Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-06-17 / 25. szám
XXVIlI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1928. vasárnap, junius 17. 25. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI És KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utea 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Elszakadunk a gödöllői kir. járásbíróságtól Irta: dr. Ungár Gyula. Közhatósági viszonylatunkban — elhelyezésünk tekintetében — lényeges és érdekeinket közelről érintő változás várható a közel jövőben. Nevezetesen már a legutóbbi képviselő-választások idején Ígéretet nyertünk arra, hogy azt az anomáliát, amely ügyeinket különböző székhelyű hatósági hatáskörébe utalta, a lehetőség szerint —- mielőbb megszüntetik; mindezideig azonban e tekintetben semmi sem történt. — Most azonban, Budafok — várossá alakulásának, azt hiszem, második évében — az igazságügyi kormány elhatározásából járásbíróságot kap s ezzel a pestvidéki-járásbiróság hatásköréből a környező egy-két községgel együtt kiválik, felmerült a gondolat, hogy az önálló járásbírósággal felruházandó rész pótlására, mely községet csatoljanak a pestvidéki járás- bírósághoz? Értesülésem szerint már meg is érkezett községünk elöljáróságához az alispáni rendelet, amely Sashalom, Rákoshegy, Pestújhely és Rákosszentmihály elöljáróságait felhívja, hogy abban a kérdésben vájjon kivánják-e a pestvidéki járásbírósághoz csatolásukat, határozatot hozzanak a képviselőtestületükkel. Az alispán rendeletében nyomatékosan rámutat arra, hogy ezt a megoldást feltétlenül a szóbanforgó községek érdekében állónak tartja és záros határidőn belül kéri a megfelelő határozatot, hogy az igazságügyi kormánnyal egyetértőén e kérdésben döntés jöjjön létre. Minthogy a budapesti járásbíróság értesülésem szerint — 1929 évi január hó 1. napján már meg is kezdi működését — erre az időre tehető a mi átcsatolásunk is, úgy, hogy ezek szerint már a jövő évben biróságunk Budapesten lesz. Ezzel a tervbe vett intézkedéssel valóban régi sérelem nyer orvoslást, de nem jelentene a község polgáraira különös előnyt, ha az adóhivatalunk megmaradna Gödöllőn s adózás és illetékkiszabás szempontjából is régi adóhivatalunkhoz tartoznánk. Ezzel előállana az a lehetetlen helyzet, hogy például az ingatlan adás-vételi szerződéseket illetékezés végett Gödöllőn kellene bemutatni, bekebelezés végett pedig a bemutatás után a Budapesten székelő pestvidéki kir. járásbírósághoz kellene folyamodni. Adók, illetékek kivetésének helyesbítése, tudakozódások eszközlése, halasztások kérése és sürgetések végett megint csak nagy költséggel és időveszteséggel Ta távoleső Gödöllőre kellene átjárni. Bírói letétpénztárként sem szerepelhet tovább a gödöllői kir. adóhivatal, mert anomália volna, ha a vitás vagy letiltott követeléseket, ingatlan árverési vétel árakat oda kellene befizetni. Első folyamodásu bírósági átcsatolásunk tehát feltétlenül junktimba kell hozni adóhivatali átkapcsolásunkkal, mert, szerény véleményem szerint, e nélkül — osupán a bírósági átcsatolás — nem jelentene különösebb előnyt, sőt bizonyos vonatkozásokban egyenesen hátrányos volna. Ezért e helyen is arra kérem a község polgárságát s rajtuk keresztül a képviselőtestületet, hogy tőle telhető eréllyel mutasson rá a hozandó határozatban arra, hogy a kérdésnek a mondott értelemben való megoldását tartja egyedül helyesnek, célszerűnek és a lakosság érdekében állónak. Nem kétlem, hogy a felsőbb hatóságaink is belátják az e tekintetben fennálló szükségszerűséget s ha a kérdést valóban lakosságunk érdekében kívánják megoldani, úgy e kérés elől nem zárkózhatnak el. a»BHHnHHHnHHB===aoB=ssss=anaKanBBHB | HÍREK. I Űrnapja. Az idei urnapi körmenet, mint mindenkor, impozáns megnyilatkozása volt a hitéletnek. Az iskolák, az egyetemek, a hívők nagy tömegekben jelentek meg. Amerre a menet végig haladt, kivilágított, felvirágozott ablakok szegélyezték útját, A Mária-utca és Jenő-utca sarkán álló keresztnél a község lelki- pásztora, Pichler István esperes-plébános szentbeszédében többek közt kifejtette, hogy az Ur Jézus ma, amikor egyszer egy évben kilép a templom magányából és diadalmenetét tartja az egész keresztény világon, megkívánja, tőlünk, hogy nyílt vallomást tegyünk mellette. Az Ő templomi magánya és mai diadalünnepe példát ad nekünk arra, hogy ne csak külsőleg, hanem bensőleg is éljünk az ő eszméinek, tanításainak s amikor kell, akkor nyíltan megváltjuk a világ előtt is. Kiállítás a központi elemi iskolában. Nyári szél lengeti az iskola ormára tűzött zászlót. Az iskola ünnepel. Egész évi munkálkodását mutatja be a most megnyílt tanügyi kiállításon. A kiállítás anyagát tartalmazó két terembe lépve, pazar látvány tárul a szemlélő elé. Külön-külön csoportosították a fiú- és leányosztályok egy évi végzett anyagát. Az ember hirtelen nem tudja, mit is nézzen ? A teremben tartózkodó tantestületi tagok szakértő útbaigazítása nyomán egyszerre megnyílik előttünk az elemi népiskola egész lelke. Az összes alkotáson végig vonul a vallásos, hazafias nevelés, a jövő nagy Magyarországot alapozó munkálkodás. A gyermekek írása meglepően szép. Bámulatosak a III., ÍV. osztályok beszéd- és értelemgyakorlat, gazdaságtan, természetrajzzal kapcsolatos óraterv szerint összeállított rajzai. A kézimunkából kiemelkedik a II., Ill, IV. és V. fiúosztály papirkivágása, háncs- és agyagmunkája. A leányoknál a III. és IV. osztályos tanulók fonalas munkája, melyen keresztül akaiják az iskolák újból megszerettetni a magyar néppel az elhanyagolt háziipart. A növény- és virágszeretet nemes érzésének ápolását mutatják a 111. leány- és
