Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-14 / 15. szám
XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929, vasárnap, április 14. 15. szám. RÁKOS VIDÉKE tArsadalmi, közigazgatAsi és közgazdasAgi hetilap. KAKOSSgF.mTMl-ALV NAGYKÖZSÉG ÉS SZÄMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály 9 Szentkorona-utea 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Községi ügyek. (Képviselőtestületi közgyűlés). Most hétfőn, április 8-án tartotta meg a rákos- szentmihályi községi képviselőtestület rendes tavaszi közgyűlését, amelyre a vármegye Vedres Béla pestújhelyi apátplébánost küldötte ki elnökül. Az apát, ki régi, nemes barátja községünknek, igen meleg szavakkal üdvözölte a képviselőtestület tagjait és a jegyzőkönyv hitelesítésére Schvarczl Józsefet és Wayand Károlyt jelölte ki. A gyűlés megállapította a község vagyonleltárát, mely a tehertételek levonása után 700.000 pengő tiszta vagyont mutat ki. Átvizsgálták az 1928. évi háztartás, letétpénztár, munkássegélyalap, építő alap és testnevelőalap zárószámadásait és minden észrevétel nélkül jóváhagyták. Végül Krenedits Sándor főjegyző mondott őszinte köszönetét Vedres apát önzetlen fáradozásáért. Vedres Béla igen kedves szavakkal válaszolt. A szeretet, a jó szomszédság hozza mindig közénk, s ezért mindig szívesen teljesiti ezt a feladatát, amely módot ad rá, hogy közvetlen szemlélője lehessen Rákosszentmihály fejlődésének, virágzásának és annak a dicséretes munkának, melyet érdekében végeznek. A gyűlés zajosan ünnepelte a népszerű vendéget, kitől az elnöklést ekkor Kecskeméthy Vince biró vette át, hogy az érdekes póttárgysorozatot letárgyalják. Kisebb ügyekkel kezdődött a gyűlés napirendjének ez a része. Egyes folyamodóknak megengedték, hogy községi illeték tartozásukat részletekben fizethessék. Vitéz Radafalvy Aladár kérelmére kimondották, hogy a Rákóczi utca burkoló-járulékának azt a részét, mely a Hév. Rákosi úti saroktelkérej esik, ahol azt a vasúttársaság üzleti bódék számára használja, a Hév. terhére íratja elő és a folyamodótól csak a reá eső részt követeli. A Szent Mihály cserkészcsapatnak havi 25 pengő dijat szavaztak meg, mert a csapat 27 leventeköteles ifjú kiképzését végzi. A községi törvény, az 1886. évi XXII. törvénycikk elrendeli, hogy minden község vezetőjegyzőjének természetbeni lakást köteles biztosítani. Rákosszentmihály, ahol felsőbb utasításra a községi orvos számára házat kellett vásárolni, a főjegyzőjének mindeddig csak bérlet utján tudott lakásról gondoskodni s ezt az évtizedek óta függő kérdést nem tudta megoldani, mert a községháza, iskolák és vágóhíd építése előzte ezt meg. ’ Most azonban az alispán is utasította a községet, hogy a főjegyző lakásáról végre építés vagy bérlet utján gondoskodjék. A képviselőtestület tehát kimondotta, hogy a kérdést most feltétlenül végleg megoldja és a vétel vagy építés előkészítésére őt tagú bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Kecskeméthy Vince biró, Pálfi János, id. Szabó József, Prokopp Endre és Payer Vilibáld. Az annyi jogos izgalmat és keserűséget kiváltott ebadóügy is a község elé került. A vármegye most életbeléptetett szabályrendelete mondotta ki azt a képtelenséget, hogy a vármegye területén azokon a helyeken, amelyekre az államrendőrség hatásköre kiterjed, minden kutya luxusebnek tekintendő, A képviselőtestület is egyhangú elkeseredéssel és méltatlankodással fogadta ezt az intézkedést és magáévá téve a Rákos Vidéke álláspontját, az elöljáróság javaslatára kimondotta, hogy felir a vármegyéhez, hogy a szabályrendelet intézkedését a község egész területére helyezze hatályon kívül, mert az 1530 katasztrális hold területen négy rendőrőrszem teljesít szolgálatot, tehát a házőrző kutyák nélkülözhetetlenek. Addig pedig, amíg a vármegye újabb döntése meg nem érkezik, csak a község belső területén, a János-utca és Pesti határ-ut közti részen — szedik be a felemelt (luxus) ebdijakat, a külső részeken azonban csak a házőrző ebekért járó évi egy pengős dijakat hajtják be. Ha a vármegye teljesíti a község kívánságát, akkor a beszedett magasabb ebdijakat a felek javára fogják írni. A képviselőtestület határozatát bizonyára általános megnyugvással fogadja lakosságunk. Ridegen és méltánytalanul bántak el a községgel a tornaterem ügyében is. A községben ugyanis máig sincs tornaterem, holott egész sereg iskolánk van és két sportegyesületünk: levente, cserkész és tűzoltó csapataink vannak, szüntelenül testnevelésről, nemzet fejlesztésről szónokolunk és az év legnagyobb részében egyáltalán nem tarthatunk tornaórákat, nincsenek tornaszereink, nincs korcsolyapályánk és igy tovább. A község szép instánciában panaszolta el mindezt és a kérvényt küldöttség vitte a minisztériumba, ahol — mint annak idején nagy örömmel megírtuk, — szinte megdöbbenéssel értesültek ezekről az állapotokról és mindent megígértek ... A kérvényre pedig most megérkezett a válasz, hogy a miniszter nem rendelkezik fedezettel, tornatermet nekünk nem építenek, hanem építse fel azt a politikai község és a róm. kath. polgári fiú iskolát fentartó r. k. egyházközség. Csak azt nem mondja meg a leirat, hogy hol vegyünk rá pénzt ? Mert még ha a nemes cél érdekében adóterhet akarnánk is vállalni magunkra, akkor se tehetnénk, mivel a községi pótadó 50 százaléknál magasabb nem lehet^
