Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-11-11 / 46. szám
2. oldal. RÁKOS V1DEKB 46 szám rületén szolgálatot teljesíteni és ezzel a közbiztonsági szolgálat régi hiánya nyer pótlást. A vágóhídi dijak ügyében a belügyminiszter elutasította a község fe- lebbezését. Ezentúl tehát külön kimutatások alapján a község pénztárából utalványozzák ki a vágóhíd tisztántartásának költségeit, vagyis ismét diadalt arat a bürokrácia. Nagyszerű megállapodást kötött az elöljáróság a Phöbusszal. 48.760 pengő költség árán kibővítik a villamos világítás hálózatát. A költségből 25.000 pengőt vállal a község és erre az 1930. évi költségve.- tésben biztosit fedezetet, amikorra a györgytelepi beruházás kiadás-tétele felszabadul. Az uj munkálatokat sürgősen végrehajtják. Belétartozik ezekbe egész Uj-Almásy-telep teljes, a Géza-és Lajos-utca hiányzó, a Cinkotai határut (ref. kulturház), a Csömöri-ut (Máv. állomás környéke), a Paulusz János-tér, Iskola- és János-utca világítása. Szóval egész munkát végeznek, még pedig lehetően még a fagy előtt és ezzel teljessé teszik a község lakott részeinek világítását. Másik nagy örömhír: még ez évben felszerelik az uj utca név- és házszámtáblákat. A beérkezett ajánlatok közül a Langer és Róna cégét fogadták el. Harminc nap alatt szállítja az anyagot és hat hónap alatt kell számláját kiegyenlíteni. Táblái csinosak, jóminőségüek és olcsóbbak, mint a többi ajánlattevőé. A gazdasági ismétlő iskolának 170 növendéke van. A két tanító mellé harmadik tanerőt is kellett tehát szervezni. Örömmel tették meg. A Rá- kosi-ut és Hársfa-utca sarkán levő kéttantermes uj iskolába 190 gyermek jár. Az államtól tehát az iskola kibővítését kérik, a község pedig 300 négyszögöles telket szerez. Felhatalmazták ennek lebonyolítására az elöljáróságot. Az idő mindent megérlel, mint az elsorolt határozatok is bizonyítják. íme elérkezett a világítás, a közlekedés fejlesztésének ideje is, amikor a legnehezebb kérdéseket súlyosabb áldozatok nélkül lehet megoldani. Erre mondják, hogy többet ésszel, mint erővel. A lakosság megnyugvással láthatja azt a lelkiismeretes és körültekintő gondosságot, mellyel ügyeit intézik. gyűlés a várossá alakulás ügyében. A Rákosszentmihály—Sashalom és Mátyásföld várossá alakulása ügyében ismét igen népes gyűlést tartottak a rákosszentmihályi községháza nagytermében. Lengyel Zoltán dr. és vezérkara érdemes és érdekes vendéget hozott ez- ultU: Harrer Ferenc dr., ny. szfőv. alpolgármestert, Gyöngyös városa ujjáteremtőjét, aki a fővároskörnyéke problémájával már a háború előtt alaposan foglalkozott és épen húsz évvel ezelőtt [hatalmas értekezést irt Nagybudapest kérdéséről. A rendkívül érdekes tanulmányt annak idején a „Rákos Vidéke" egész terjedelmében közölte. Harrer dr. ezúttal is erről a tárgyról tartott igazán tartalmas és érdekes előadást, a melyben ismertette az akkori tanulmányában kifejtett fontosabb megállapításait, majd pedig azt magyarázta, hogy a végső konklúziókon az elhaladt idő lényeges változtatásokat idézett elő. A fővárosba való teljes bekapcsolás ma már — legalább is egyelőre — kivihetetlen és Berlin példáján okulva nem is kívánatos. A községi szervezet és a fennálló vármegyei kapcsolat viszont fenn nem tartható, mert a vármegyei közigazgatás a fővárosi jellegű lakosság számára nem megfelelő. Az egyetlen megoldás tehát a rendezett tanácsú várossá alakulás, amelynek közigazgatási ügyeiben a belügyminisztérium ; épitésrendőri, fejlesztési és közmunkaügyeiben pedig az országos hatáskört nyerő közmunkák tanácsa lehet a felsőbb fóruma. Elképzelhető, hogy a fővároskörnyéki városokból külön törvényhatósági testületet alkossanak, ez azonban a főváros felé sugárzó természetes fejlődés iránya és a minden téren fennálló fővárosi kapcsolatok szempontjából nem alkalmas megoldás. Végül tetszetős megoldásul kínálkozik az is, hogy az önálló rendezett