Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-11-04 / 45. szám
2. o'dal. RÁKOS VIDEKb 45 szám kig francia nevet használni ? Rossz taktika, mely esetleg megbosszulhatja magát és a gyárnak anyagi veszteségeket okozhat. E két eset a magyar kereskedő és gyáros kötelességeire mutat rá. Ha a magyar fogyasztót arra buzditjuk, hogy magyar árut követeljen és vásároljon, másfelől gyárosainkat, iparosainkat és kereskedőinket arra kell kérnünk, hogy megfelelő ügyességgel, de főleg becsülettel szolgálják a nemes ügyet, elsősorban mindig magyar árut kináljanak és kirakataikban feltűnő helyet juttassanak a magyar áruknak. Hogy is mondja nagy költőnk: »Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg« ? A kő elindult és reméljük, hogy ez a vállvetett együttműködés nem lesz hamar ellobbarió szalmaláng, mint a hogy a boldog békeévekben a hires tulipánmozgalom járt, amely pedig hatalmas lendülettel indult és maradandóbb sikerrel kecsegtetett. Egressy Gáborral, a nagy színművésszel, történt a 48-as időkben, hogy szegedi kormánybiztos korában lángoló beszédet intézett a néphez. — Meglátjátok, mondá egy hallgató, most mindjárt meghal. — Hogyhogy? — Én láttam Pesten. Mikor ennyi tűzzel beszélt, rendesen meghalt. Ne jelentse hát az, hogy sokat beszélünk róla, e szép mozgalom halálát, akkor aztán a mostani magyar hét csakugyan elevenjükön fogja találni halálos ellenségeinket és az esztendő minden hete — magyar hét lesz. — fg. — í HÍREK. 1 A Rákos Vidéke telefonja. A Rákos Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala telefont szereltetett fel* Rákosszentmihály 31. az uj telefon száma. Az újítással bizonyára szívesen fogadott újabb szolgálatot tettünk t. közönségünknek. Krédó gyűlés. Vasárnap fél 12 órakor a Ktédó egyesület november hónapi rendes gyűlését tartja a szokott helyen. Radomszky Mihály ny. iskola igazgató tart előadást, Juhász István szaval és a Krédó zene és énekkara is szerepel. A református egyház nagy napja. Feltárultak kapui a református gyülekezeti háznak. Okt. 28-án 10 órakor már ember-ember hátán tolongott és a nagyteremben (mely a Kaszinó nagyterménél 36 négyzetméterrel nagyobb) minden talpalattnyi hely megtelt. A főhomlokzat előtt két felvirágozott harang fogadta az érkezőket. A kisebbiken ez a fel- irás: »Isten dicsőségére öntette Bognár János és családja 1928. évben«, a nagyobbikön pedig ez: »Isten dicsőségére öntetett a rákosszentmihály-sas- halmi (Cinkota, Mátyásföld, Árpádföld) református hivek közadakozásából az 1928. évben.« Az épület a megnyitás napjára úgyszólván teljesen elkészült és a ház szép külsejében zavartalanul gyönyörködhettek a szemlélők. A belső része a gyülekezeti háznak: a nagyterem és az előcsarnoka, továbbá a tanácsterem, valóságos meglepetés volt mindenki számára. Árkay Aladár ötletes, művészi munkáját dicséri az épület legkisebb részlete is. A diszes, 12 szinben festett famennyezet, a hozzá komponált szines ajtókkal és szép fallal, a szószék praktikus és szép megoldása és a kettős célt (istentisztelet és kulturmunka) egyszerre zavartalanul szolgáló leleményes elrendezés: szinpad, vetitő berendezés stb. a gyülekezeti házat a legkorszerűbb épületek sorába emeli. A szolid, gondos és lelkiismeretes kivitel pedig Szabó József épitő- mestert dicséri. A gyülekezet mindezt