Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-12 / 19. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉI 19 szám tetemei szönyü patakzással véreznek! — csodatevő indiai balzsamokat kap a soha be nem heggedő csonkult tagokra. A feltépett sebek összeforradnak, a lélek uj erőre kél. Abban az indiai balzsamban a bűvös Zaj ti az ősmult kincseit, varázsos dicsőségét, hóditó hatalmas erejét, az indiai százmilliók testvéri vonzalmát hozza és idézi fel minékünk az elárult, a kifosztott, a megkötözötten földregázolt testvértele- neknek, — Európa koldusainak ... És a szemek ragyogni, és az izmok dagadni fognak, a lelkek felemelkednek ... Mi árvák az ázsiai ősanya ölelését mindnyájan érezni fogjuk. Száz és száz millió indiai testvér forró szive is hidegülő szi­vünkhöz dobban. Az élethez, a harcokhoz, a régi dicsőség visszavágásához felmelegszik, izzóvá válik, kedvet kap a megdobbanó magyar szív; mikor az ázsiai fejedelmi fejii Zajti Ferenc testvérünk a vetitő vászon csoda világot, csodás életeket és erőket fel­varázsoló tündérlepedője előtt hétágu bűvész pálcá­jával a titokzatos India, az ázsiai ősanya szentföld­jéről — édesen, érdekesen magyarázó szavak mu­zsikája mellett — megelevenit hatalmas ősmultat és a rom-épitkezések tövében is viruló jelent ... A barodai nagyfejedelem aranyágyas kastélya, az udja- puri hercegfi esküvője az Árpád apánk lovaspompá­jához hasonlatos aranysallangu ménlóval, őstemplo­mok, a rejtelmes homályu vadonban, a falvak, a vá­rak népe, a napáldoztát éneklő kobzosok, a szépséges parszi nők, a Zajti karavánja, krokodilusokkal tele folyók partján, — ki tudna mindent felsorolni — marcona fehér és fekete hunok, ősi testvérek leszár­mazó! (az indiai angol kormányzat legjobb katona- anyaga), mind megelevenednek, hogy bizonyítsák, miszerint Zajti nem délibábokat kerget... S a Hima­lája lábjában, darzsillingi sirjában nyugovó Körösi Csorna Sándor jól választotta meg útját, India ősi hun-szittya eredetű népeivel — még az ezerévektől megtépett rongyok alatt, az ezer évek fergetegeitől dúlt rom-vár és templomok törmelékei között is — élő valóság a magyarok rokonsága ... Amiket azután igy a tudós bűvész Zajti vetített képekkel bemutat, édes, okos magyar szóval el­mond, — énekkel, dalokkal, muzsikával lalátámasztja, megélénkíti Ságodi Ottmár, a kiváló magyar zenei iró, ének- és zeneművész. A turáni népek énekeiből, dalaiból, zenéjéből mutat be többet Ságodi, ami mind kedvesen, andalítóan fogja kiegészíteni Zajúnak In­diáról szóló előadását... Még a cserkészfiuk ének­kara is felzendül, — a szépséges májusban ez az ünnepi este boldog megújhodást hoz fárasztó, sor­vasztó köznapi életünkbe ... Zajti Ferenc indiai bal-v zsamja megújítja testünket, lelkünket ... Én hiszem is, hogy aki csak teheti, nem marad el erről az oly sokat és szépet Ígérő cserkész-ünnepről, mely Zajti szereplése által Rákosszentmihálynak ritka nagy ese­ménye lesz és marad. Móricz Pál. ^lllllllílllilllllllllilllllílillllllllM legolcsóbban legszebben legnagyobb DüÍpVi női kalapáruházában IlülUll rllüZil ív Vámház-körut 10 alakítások minden divatformára saját gyáramban olcsón készülnek. ^liüllllllllUlllllllllllllllllllllllllllllllliilliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHin Krédó gyűlés. Vasárnap délelőtt a Világ-moz­góban tartotta a Krédó egyesület