet meg. Ennek nem lehet akadálya sem a lapok pártpolitikája, sem az ellentétes felfogás bizonyos helyi kérdésekben. Mert ez sem a lapok függetlenségét nem érinti, ami mindenek fölött áll, sem a helyi érdekek szolgálatát nem befolyásolhatja. Ez csak arra és azokra a dolgokra vonatkozik: ami mindnyájunkra közös érdek vagy amiben úgyis egyetértünk. Szükségesnek tartjuk azt, hogy bizonyos közérdekű kérdésekben megszólaltathassunk illetékes tényezőket, ezeknek nyilatkozatait az összes lapok megkaphassák, a felvetett kérdést megvitathassák. Ilyen a pestkörnyéki törvényhatóság megalakítása, az egységes közlekedési hálózat megteremtése, a közmunkatanács hatáskörének pestkörnyékére való életbeléptetése, a nagyszabású egységes városfejlesztő terv megalkotása a fővárossal közösen; a, régen tervezett körcsatorna kérdése, a házadómentesség kiterjesztése pestkörnyékére, a kereseti és a bor és hús fogyasztási adók kérdésének egységes rendezése, pestkörnyékének parlamenti képviselete, stb. stb. Ha csak igy hirtelenjében kaptam össze egy marékra való kérdést: ebből is látszik, micsoda nagy életbevágó dolgokról és érdekekről van szó, amelyek ma a széttagoltság és erőtlenség miatt elsikkadnak s amely ügy.eket ma rólunk-nél- külünk, vagy rosszul vagy sehogy se intézik el. A közmüvek, a viz, a villám, a gáz, a csatornázás, a közegészségügy (korházak, járványok elleni védekezés) a népjóléti és szociális kérdések tömege: mind-mind hasonló vagy sokszor fontosabb. Ezeken fordul meg fejlődésünk sorsa, iránya, jólétünk, elő- haladásunk. De nem akarom kimeríteni az úgyis nagy területet és kiszélesíteni jobban a szinte mérhetetlen láthatárt; csak rá akarok mutatni itt sajtónk magasabb feladataira, amelyek eddig figyelmünket elkerülték. És most ha meg leszünk ezekre nézve is szervezve és mi leszünk e kérdések urai, szószólói és megalkotói: ráakarok mutatni arra, minő emelkedés várható a lapok színvonalában és minő gyarapodás érdeklődésben és olvasó közönségben. Ezzel párhuzamosan lehetne gondoskodni az anyagi erőforrások kiszélesítéséről is. Hiszen nem vitás, hogy közel félmilliónyi olvasó közönségről van szó együttesen. Ezzel ugyanannyi közönség áll a hirdetők rendelkezésére is. Megfelelő szervezettel s ha főként útját tudjuk állni a hirdetőirodák uzsorázásának és meg tudjuk értetni a nagy hirdetőkkel a mi lapszervezetünk jelentőségét: nem kételkedhetünk abban, hogy igen lényeges előrehaladást érhetünk el a lapok bevételi
