Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-03-11 / 11. szám
XXVIlI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1928. vasárnap, március 11. 11. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI RETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkopona-utea 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. fi közhangulat és a rendezett-tanácsú város. Irta: Réthey Ferenc. Környékünk rendezett tanácsú várossá alakulása iránt megindult mozgalom a közhangulatban élénk hullámokat vert fel. Mellette és ellene egyaránt megnyilatkozik az u. n. közhangulat. Sőt már egyik község képviselőtestülete is megnyilatkozott, melyet azonban szintén csak hangulatmegnyilatkozásnak kell minősíteni. Érdemi állásfoglalásnak Sashalom község határozatát sem tekinthetjük, mert a kérdésre vonatkozó összes tárgyi adatok ma még rendelkezésre sem állanak és igy azoknak mérlegelése sem volt lehetséges. De tudtommal a kérdés érdemi megvitatásába belé sem ment a képviselőtestület. E kérdés sokkal nagyobb fontosságú, sem hogy annak irányítását hangulatok vegyék át. E kérdés fontosságának és jelen őségének mérlegelése nagyon messzemenő konsziderációt igényel. Ez oly kérdés, melynek helyes megoldása összefügg a közigazgatási, szociál és országos politika nagy kérdéseivel. Midőn mi a rendezett tanácsú várossá alakulás problémáját mérlegeljük, a kérdést ezen nézőszögekből kell beállítani. A közigazgatási, szociális és országos politika vezérlő elve a közhangulatok óvatos kezelése. A közhangulatnak döntő, irányitó jelentősége csak a nyugodt megfontolás filtráló készülékén áteresztve jöhet számításba. Akik ilyen mozgalmaknál a kérdés érdemi részét akarják kidomborítani és a közérdek megvalósítását óhajtják, azoknak megfontolás tárgyává kell tenniök a közhangulat változó, irányítható voltát. A tömeghangulat ép úgy lelki állapot, mint az egyéni hangulat, melyet az egymást követő, sokszor ellentétes benyomások alakítanak ki. Ha áll az, hogy egyéni elhatározásainkban, nagy- fontosságú döntéseknél a hangulatokat ki kell kapcsolni, úgy fokozottabb mértékben áll ez, a közéleti vonatkozású kérdésekben való állásfoglalásoknál. A rendezett tanácsú város kérdésének érdemi része: kivánatos-e a köz szempontjából e nagyobb, szélesebb körű közigazgatási egység létesítése? Az eldöntendő kérdés sarkpontja vájjon: várhat-e e körzet lakossága valamit a rendezett tanácsú város létesítésétől ? Azt hiszem, a felelet csak igenlő lehet! A lakosság joggal várhat e mozgalom eredményétől közigazgatási, szociális előnyöket és várhatja a nemzeti gondolat megerősödését. Közigazgatási tekintetben a városi közigazgatási forma fejlettebb gépezete élénkebb és erőteljesebb vérkeringést hozna az egész vonalon. Szociálpolitikai szempontból a nagyobb közigazgatási egység sokkal alkalmasabb lenne a Budapest környékére háruló, — napról-napra fokozódó — szociálpolitikai feladatok megoldására. A nemzeti gondolat egységének mindenesetre sokkal hatékonyabb kifejezője és megtestesitője lenne e három község lakosságának, egyöntetű elvek szerint kormányzott egységbe foglalása. Ezt a gondolkodók előtt magyarázni felesleges. Ezeket a köztudomású szempontokat nem azért érintem itt újból, mintha ezek ismételt megerősítésre szorulnának, hanem hogy felhívjam a tárgyilagosan gondolkodó, irányításra hivatott és alkalmas egyéneket a kitartásra és a közhangulat kellő értékelésénél az óvatosságra. A közhangulat hullámverései között ezek a célkitűzések, mint egy világitó torony reflektorai világítják meg a helyes utat. Csapdossanak bár a hangulatok hullámai jobbra vagy balra, az ügyet érdemben szolgálni hivatottak biztonsággal mérlegeljenek. Ha a nagy cél érdekében a megfelelő eszközök előteremthetők, úgy nyugodt öntudattal kell előbbre vinni a mozgalom irányítását és vezetését. Bár a hullámok csapdossák a közélet hajójának irányítóját, a hajót határozott célkitűzéssel, biztos kézzel kell a lehetőség határain belül, biztos révbe vezetni. A várossá alakulás. A Rákosszentmihály, Sashalom és Cinkota-Mátyásföld várossá egyesítése ügyében buzgólkodó bizottság ugyancsak serényen nekilátott a feladatának. Szurmay Sándor báró elnök, Lengyel Zoltán dr. alelnök, Potóczky Jenő dr. jegyző aláírásával jelentést tettek a mozgalomról a belügy- és az igazságügyminiszternek, úgyszintén Pestvármegye alispánjának. A belügyminiszternek elmondják, hogy az érdekelt helységek: Rákosszentmihály, Pestújhely, Sashalom és újabban mozgalom indult aziránt is, hogy Cinkota községből Mátyásföld, mint önálló község alakulását megengedjék. A nagyarányú település, egyrészről a különböző önálló községekre való elaprózás másrészről, a több mint 50 000 lélekszámú lakosságra, annak megélhetésére és a közigazgatásra olyan hátrányokkal jár, amelyek megérlelték azt a gondolatot, hogy ezen a vidéken is úgy, mint a főváros többi részein történt, úgy igazgatási, mint kulturális és közgazdasági szempontokból is szükséges halaszthatatlanul önálló rendezett tanácsú várost alakítani, hogy ezzel e sürü lakosságú terület minden olyan szükséges intézménnyel elláthassa magát, amely kulturigényeinek megfelel és hogy nemzeti éle-