május hónapi ren­des gyűlését, amelyet az egyesület zenekara nyitott meg. Manek Antal vezénylésével Bach: »Tavasz éb­redésé«^ játszotta. Rövid ima után Pichler István esperes-plebános, a Krédó elnöke az egyesületi élet fontosságáról, az egyesület érdekében kifejtett apos­tolkodásról beszélt. Ez. után Benczik Lajos hitoktató előadása következett. Az egyesület meghívására »A másvallásuakkal szent dolgokban való együttműkö­dés«-^ (Communicatió in sacris) beszélt. A mind­végig érdekes előadásban kifejtette, hogy anyaszent- egyházunk sohasem tiltotta, hogy azokhoz közeled­jünk, akik onnan kívül állanak, sőt, ha a lelki meg­mentésre remény van, kötelességünk is velük érint­kezni, még anyagilag is kell őket támogatni, ha rá­szorulnak, mint ahogy teszi ezt minden plébánia a koldusok segélyezésével, anélkül, hogy azok vallása iránt érdeklődnék. Azonban politikai és társadalmi téren már nagyobb óvatosságra van szükség, nehogy az együttműködés a hitközönyt táplálja és félreér­tésre adjon alkalmat. Ahol a katholikusok politikai­lag elkülönülten dolgoznak, hatalmas eredményeket érhetnek el (a hollandiai katholikusok nagyszerű megmozdulásai, a nemét Centrum-párt, mely Né­metország legtekintélyesebb alakulata). Az óvatosság nélküli kooperáció sok alkalommal megbánásra ve­zetett. így a nemzeti talpraállás kezdetén, csekély kivétellel, katholikus erők vitték véghez az uttörés kemény munkáját, kár, hogy a katholjkus irányú politikai állásfoglalás azóta lankadt. Legeslegfonto­sabb azonban az elővigyázatunk akkor, ha vallásos téren találkozunk másvallásuakkal. Nem engedhető meg az, hogy katholikus ember másvallásu szertar­táson részt vehessen, vagy abban közreműködjék, egy­részt, mert az Ur Krisztus egyháza és a kívülállók közötti válaszfalat rontanánk le, másrészt félrevezet­nénk a nagyrészt jóhiszemű másvallásuakat, mintegy megnyugtatva őket, hogy jó utón járnak. Nem en­gedhető meg, hogy katholikus hivő vállaljon kereszt- szülői tisztet másvallásu keresztelésen, vagy nem Eatholikus keresztszülő szerepeljen nálunk ezen a szertartáson, vagy különösen, ha másvallásu pap ke­resztel.- A most lezajló református gyűlés hasonló határozatot hozott. Érvénytelen a másvallásu pap előtt kötött házasság. Nem engedi meg az egyház, hogy egyidejűén, vagy egymásután egyazon egyházi funkciót végezzen katholikus másvallásuval, mert az együttműködés azt mutatná, mintha helyeselné a szertartáson keresztül a téves tanítást is. Tiszteljük, szeressük másvallásu felebarátainkat, de vallásos té­ren maradjunk az óvatosság utján. A nagyhatású fejtegetést zajos tetszéssel fogadta a gyűlés. Majd ismét a zenekar játszott. Kiváló szépen adták elő Erkel »Bánk bán« fantáziáját. Az elnök ismertette P. Böhle Kornél meghívását a pécsi Krédó-napra. P,inkert József tanár alapos hozzáértéssel tartott elő­adást a vallási szektákról és azok térfoglalásáról. Ismertette, hogy már az apostoloknak is volt dolguk az anyaszentegyházból kiváltakkal. Az újabb korsza­kokban már bizonyos közeledést lehet érezni a szek­ták részéről az anyaszentegyház felé. Csaknem min­den népnél vannak külön vallásalapitók, akik leg­többször a Szentirás egy-egy igazságát félremagya­rázzák, vagy rosszul értelmezik s erre a tételükre alapítanak egy uj vallást. Tudományos alapjuk tehát választékban

Next

/
Oldalképek
Tartalom