Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-09-16 / 38. szám
XXVIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1028. vasárnap, szeptember 16. 38. szám. RÁKOS VIDÉK fÜRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. fi várossá alakulásért. A Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld egyesítésére és rendezett tanácsú várossá való átalakítására kiküldött bizottság a következő beadványt intézte Scitovszky Béla dr. belügyminiszterhez: Nagyméltóságu Miniszter Url Kegyelmes Urunk! A főváros környékének minden vonatkozásban való végleges rendezése, állandó és régi nemzeti feladat, amellyel háború előtt is sokszor foglalkoztak az illetékes hatóságok, részleteiben bizonyos kérdéseket meg is oldottak, de ez a feladat a maga egészében mégis megoldatlan maradt, Nagy-Budapest létesítésének kérdését a háború és a háború után bekövetkezett katasztrófa folytán egyelőre el kellett ejteni, mert a mai Nagymagyarország egy másfélmilliós modern, minden intézménnyel és a városi lakosság igényéhez mért közüzemeivel és ezek arány- lagos költségeivel megterhelt főváros fentartását szerintünk nem bírja I el, pedig felfogásunk szerint ez volna a végleges cél, amely felé törekednünk kell és amelynek keretében a közel félmilliónyi, részben egészen fővárosi, részben azzal teljesen összeforrott és azonos igényű környékbeli lakosságnak minden közszükséglete ki volna elégítve. Eme több évtizedes nagy és állandó programúi végrehajtásának kényszerű elhalasztása dacára is azonban a fejlődés nem állott meg, hanem különösen az utóbbi öt évben a főváros határán köröskörül folytatódott a nagyarányú letelepülés és építkezés, különösen a dunabalparti részén, minden tervszerűség és irányítás nélkül úgy, amint azt a fejlődő élet magával hozta. Különösen nagyarányú volt ez az alulírott három közigazgatási községben: Rákosszentmihály, Sashalom és Mátyásföld községekben, amelyek időközben teljesen kiépültek és összeépültek. Ebből olyan helyzet állott elő, amelynél fogva immár halaszthatatlan és égető kérdéssé vált ennek a vidéknek közigazgatási átszervezése és ezzel kapcsolatban mindazon közlekedésügyi, közgazdasági, kulturális, népjóléti és igazságügyi kérdéseknek a megoldása, melyek e nagyszámú, legnagyobbrészt városi igényű lakosságnak letelepülésével kapcsolatosak. Alulírottak azt tapasztaltuk, hogy e vidéknek közigazgatási beosztása nem felel meg a közérdeknek. De nem felel meg az az irány sem, amelyen eddig és jelenleg is a megoldást keresik, merte vidéken egymás után keletkeztek az önálló községek (Pestújhely, Sashalom) és legutóbb Mátyásföld közönsége is szabályszerű kérelmet terjesztett elő, hogy Cinkotából kiválva, önálló nagyközséggé alakulhasson át. Ép ezért a községek vezetői f. év február hó 19. napján tanácskozásra gyűltünk össze és megállapodtunk abban, hogy az elaprózás és különválás folyamatát megállítjuk és elhatároztuk, hogy előkészítő bizottságot szervezünk e három község egyesítése és rendezett tanácsú várossá leendő átszervezése érdekében és egyúttal letárgyaljuk, megállapítjuk és a megvalósítás útjára tereljük mindazon kérdéseket, amelyek ezzel az alakulással és a fejlődő élet közszükségleteivel járnak. Munkánkat befejeztük. Az összes felvetett kérdéseket tisztáztuk és egymás között egyöntetű megállapodásra jutottunk. Ennek eredményét van szerencsénk jelen előterjesztésünk keretében Nagyméltóságod elé terjeszteni döntés végett és egyben szélesebb keretben megrajzolni mozgalmunk okait és céljait és előtárni azt a főváros egész környékére kiterjedő felfogásunkat, amellyel azt hisszük, hogy az összes függő kérdések megoldhatók és amely keretben a főváros egész környéke összes közszükségleteinek kielégítését megtalálhatja addig is, amig eljön az idő, hogy ezek a pestkörnyéki városok Budapesttel egyesülve, annak minden tekintetben részeseivé válhatnak. Méltóztassék megengedni, hogy nagyvárosokban mindenek előtt az általános szempontoknak legyünk szószólói. I. Általános szempontok. Egy immár rég megindult és csupán befejezésre váró feladatról van szó. Mindenek előtt a főváros környékén a közbiztonság ügye volt rendezendő. A főváros rendőrsége a maga feladatát kellőleg látta el. Nem volt ez azonban mondható a főváros közvetlen környékéről, ahová menekültek hosszú időn keresztül a bűnözők és részben ott, részben a fővárosban és oda bejárva veszélyeztették állandóan az élet és vagyonbiztonságot. A csendőrség ezzel a feladattal nem tudott megbirkózni. A külömböző város Rendőrségek sem. A közbiztonság megteremtése a rendőrség államosításához fűződik, amely az első lépé^/volt azon az utón, amelyen tovább kell haladnunk, na az egész vonalon a rendet és az egészséges fejlődést biztosítani akarjuk. A második kérdés volt a főváros környékének közigazgatási átszervezése. Egymás után létesültek a rendezett tanácsú városok: Újpest, Rákospalota, Kispest, Pesterzsébet, Budafok. Ezek a viszonyokhoz képest megállták a helyüket és betöltik a feladatot, amelyre vállalkoztak. Azt kell tehát mondanunk, hogy ami, mint helyi szükséglét, vagy mint általános irány bevált egyebütt: helyes reánk való vonatkozásban is. (Folyt, köv.)
