Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-02-05 / 6. szám
XXVIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1028. vasárnap, február 5. 8. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A rendezett tanácsú városról. Irta: Lengyel Zoltán. Mielőtt a komoly tárgyalásokat megkezdenék és az ügy érdekében a szükséges lépéseket megtennék, ugv gondolom, helyes a kérdést sajtó utján megérlelni, helyes egymás véleményét kikérni, megfontolni és hasznosítani és egymást megpróbálni meggyőzni. Ezek azok az okok, amelyek miatt már most válaszolni akarok Krenedits Sándor főjegyző urnák e lapok hasábjain megjelent január 8-íki cikkére és afz ildomosság is azt mondatja velem, hogy ennek ott kérjek teret, ahol az a komoly és az ügy érdekében Írott cikk megjelent, még ha nem is értünk egészen egyet. Én ugyanis a rendezett tanácsú város gondolatát elvileg vetettem föl a folyamatos községi elaprózások tervezetével szemben és ennek előnyeit igyekeztem kimutatni a mostani állapotokkal szemben. Felfogásomat mindenben a közérdek irányitotta és ebből a szempontból örülök, hogy Krenedits főjegyző ur sokban igazat ad nekem és azonkívül is értékes gondolatokkal és tapasztalati igazságokkal támogatja az akciót Válaszomat ennélfogva két részre osztom. Az első rész az, amiben már most egyet értünk. A másik, amiben még egymást meg kell győznünk. I. Nem kétséges, hogy Pestkörnyékének ez az érdekelt területe (Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld és Cinkota) egymásra van utalva. Az sem kétséges, hogy a mai viszonyok szerint Budapest többi, már városokká alakult, környékével szemben rosz- szabb helyzetben van. Kispest, Pesterzsébet, Budafok, Újpest és Rákospalota már az önállóság és a haladás utján vannak. Meg van a súlyúk és lehetőségük a fejlődésre, azért, mert urai saját érdekeiknek és mert ezek érvényesítésére be is rendezkedtek. Az sem kétséges, hogy az összefogás és a várossá való alakulás az egész érdekelt összesaeégnek olyan előnyöket nyújt, amelyek másként el nem érhetők. Felsoroltam ezeket a közintézmények területén. Ez a vidék megkapná föltétlenül a külön járásbíróságot, elsőfokú adóügyi és egyházügyi hatóságokat, a szükséges középiskolákat, közjegyzőségeket stb. Ez olyan nyereség, ami máskép el nem érhető és amiért egymagában is érdemes egymással kezetfognunk. Az igazgatás szintén az egész vonalon megváltozik. A két különböző járásba beosztott községek felszabadulnak a járási hatóság alól * és kizárólag a megyével lesz csak dolguk. A város vezetősége tervszerű telepítési, város- rendezési politikát csinálna és nagyobb vonzerőt gyakorolna az ide gravitáló közösség számára. Egyesült erővel meg tudná oldani mindazon közfeladatokat, amelyekkel igy megbirkózni nem tud és létesíteni mindazon közmüveket, amelyeket a kultúra, a közgazdaság és a társadalmi élet megkíván. Politikailag ennek a közületnek meg lenne az a súlya, ami a többi városoknak megvan és feltétlenül megszerezné a maga parlamenti képviseletét. Hogy mindez mit jelent közgazdaságilag is: arra elég egy pillantást vetni a többi már említett öt városra és végignézni a mi évek óta folyó céltalan vergődésünket. Hogy többet ne mondjak, ez a vidék egyebet nem tesz, mint hordja be a pénzét Pestre és részben Gödöllőre is és ez az állandó elvérzés igy tart mindaddig, mig itt egy erőteljes központ ki nem jegecesedett. Ennek további indokolása alig szükséges. Még csak annyit, hogy ha ö§sze nem állunk, relatíve is napról-napra hátrányba jutunk és az elmulasztott időt sohase lehet visszahozni. A vonzás és taszítás természeti törvénye felőröli az erőnket, ahelyett, hogy azt gyarapítaná. *** II. Azt hiszem, ezekben egyetértünk Szentmihály tisztelt és érdemes szószólóival. Mi az tehát, amiben nem értünk még egyet. Krenedits főjegyző ur elégnek tartja a városhoz Sashalom megnyerését Elégnek tartja e két hely erejét is. Én nem. Nem azért, mert Mátyásföldön lakom, hanem azért, mert itt nem egyoldalú, erőtlen, vérszegény alakulat áll szemem előtt, hanem egy erőteljes, fejlődésképes, kiegyensúlyozott város, amely minden feladatával meg tud birkózni és amelynek a jövő fejlődéséhez is tág tere van. Ezért nem állok meg a sürü lakosságú zónánál, hanem tovább megyek Cinkota határáig, esetleg valamivel azon túl is, mert igy nemcsak elegendő anyagi és szellemi erőt fogtam össze, hanem száz évre előre biztosítottam a településhez szükséges területet is. De amint nem helyeselném Cinkota kihagyását, nem helyeselném Rákosszentmihály kimaradását sem. Mert előttem nem a megoldás kényelmessége, hanem a legjobb megoldás lehetősége lebeg. És mert igazat adok Sashalom szószólójának, Réthey ny. főispán urnák, hogy a négy együtt úgy politikailag, mint társadalmilag és gazdaságilag is egy kiegyensúlyozott, életképes várost és városi társadalmat teremthet, amelyben sem a kispolgárok és munkások szociális felfogása, sem a lateiner elem, sem a konzervatív földmivesek nem ragadhatják a hatalmat kizárólagosan a kezükbe, hanem mindig a közérdek maradna felül. Néznünk kell itt nemcsak a magunk érdekét, de az országos érdeket is. Ez pedig azt kívánja, hogy az igy alakuló várps ne legyen tehertétel sem a gazdasági élet, sem az adminisztráció szemében, hanem nyereség, amelyet ez az agyondarabolt és leszegényitett ország az Összeség javára könyvelhet el. Ebből a szempontból csak két megoldást tartok helyesnek. Az önállóság munkálását, vagy a Budapest
