Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-06 / 1. szám
XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, január 6. 1. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Rákosvár. (Mi legyen az uj város neve ?) • Immár nem lehet kétséges, hogy Rákosszentmihály, Sashalom és Mátyásföld egyesítésével rövidesen megalakul a főváros környékének legújabb, virágzó városa. A sorsunkat intéző felsőbb hatóságok kivétel nélkül helyeslik a tervet, amellyel most már az érdekelt közönség is megbarátkozott, köztudattá vált annak sok, fontos előnye és a már is rendelkezésre álló adatok kellő megnyugvást nyújtanak arra nézve is, hogy az uj alakulat nem jelent újabb, nagyobb terhet a lakosságra, mert a pótadó 50 százalékban megszabott maximális határa a közterhek számottevő emelkedését lehetetlenné teszi. Hamarosan megindul tehát a törvényszerű formaságokhoz kötött hivatalos eljárás és —4 ha minden jól halad -^v-^aián már a folyó esztendő során megalakul az uj város. A várossá alakulás ügyét vezető bizottság körében már az uj város nevének kérdése is szóba került és a csakugyan nem csekély fontosságú részletre vonatkozóan konkrét indítvány is merült fel. E szerint Pestu/város lenne az a név, amelyet az uj rendezett tanácsú város viselne. Ezt az ötletet azonban nem igen lehet szerencsésnek mondani, épen azért foglalkozunk már most vele, mielőtt még a köztudatba átmenne és a megszokás révén, észrevétlenül belopná magát az emberek gondolat- világába. A Pestujváros név semmi egyéb, mint öt- lettelen folytatása az Újpest, Kispest, Pestújhely, Pesterzsébet, Pestszentlőrinc végevárhatatlan sorozatnak. Az érdekelt három helység szempontjából semmi hagyományos alapja, közelebbi helyi kapcsolata nincs, minden szin, tartalom, eredetiség és gondolatnélküli jelentőségtelen tucatnév, amely ellen már csak azért is tiltakozni kell, hogy az uj város ne váljék miatta a Pest-kapcsolatu környékbeli városnév csinálmányok újabb, semmitmondó, szürke tagjává és amely elnevezés még a praktikusság szempontjából sem kívánatos, könnyen lévén összecserélhető a többi Pest-kapcsolatu város nevével. Ez a kérdés nem lehet már ma sem időelőtti,, ha figyelembe vesszük, hogy a várossá alakulás hivatalos végrehajtása a mai körülmények között egykettőre lebonyolodhatik, a város nevének helyes és igazán megfelelő kiválasztása pedig nem könnyű és nem gyorsan megoldható feladat. Elsősorban tehát azt szeretnénk elérni, hogy a Pestujváros nevet a közönség kellő nyomatékkai utasítsa vissza, másodsorban pedig igyekezzünk rajta, hogy más megfelelőbb, alkalmasabb nevet találjunk, amit legjobban úgy érhetünk el, ha maga a közönség is gondolkozik rajta és ötleteivel a cél elérését elősegíti. A »Rákos Vidéke« készségesen tolmácsol minden ötletet, amelyet olvasóink velünk közölnek. Minden ajánlatot a közönség itélőszéke elé terjesztünk, akár jónak tartjuk azt, akár nem. Tessék gondolkozni és javaslatokat tenni! A Pestujvárossal szemben már is akadt egy név, amely eléggé tetszetős és amannál mindenesetre jobb és kívánatosabb. Érdekes, hogy két elmében született meg egyszerre ez a gondolat. Révay József dr. egyetemi tanár, Mátyásföld kiváló lakosa és a »Rákos Vidéke« szerkesztője, — e sorok írója — egymástól távol és függetlenül a »Rákosvár« nevet gondolták ki. Korántsem állítjuk, hogy jobbat nem fognak találni nála, de a szürke Pest- ujvárosnál mindenesetre sokkal jobb és igen alkalmas arra, hogy a tervezgetőknek mintául szolgáljon. Az uj város ugyanis a Rákos mezején terül el, tehát a név olyan történelmi eredetű szót tartalmaz, amely közösen illik az egyenlő három rész mindegyikére. A »vár« toldat viszont szimbolikus jelentőségű. Érthetjük úgy, hogy a történelmi Rákos a magyar jövő vára, amely itt, az ősökjárta hires mezőn őrt áll hazafias közönségével, készen a nagy küzdelemre az újra felhajnalodó magyar dicsőségért. Ebben a névben tehát van történelmi zamat, van eszme, van hangulat, sőt talán érzés, meggyőződés és program is és ez a név nem kisebbíti a hármas egység egyik tagját sem és viszont nem emeli egyiket sem a többi rovására. Addig tehát, amig valaki jobbat nem ajánl, a Rákosvár elég tetszetősnek látszik. Az uj város nevének kiválasztásához mindenesetre nagy tapintat kell, de azért ezzel a szándékkal ne öntsünk rá hideg zuhanyt a semmitmondó, semmiben sem gyökerező és az egyesülő helységek szempontjából semmi egyéni szint nem tartalmazó, mondvacsinált Pestujvárossal. I hírek. I Imaoka tanár újévi üdvözlete. Kitűnő barátunk, a japáni Imaoka Dsuicsiro egyetemi tánár megint megörvendeztetett különleges újévi üdvözletével, melynek szövege annyira szép, annyira megkapó, hogy nem foszthatjuk meg élvezetétől szives olvasóinkat sem, kiknek táborában igen nagy az ő igaz tisztelőinek száma. íme a levél: ősi szokásunkat az idén is felújítom. A japániak tudvalévőleg minden újévkor beszámolnak az ó-esztendőben folytatott munkálkodásukról és jövőbeli terveikről. Hét éve már, hogy