látható lelkesedéssel fogadta és a legnagyobb megelégedésben jutott kifejezésre az elismerés azok számára, akik ennek a műnek elkészitését kezükben tartották. Pontosan 10 órakor kezdte meg az istentiszteletet Biber- auer Tivadar lelkész. Szterényi báró, főgondnok, betegsége miatt nem jelenhetett meg és igy helyette Bibe rauer lelkész vázolta a gyülekezet rövid történetét; a ház létrejöttének érdekes adatait sorolta el és a gyülekezeti házat megnyitotta az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Bogdán Gyula Wekerle-telepi lelkész prédikált. Beszéde rendkivül tanulságos volt és különösen érdekes azért, mert benne a pestkörnyéki ember tipusát rajzolta meg. Hosszú, tartalmas beszédét a többszáz főnyi közönség odaadó figyelemmel hallgatta végig. Az egyházi énekkar templomavató éneket adott elő és az ünnepélyes istentisztelet 11 óra után véget ért. A közönség kiment a fel- koszoruzott harangokhoz és következett a napnak másik nagy eseménye. Bogdán Gyula beszélt itt is hatalmas erővel. Tőrös Sándor pestújhelyi lelkész áldotta meg a harangokat. Bognár János, az egyház bőkezű adakozója, kedves verset irt ez alkalomra, amit Páncél Kató leánykori tag adott elő ügyesen és mikor a harang szava útjára indult, sokak szemében könny csillant meg. Hamarosan felhúzták - a harangokat a toronyba. A hivek serege áhitatosan hallgatta a zengő érc várva-várt szavát. Sokan siettek, hogy egyet-egyet maguk is konditsanak a kedves harangokon és nem sajnálták az 1 pengő adományt a szent cél érdekében. A délutáni órákban oszlott szét a gyülekezet. A nevezetes nap felekezeti külömbség nélkül örömet szerzett lakosságunknak. Rákosfalva közlekedésének megjavítása. Rákosfalva közlekedésének megjavítása érdekében Halter Károly törvényhatósági biz. tag vezetésével Francisczy Béla, Ács Károly, Payer Gyula, Zádor József, Vándory Dezső, Schmied Oszkár és Molnár János rákosfalvai lakosokból álló küldöttség tisztelgett dr. Bódy Tivadarnál, a Hév. vezérigazgatójánál aki mindjárt kijelentette, hogy az előterjesztendő kívánságokkal szemben megértést csak addig tanúsíthat, amig a Hév-nék érdeke megengedi. A beható és órák hosszat tartó tárgyalások eredménye, amelyben egyébként a Hév. részéről Szél Árpád és Csorba igazgatók is résztvettek: 1. A reggel 7 és 7x/4 óra közötti vonatok túlzsúfoltságának enyhitése végett Cinkotáról egy uj vonatot iktatak be, amely kb. 7V2 órakor lesz Rákosfalván. 2. A Hungária-körutnál, valamint a »Sárga csikó«-nál, úgy mint azelőtt, most is megállóhelyet rendszeresitenek. 3. A jegy nélkül való felszállások megakadályozása végett az állomások külső helyein a lehető legfeltűnőbb módon fogják az utazó közönséget figyelmeztetni, hogy személy és podgyász-jegyét annál is inkább váltsa meg a jegypénztárnál, mert különben a vonaton váltott jegyen kivül még büntetést is tartozik fizetni. 4. Osztálykülönbözeti jegyek a vonaton is válthatók. 5. Szombat, vasárnap és ünnepnapokon az utolsó vonat a Keleti pályaudvarról éjjeli 12 óra 50 perckor indul. 6. A 24 filléres átszállójegyek kérdése, Rákosfalva régi, jogos panasza, egyelőre eredmény nélkül végződött. Ennek a megoldása a Beszkár uj elnökigazga- tójának, Folkusházy Lajosnak hivatalbalépésekor fog eldőlni, amikor is a Hév. és a Beszkár ez ügyben tárgyalásokat fog folytatni.
