Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-07-01 / 27. szám
XXVIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1928. vasárnap, Julius 1. 27. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Képviselőtestületi közgyűlés. Hétfőn megint rendkívüli közgyűlést tartott Rákosszentmihály képviselőtestülete. Kecskeméthy Vince biró Pálfi Jánost és Wayand Károlyt kérte jegyzőkönyv hitelesitőkül. Napirend előtt Poros István községi pénztáros, ny. posta és távirda főfelügyelő igen erélyes szavakkal utasította vissza a legutóbbi közgyűlésen, távollétében elhangzott .meggondolatlan rágalmat", mintha a község pénztárát már d. e. 11 órakor zárva találta volna valaki. Harmincegyévi hivatali működése a példa kötelességtudására és mint főnök, ötszáz alkalmazott pontos hivataloskodását ellenőrizte, ebben a kérdésben tehát „senkitől sem fo^ad el leckéztetést és a rágalmat visszautasítja. A képviselőtestület megéljenezte a község kiváló pénztárosát, majd a napirendre tértek át. Krenedits Sándor főjegyző ismertette az alispán leiratát, mely azt a tervet közli, hogy Rákosszentmihályt, Sashalmot és Pestújhelyei át akrják kapcsolni a budapestvidéki kir. járásbírósághoz. Az alispán a községek nyilatkozatát kívánja, mert óhajtandó, hogy a közigazgatás és a törvénykezés hatóságainak területe lehetően azonos legyen. Nemzetgazdasági szempontból is előnyös, ha minden hatóságunkat Budapesten találjuk. Rákosszentmihálynak ez az át- csatolás régi vágya és már a középponti járásba áthelyezésünk alkalmával ezt hangoztatta. A képviselőtestület most is egyhangúlag kimondotta, hogy a tervet őszinte örömmel fogadja és kéri, hogy — miként azt Ungáf Gyula dr. ügyvéd lapunkban kijejtette, a járásbírósággal és telekkönyvi hatósággal egyidejűén az adóhivatalunkat is szakítsák el Gödöllőtől és csatoljanak budapestvidéki kir. adóhivatalhoz. Az iskolaépítés költségéből 160000 pengőt vállalt a kultuszminisztérium, 60000 pengő pedig a községet terheli, mely ennek fedezésére a Pesti Hazai takarék- pénztártól dollárkölcsönt akart felvenni és ezt a határozatát a vármegye is jóváhagyta, azonban a pénzügy- miniszter félévi várakozás után a jóváhagyást most általános elvi okokból megtagadta. A vállalkozók sürgetik a pénzüket, tehát gyors intézkedés kell. A képviselőtestület most elhatározta, hogy 60000 pengős függő kölcsönt vegyenek fel három évre a Pestkörnyéki bank utján a Belvárosi takarékpénztártól és ebből fedezzék a kiadásokat. Ez ellen a miniszternek sincs kifogása és az alispán is megadja erre a jóváhagyását. A kölcsön megszerzésében kitűnő szolgálatot tett községünknek hűséges barátunk Holló Ágoston, a Belvárosi takarékpékztár igazgatója. A képviselőtestület a kölcsön felvételével a főjegyzőt, a bírót és Poros István pénztárost bízta meg. A község a kultuszminiszternek is tartozik 20000 pengővel, ennek megfizetésére azonban a miniszter halasztást adott, hogy az iskolák bútorozását fedezhessük belőle. Tóth Pál László dr. községi orvosnak megengedte a képviselőtestület, hogy továbbra is működhessék mint a Munkásbiztositó pénztár orvosa és magángyakorlatot is folytathasson. Mindez egyébként törvényadta joga, de ildomosság kedvéért az orvos formaszerint is jelentést tett a képviselőtestületnek, mely örömét nyilvánította, hogy a községi orvos a munkásbiztositó keretében is működik. Tóth dr. az egyhangú határozat meghozatala után kijelenti, hogy rövid idő alatt annyi méltánylást élvezett a képviselőtestület részéről, hogy kétszeresen köszöni a mostani határozatát és azt csak fokozottabb energiájú munkásságával hálálhatja meg. Hegedűs Györgyné községi szülésznő törvényszerű járandóságát a jövö évtől kezdődően megállapítják és elhatározzák, hogy második szülésznői állást szerveznek, Horváth Gergely egyhangú helyesléssel fogadott indítványára pedig kimondják, hogy a második községi szülésznő a második kerületben köteles lakni. Az uj iskolák bútorainak ára fejében a Palágyi r. t.-nak 14648 pengő 83 fillért kiutalványoztak. A szállított berendezés kifogástalan és a kir. tanfelügyelő megelégedését is kiérdemelte. Még a nyár folyamán megszerzi a község a hiányzó térképeket és az oktatáshoz szükséges szemléleti tárgyakat, hogy az iskola a fővárosi színvonalon ne maradjon alul. Szabályrendelet utján megállapították az uj, felemelt összegű községi kötelékébe felvételi dijakat. A vármegye másodszor visszautasította a község 71°/o“Os pótadót jelentő pótköltségvetését, amelyhez a képviselőtestület harmadszor ts következetesen ragaszkodik, hiszen ezt a pótadót már be is szedték és a költségvetésünk csak ezzel együtt éri el a megszabott 50*/0-os pótadót. A tavalyi 14000 pengős felesleget, amire a vármegyei számvevőség hivatkozik, — már régen felhasználtuk. Pálfi János az útadó átengedését is sürgeti a község részére, a mit annak idején újból szorgalmazni fognak. Közlekedésünk javítása érdekében a község küldöttsége kérvényt nyújtott be a kereskedelmi miniszterhez, a ki közönségünk törekvéseit méltányosaknak ismerte el. A körvasúd személyforgalom ügyében a vasúti és hajózási főfelügyelőség folytat tárgyalásokat, a zuglói villamos vonalnak Rákosszentmihályig meghosszabbítása ügyében pedig a fővároshoz küldték le a kérelmet, mert a Beszkárt a főváros közlekedésfejlesztö programjához köteles igazodni, tehát a kérelem teljesítése nem tartozik a miniszter hatáskörébe. A szentmihályi érdekeltséget ebben az ügyben igy a főváros tanácsához utasították (78492-928. keresk. min. rendelet). A képviselőtestület ennélfogva küldöttséget meneszt a főpolgármesterhez, a polgármesterhez és Lobmayer Jenő dr. tanácsnokhoz. A küldöttség tagjai a főjegyzőn és bírón kívül György János, Fekete Dezső, Gombás Károly és Balázsovich Zoltán. — A községi tisztviselők szabad-