Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-08-19 / 34. szám
4. oldal. RÁKOS V1DEKB 34. szám. Ferenc zongoraművész — a rákosfalviak kedvence — ki a tőle megszokott virtozitással kisérte az ének és zeneszámokat. Hosszú Kálmán dr. színművész, a székely góbé kedvesen humoros szerepében konferálta be az egymás után következő számokat. A műsor után cigányzene mellett kivilágos-kivirradtig tartott a tánc és maradt együtt a jókedvű társaság. Az est fényét emelte Spannberger Alajos dr.-nak, a X. kér. helyettes elöljárójának személyes jelenléte, kit lelkes örömmel és igaz őszinte szeretettel fogadták a rákosfalvi polgárok. Az ügybuzgó rendezőség élén álló vigalmi-bizottsági elnöknek Payer Gyula székesfővárosi főpénztárosnaka rendezéssel és előkészülettel járó fáradságos munkáját teljes siker koronázta. Tanulmányát. Burghardt József festőművész lakostársunk többhónapi művészi tanulmányútra utazott Hollandiába, amelynek legtöbb érdekes anyagot ígérő helyét felkeresi. Az ut vége Páris, ahonnan bizonyára igen sok szép képpel és vázlattal tér haza kiváló művészünk. A kngliverseny. A Nagykaszinó kugliversenyének harmadik szakasza vasárnap délben ért véget. Hárman értek el egyenlő eredményt, s a döntő küzdelemben első lett vitéz Regős Ágoston, a második Kabay János, a harmadik pedig Weinzierl Oszkár. Még két versenyt tartanak, amelynek eldőltével válik el az ezüst- serleg-fődij sorsa. Erre, ez idő szerint vitéz Regős Ágoston vár a legtöbb reménnyel, amennyiben ő vezet a nyertesek listáján a legtöbb pontszámmal. Panasz. Mélyen felháborító panaszos levelet kaptunk egyik igen régi előfizetőnktől. A panaszos, törzsökös szentmihályi lakostársunk addig is, mig a község az utcai név- és házszámtáblákat elkészítteti, Budapesten két igen szép név- és házszámtáblát készíttetett és elhelyeztede a sarok telke kerítésére. Harmadnapra már a tábla egyik sarkát leszakították, később pedig a csonka táblát egészen lelépték és elvitték. Ugylátszik, — fájdalom — még mindig kisért a hitvány idők rút szelleme. Még mindig nincs kellő emberség az emberekben, még mindig nem becsülik, nem védik a közvagyont, se a mag .ntulajdont Szülők gyermekeiket, iparosmesterek inasaikat tanítsák rendre, becsületre, mert ime, a facsemeték után újabb elrettentő példa riaszt vissza attól, hogy közérdekből valaki áldozatokat hozzon. Vájjon, ha a község is elkészítteti végre a táblásat, azokra is hasonló sors vár? A nyolcadik trianoni Szent István napra Egy ujzelandi pap pár hónappal ezelőtt Magyarországon járt és látogatásáról beszámolt az ottani újságokban. Azt írja többek között: „Szomorú jelenség, hogy a vezető államok miniszterei teljesen tájékozatlanok egy szomszédos ország viszonyairól, különösen, ha ez az ország 1000 éven át védőbástyája volt a nyugati művelődésnek és annyi vért áldozott ezért, mint Magyar- ország. Lehetetlen, hogy nem így volt, mert akkora lelkiismeretlenséget, mely egy trianoni szerződést eredményezett, nem tudok feltételezni egyik nagyhatalomról sem. Magammal hoztam egy fekete T betűt; egy jelvényt, az Óceán másik felére; melyiket minden magyar ember szive felelt hord, hogy itt is hirdesse a magyar tiltakozást. A magyar társadalmi egység oly tiszteletet parancsoló szimbóluma ez, amelyik figyelmezteti az egész világot a magyarokkal történt nagy igazságtalanságra/ Szent István napján ismét sok idegen jön hozzánk. Ezek között is lesznek olyanok, kiknek fel fog tűnni ez a jelvény, különösen, ha mindenki viseli és igy megmutatjuk, hogy ebben a kérdésben