Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)

1928-10-21 / 43. szám

XXVIlI. évfolyam.

Rákosszentmihály, 1928. vasárnap, október 21

43. szánl.

RÁKOS VIDÉKE

TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utoa 37.

Megjelenik minden vasárnap.

Felelős szerkesztő:

BALÁZSOVICH ZOLTÁN.

Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill.

Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal.

(Jj lobogó.

Uj zászlót szenteltek fel vasárnap Rákosszentmihá- lyon. A róm. kath. cserkészcsapat, szervezkedésének mintegy bekoronázásul szerezte meg a felszentelt jelvényt, amely ezentúl mindenkor szent talizmánja marad.

A legújabb cserkészzászló, erkölcsi jelentőségétől függetlenül is nevezetes ereklyénk lesz, mert megkapóan szép rajzát nem kisebb művész, mint Mühlbeck Károly készítette, még pedig a nemes cél javára, — ajándékképen, az elkészítés munkáját pedig a szentmihályi magyar asszonyok vezetői végezték el művészi tökéletességgel, természetesen, a jó ügyért szintén szívességből. A művészi rajz, a méltó kivitel és az ajándékozók személye tehát önmagában is becsessé teszi a zászlót, mely egyike e nemben a legszebbeknek és — ami szintén nem utolsó érdem — a legcélszerűbbeknek, a mivé főként kecses könnyedsége, sőt nemes anyaga mellett is könnyűsége avatja. Hát még mindezeken felül az erkölcsi tartalma, az eszmei jelentősége! Hiszen ez a zászló a nemes szellemben nevelt, lélekben és testben ép és tiszta magyar ifjúság, a cserkészcsapat felszentelt jelvénye, mely mellett, mint a katona a becsületével, a hazaszeretetével, ha kell, az életével áll őrt mindenkor.

Csodálatos a fejlődésnek az az útja, amelyet a magyar nevelésügy néhány évtized alatt megtett, — a merev, sőt üres iskolai szabadgyakorlatoktól a mai cserkész és levente nevelésig! Három évtizeddel ezelőtt kezdődtek j ugyan az országos tornaversenyek, de még a sportok művelése a kezdet-kezdetén volt és abból az iskolák nővén-» dékeit egyenesen kirekesztették. Egyik tanuló társamat, aki a kerékpáros sport első fellendülése idején egyik büszkesége volt hazánknak, mert a hires nemzetközi versenyeken is diadallal állta meg helyét, megbuktatták az érettségi vizsgálaton, mert a kerékpár versenyekben tilalom ellenére részt vett. Ma, ugyanilyen dicsőséges szereplésért országosan ünnepelnék, mint a primadonnát és minden tekintetben felkarolnák, mint az olympiai bajnokainkat.

Később azután, külföldi példák nyomán, mind nagyobb teret nyert gyermeknevelésünkben a sport és atlétika és a háború előtt már komoly üggyé lett a test kultusza. A háború után pedig a testi neveléssel egybekapcsolták a lelki, szellemi nevelést és a szigorú valiás- erkölcsi alapon vezetett és testedzéssel, sportokkal, a fizikai munkaképesség praktikus fejlesztésével egybekötött nevelés egyik legjelentősebb eszköze lett a cserkészet, amely a magyar jövő számára készíti elő az újabb nemzedékeket. A cserkészet tehát ma nem játék, nem katonásdi, nem parádé, nem léhaság, hanem rettentően komoly és sorsdöntő dolog, amelynek nem csekély szerep jut a nemzet jövendő sorsának megalapozásában.

Rákosszentmihály már sokszorosan meggyőződött róla, hogy méltán büszke lehet a cserkészeire. Meggyőződhetett erről a vasárnapi szemet-lelket gyönyörködtető ünnepélyen is. Cserkész ifjúságunk pedig büszke lehet az uj zászlajára, mellyel megajándékozták és amelyet az anyaszentegyház áldása nemes hivatására felavatott. Ez a zászló nem maradhat árva, míg magyar ifjú él ezen a helyen és ez a zászló vezetni fogja csapatát mindenkor az igaz utón, Isten dicsőségére és hazánk javára. Kisérje áldás mindazokat, akik létrehozták és akik dicsőséges őrizetére vállalkoznak!

Adózás.

Alkalmazottak kereseti adója.

Az alkalmazottnak ténylegesen kifizetett, bármely elnevezésű,. akár pénzben, akár természetben adott illetménye kereseti adó alá esik. Alkalmazottnak kell tekinteni az olyan természetes személyt, aki valamely munkaadónál (természetes vagy jogi személy) pénzben vagy más javakban megállapított díjazásért, akár előre meghatározott, vagy bizonytalan időtartamra, akár valamely munka elvégzésének időtartamára terjedő szolgálati vagy munkabér viszonyban van.

Az adóalany tulajdonképen az alkalmazott, de az adóért a munkaadó szavatol, ő tartozik azt az illetményből levonni és az adópénztárba beszolgáltatni.

Adómentes a napszámosok bére, akik napibérért szakképzést nem igénylő testi munkát végeznek, akikkel szolgálati szerződéses viszony nem áll fenn. To- .vábbá adómentes a létminimum is, amelynek magassága heti jellegű illetményeknél 20 P, havi jellegű illetményeknél 80 P.

Ez összegeket meghaladó szolgálati járandóságok fokozatos skála szerint progresszív adó alá esnek

A munkaadót az alkalmazottak kereseti adójának szempontjából a következő kötelességek terhelik:

1 bejelentő, 2. nyilvántartó, 3. levonó és 4. befizető kötelezettség.

/i munkaadó bejelentő kötelezettsége.

A munkaadó köteles a községi elöljáróságnak az üzlet, vagy foglalkozás megkezdésének napját az alkalmazott tisztviselők és munkások számát legkésőbb az üzlet megkezdésétől számított 30 nap alatt elkülönítve bejelenteni.

Aki háztartásához tartozó alkalmazottat, pl. házi cselédet, nevelőnőt, soffőrt, házfelügyelőt stb. fogad fel, köteles a községi elöljáróságnak legkésőbb az illető alkalmazott szolgálatbalépésének napjától számított 8 nap alatt bejelenteni:

1. az alkalmazott nevét, születési évét és születési helyét;

2. az alkalmazás közelebbi megjelölését, pl. mindenes, szakácsnő, szobalány, inas, stb;

3. a megállapított készpénz illetményösszegét és annak esedékes részleteit (pl. havi 40 P);