Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-28 / 17. szám
rwm XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, április 28. 17. szám. RÁKOS VIDÉKE tArsadalmi, közegazgatAsi és közgazdasAgi hetilap. rAkosszentmihAly nagyközség és szAmos egyesület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Érik a vetés. Irta: Lengyel Zoltán. A múlt heti rákosszentmihályi és sashalmi értekezletek határozatai és azok végrehajtása utján nagyot haladtunk előre. Elhárítottuk az útból a bíróság ügyében az akadályokat és elhatároztuk az adózó polgárok megszavaztatását a várositás kérdésében. Remélem, hogy a tervezett nagyértekezlet a pestkörnyéki törvény- hatóság megalakítására végre előzetes kormányhozzájárulással létrejön és akkor gyorsabban mehetünk előre, hogy Pestkörnyékét rendezzük, itt fejlődést, gazdasági jólétet teremtsünk és kivívjuk a közügyekben azt a pozíciót, amely minket jogosan megillet. Előttem az a szempont lebegeti, mikor ehhez az országos nagy kérdéshez hozzányúltam, hogy az elháríthatatlan országos, sőt európai gazdasági válság közepette legalább a magunk vidékén igyekezzünk alkotó munkával a bajokon segíteni. És mivel mi vagyunk leghátul, befolyásban és intézményekben a legszegényebbek: ennélfogva, ha a programmunk megvalósul, a város szervezése, az adóügyi, gyámügyi hatóságok létesítése, a kir. járásbíróság és a középiskola fölállítása, az ezzel összefüggő letelepedések, építkezések bizonyára uj lendületet adnak ennek a vidéknek. Bár teherbíró képességünk nem nagy, de az uj város mégis lényegében tehermentes lesz és igy a lehetőség mindezekre meg van. Az uj város területén annyi kiváltságos alkotó erő és társadalmi tényező lakik, hogy ezek összefogása és kölcsönös egymást megértése esetén egészen bizonyosan nem fogunk méltatlanoknak bizonyulni arra a szerepre, ami reánk vár. Arra kérem tehát jóakaratu és lelkes polgártársainkat, igyekezzenek mindenekelőtt a három község lakosságát társadalmilag összeérlelni. Keressük föl egymást kölcsönösen, ismerkedjünk össze, szeressük meg egymást és támogassuk egymást. Rákosszentmihály lakossága mintaszerű fegyelmezettséget, megértést és ügybuzgalmat tanúsít elejétől fogva és ezzel a valóságban is kivívta magának azt az elismerést, hogy érdemes és képes egy fejlődő város társadalmi vezetésére. Sashalom részéről ha talán volt is némi ellentét, ezt most már azt hiszem kiküszöböltnek vehetjük és igy számíthatunk rá, hogy vállvetve dolgozhatunk együtt közös érdekeink megmunkálásában Mátyásföidön, bár a mozgalom ott keletkezett, csak az utóbbi időben mutatkozik meg a közvélémény erejével az, hogy ott is teljesen és általánosan felül fognak kerülni azok, kik a közös és általános fejlődés hívei és a szomszéd két nagyközséggel összefogva keresik a boldogulás útját A mátyásföldi egyesület kebelében folyó tisztuló folyamat olyan utón van, hogy bizonyossággal remélhető, hogy a gáncsos- kodás, a megnemértés és a maradiság, főként pedig az elzárkózás politikája véglegesen kimúlik. Azt hiszem, hogy rövidesen elkövetkezik az ünnepélyes és nagyszabású manifesztációja annak, hogy testben és lélekben összeforrva mi már egy város polgárai vagyunk, együttes célok felé megyünk és ezekért erős hadsereget alkotunk, mely nemcsak szükebb otthonunk jogait fogja kivívni, hanem a pest- környéki nagykérdésbeu is vezető helyet fog elfoglalni. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIU Májusban kezdődik a rákosszentmihályi szini évad. Deák Lőrinc színigazgató, akinek kerületébe újabban Rákosszentmihályt beosztották, május második felében akarja szini évadunkat megnyitni. Az előadásokat nyilvánvalóan a Nagykaszinóban tartják és hathetes évadot tervez uj direktorunk. A Deák Lőrinc színtársulata jelenleg Mezőberényben működik, még pedig a közönség örvendetes pártfogásával. A társulat magasabb színvonalon áll, mint az eddig községünkben szerepeltek, s érdekes kísérlet számba megy, hogy ezen a.közismerten nehéz helyen miként boldogul a jól szervezett, jól felszerelt és szigorúan vezetett társulat ? Megtöri-e az utóbbi években olyan makacs közömbösséget? Reméljük, hogy igen. Reméljük, hogy nem éri csalódás a magyar szó, magyar művészet derék apostolait. Régente el lehetett fogadni azt a magyarázatot, hogy a főváros közvetlen közelsége miatt nem várhat támogatást közöségíinktől a vidéki színészet, vagyis a helybeli társulat. A háború előtt Nagymagyarországon nem nagyon számított az a néhány fővároskörnyéki hely, amelynek közönsége megszokta a budapesti nagyszerű előadások fényét, arányait és színvonalát, s igy nem találta örömét a kis társulatok szerény eszközökkel feltálalt produkcióiban. A/óta azonban nagyot fordult a világ. Kis- magyarország nem tudja eltartani színészeit, ennek a nagy nemzeti ügynek szolgálatában tehát szükség van minden emberre. Mentességet senki sem élvezhet. Viszont, más oldalról nézve a dolgot, nem is pusztá áldozat és jótékonyság ma már még a fővároskörnyéki közönség részéről sem a helybeli színészet támogatása, mert egyrészt ennek a színvonala örvendetesen emelkedett, másrészt pedig a publikum gazdasági helyzete sajnálatosan alásüllyedt. Ma már minden ezredik ember is alig mondhatja, hogy a fővárosban végig nézi valamennyi érdemes darab előadását, mert erre ugyan nincsen anyagi ereje, de meg a színházlátogatás még minékünk is annyira körülményes* és mellékes költségekkel kapcsolatos, hogy a leglelkesebb