tényleg minden magyar együtt érez, És úgy, mint mr. Harmsworth és az olaszok feltüzték és magukkal vitték, elviszik majd ezek is és a hazájukban is eszükbe jut a jelentősége és akadnak majd köztük ismét ujzelandi papok, akikre nekünk igen nagy szükségünk van. Tehát tegyük félre az üres kifogásokat és Szent István napján mindenki tűzze fel a trianoni jelvényt. Épül a cserkészotthon. Aki végigmegy a Fürdő-utcán, csodálatos dolgot lát. Jóképű, izmoskaru cserkészfiuk egyik nap falat bontanak, másnap alapot ásnak, betonoznak, majd meszet oltanak, téglát fuvaroznak, maltert kevernek. Mi történik itt, micsoda épület lehet az, mely ily izgalomba hozza a vakációzó, egyébként pihenő ifjúságot? Épül a „Szent Mihály“ csapat otthona, azon dolgoznak a fiuk olyan [serény, buzgó kitartással. Legyőznek minden közbeeső akadályt. Ha a fuvarosok felmondják a szolgálatot, Rezső atya is cserkészruhát ölt és vagonszámra rakják ki vezetésével és közreműködésével a kitartó cserkészfiuk a téglát. E hét végére már állanak is a falak s mire megnyílik a tanév, már az uj otthonban folyik a nemzetalkotó cserkészmunka. Hymen. Fényes esküvő volt kedden délután templomunkban. Ami felejthetetlen Farkas Gézánk legkisebb gyermekét, a bájos kis győri Farkas Margitot vezette oltár elé Bodócsi Béla a Magyar Nemzeti bank tisztviselője. Megtelt a templom ünneplő, örvendező közönséggel. Pichler István esperes plébános eskette az,uj párt és a lelkek mélyéig ható beszédet intézett hozzá. A lakodalmat Budapesten tartották. Jókai kör. A Jókai kör aug. 19-én, vasárnap este 8 órakor tartja műsoros estélyét igen érdekes és változatos programmal. r ~ A jó ötlet sikere. Cinkota közönsége hálás szívvel gondolhat arra a néhány elmés férfiúra, akik a strandfürdőt áldozatra készen és ügyes hozzáértéssel létesítették. Kevés vállalkozás aratott ilyen sikert, mint a cinkotai strandfürdő, amely nemcsak a község és a közelebbi környék lakosságának kedves üdülőhelye, hanem olyan forgalmat teremt a községben, amire még nem volt példa az ős Cinkota községében. Valóságos buC'Ujárás vau a meleg napokon a fürdőbe, mely közvetlenül a villamos állomás mellett, a legkényelmesebben megközelíthető helyen van. íme, csak akarni kell és merészen de hozzáértéssel és nem fösvény kézzel belefogni és a vállalat gyorsan gyümölcsözővé válik. Ezért állítottuk példaként Rákosszent- n iháiy elé is a cinkotai és az ugyancsak virágzó csömöri fürdővállalkozá*>t, amelyekből sokat lehet tanulni és sok tanulságot lehetne hasznosítani. A magyar kézmüvesipar olimpiásza. Páratlan sikerünk Ígérkezik az idei Országos Kézművesipari tárlat. Az idei Szent Istvén hét ünnepi hete lesz a kézmüvesiparosságnak. A városligeti iparcsarnok hatalmas területén ezer magyar iparos mutatja be a szent Istvánnapra feljövő magyar közönségnek munkássága legszebb eredményeit, versenyre kelve az arany koszorúkért. A kézművesipari tárlat megmutatja az egész magyarságnak és a külföldnek, hogy iparosaink tudása, felkészültsége minden versenyt kibír és a magyar fogyasztónak nemcsak hazafias kötelessége, hanem egyúttal jól felfogott érdeke is, hogy megbízásából csak magyar iparost keressen fel, hogy a külföldi tömegcikkek helyett csak magyar árut vásároljon. Leromlott kereskedelmi és fizető mérlegünk feljavításának, gazdasági boldogulásunk biztosításának egyik leghatalmasabb tényezője a tiszta magyar kézműipar, a régi céhek történelmi tradícióin és sokszáz éves múltján nagyrafejlődött híres magyar kézművesség. Ezelőtt kilenvenhat évvel nyitotta