tanácsú város a főváros törvényhatósági bizottságában nyerjen képviseletet és ott találja felsőbb hatóságát. Az előadó szerint azonban ennek a megoldásnak is vannak hátrányai. A lényeg az, hogy a várossá alakulás ma már elodázhatatlan közérdek, amelyet minél előbb dűlőre kell vinni, mert minden késedelem csak kárral jár és újabb nehézséget jelent. A hallgatóság, melynek soraiban mindhárom érdekelt helység vezetőtársadalma jelen volt, igen nagy figyelemmel hallgatta és zajos tetszéssel kisérte az előadást, amelyért Krenedits Sándor főjegyző mondott köszönetét, melegen üdvözölvén egyúttal a megjelent kedves vendégeket. A főjegyző annak az óhajtásának adott kifejezést, hogy az uj város képviselői a székesfőváros törvényhatósági bizottságában kapjanak helyet, hogy végre megtörhessék azt a mostoha és méltánytalan magatartást, amelyet a főváros a határmenti helységekkel szemben évtizedek óta tanúsít. Hivatkozott a József főherceg-ut példájára, mely 700 méteres határut-szakasz húsz esztendő óta elszigeteli főként Sashalmot és Rákosszentmihályt a fővárostól és máig sem tudtuk kivívni, hogy járhatóvá tegyék, holott lakosságunk fővárosi közönség, amely a nap legnagyobb részét a fővárosban tölti, keresetének legnagyobb részét ott költi el és adóját a főváros pénztárába fizeti (kereseti adói) a közszolgáltatásokat ellenben idehaza követeli a községtől. Uj virágzó jövőt várunk a várossá alakulástól. A gyűlést Lengyel Zoltán dr. zárószavai fejezték be, amelyekben kijelentette, hogy a vállalt feladatot megoldjuk és arra nemcsak az elhatározásunk van meg, hanem kellő erőnk is. A gyűlés a fáradhatatlan Lengyel drt is meleg ünneplésben részesítette. A közönség legnagyobb része ezután a Nagykaszinóba vonult, ahol az évzáró kuglivacsorán vett részt. Itt is számos felköszöntő hangzott el a várossá alakulás ügyével kapcsolatosan. Lengyel Zoltán dr. Harrer alpolgármestert, ügyünk tudós támogatóját, majd pedig Agorasztó alispánt éltette, aki önzetlen megértéssel tette magáévá a tervet, amelynek megvalósítását hathatósan elősegíti. Végül Krenedits Sándor főjegyzőt üdvözölte, akit példaképül állított a hallgatóság elé, s akit gerinces és mindig a közérdeket kereső magatartásáért akkor is nagyra- becsült, amikor ellenzéke volt a tervnek és akkor is, amikor azt magáévá téve a kívánt módozatok biztosítása után most már lelkesen támogat. Harrer dr. Lengyel Zoltán páratlan agilitását méltatta és az érdekelt megértő, derék és lelkes közönséget éltette. Keresztes István dr. szokott rövid és ötletes felszólalásában azt kívánta, hogy az értünk fára- dozók mindig kilencet üssenek sikeres munkálkodásukban. Pillér György, a kaszinó igazgatója a vendégeket köszöntvén, az est házi vonatkozásait ismertette, majd Poros István, a kaszinó pénztárosa, az idei kugliévad eredményeit terjesztette elő és átadta az ezüst serleget a nyertes Weinzierl Oszkárnak. A Poros István beszámolóját külön ismertetjük. A nevezetes estéről ezen a helyen még csak két érdekes mozzanatot jegyzünk fel. Lengyel Zoltán dr. elmondta, hogy amikor akcióját megindította: mindenki ellene volt. A barátai fejcsóválva fogadták, Mátyásföld ellene nyilatkozott, Rákosszentmihály határozottan kosarat adott, Sashalom pedig viharos ellenzéssel fogadta. Ennyi visszautasítás után nyilvánvaló lett, hogy a terv sikerül, íme, ma mindenki lelkes hive lett. A csudát az igazság ereje produkálta; mert igaz volt az ügy, győznie kellett, csak elszánt akarat kellett hozzá, hogy diadalra segítse és a kölcsönös megértést elérje. A másik megkapó mozzanat pedig az volt, hogy Krenedits főjegyző az est vendégeinek kijelentette, hogy e perctől fogva nem tekinti őket Rákosszentmihály vendégeinek, hanem testvéreinek, egy közösségben polgártársainak. A viharos hatás azt az érzést keltette minden jelenlevőben, hogy az uj város születésének történelmi pillanatát éli át.
