Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)

1928-07-01 / 27. szám

XXVIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1928. vasárnap, Julius 1. 27. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Képviselőtestületi közgyűlés. Hétfőn megint rendkívüli közgyűlést tartott Rákos­szentmihály képviselőtestülete. Kecskeméthy Vince biró Pálfi Jánost és Wayand Károlyt kérte jegyzőkönyv hitelesitőkül. Napirend előtt Poros István községi pénz­táros, ny. posta és távirda főfelügyelő igen erélyes szavakkal utasította vissza a legutóbbi közgyűlésen, távollétében elhangzott .meggondolatlan rágalmat", mintha a község pénztárát már d. e. 11 órakor zárva találta volna valaki. Harmincegyévi hivatali működése a példa kötelességtudására és mint főnök, ötszáz alkal­mazott pontos hivataloskodását ellenőrizte, ebben a kérdésben tehát „senkitől sem fo^ad el leckéztetést és a rágalmat visszautasítja. A képviselőtestület meg­éljenezte a község kiváló pénztárosát, majd a napi­rendre tértek át. Krenedits Sándor főjegyző ismertette az alispán leiratát, mely azt a tervet közli, hogy Rákosszentmihályt, Sashalmot és Pestújhelyei át akrják kapcsolni a budapestvidéki kir. járásbírósághoz. Az alispán a községek nyilatkozatát kívánja, mert óhajtandó, hogy a közigazgatás és a törvénykezés hatóságainak területe lehetően azonos legyen. Nemzetgazdasági szempontból is előnyös, ha minden hatóságunkat Budapesten találjuk. Rákosszentmihálynak ez az át- csatolás régi vágya és már a középponti járásba áthelye­zésünk alkalmával ezt hangoztatta. A képviselőtestület most is egyhangúlag kimondotta, hogy a tervet őszinte örömmel fogadja és kéri, hogy — miként azt Ungáf Gyula dr. ügyvéd lapunkban kijejtette, a járásbíróság­gal és telekkönyvi hatósággal egyidejűén az adóhiva­talunkat is szakítsák el Gödöllőtől és csatoljanak buda­pestvidéki kir. adóhivatalhoz. Az iskolaépítés költségéből 160000 pengőt vállalt a kultuszminisztérium, 60000 pengő pedig a községet ter­heli, mely ennek fedezésére a Pesti Hazai takarék- pénztártól dollárkölcsönt akart felvenni és ezt a hatá­rozatát a vármegye is jóváhagyta, azonban a pénzügy- miniszter félévi várakozás után a jóváhagyást most általános elvi okokból megtagadta. A vállalkozók sür­getik a pénzüket, tehát gyors intézkedés kell. A kép­viselőtestület most elhatározta, hogy 60000 pengős függő kölcsönt vegyenek fel három évre a Pestkörnyéki bank utján a Belvárosi takarékpénztártól és ebből fedezzék a kiadásokat. Ez ellen a miniszternek sincs kifogása és az alispán is megadja erre a jóváhagyását. A kölcsön megszerzésében kitűnő szolgálatot tett községünknek hűséges barátunk Holló Ágoston, a Bel­városi takarékpékztár igazgatója. A képviselőtestület a kölcsön felvételével a főjegyzőt, a bírót és Poros István pénztárost bízta meg. A község a kultuszminisz­ternek is tartozik 20000 pengővel, ennek megfizetésére azonban a miniszter halasztást adott, hogy az iskolák bútorozását fedezhessük belőle. Tóth Pál László dr. községi orvosnak megengedte a képviselőtestület, hogy továbbra is működhessék mint a Munkásbiztositó pénztár orvosa és magángya­korlatot is folytathasson. Mindez egyébként törvényadta joga, de ildomosság kedvéért az orvos formaszerint is jelentést tett a képviselőtestületnek, mely örömét nyil­vánította, hogy a községi orvos a munkásbiztositó kere­tében is működik. Tóth dr. az egyhangú határozat meg­hozatala után kijelenti, hogy rövid idő alatt annyi mél­tánylást élvezett a képviselőtestület részéről, hogy két­szeresen köszöni a mostani határozatát és azt csak fokozottabb energiájú munkásságával hálálhatja meg. Hegedűs Györgyné községi szülésznő törvényszerű járandóságát a jövö évtől kezdődően megállapítják és elhatározzák, hogy második szülésznői állást szervez­nek, Horváth Gergely egyhangú helyesléssel fogadott indítványára pedig kimondják, hogy a második községi szülésznő a második kerületben köteles lakni. Az uj iskolák bútorainak ára fejében a Palágyi r. t.-nak 14648 pengő 83 fillért kiutalványoztak. A szállított be­rendezés kifogástalan és a kir. tanfelügyelő megelége­dését is kiérdemelte. Még a nyár folyamán megszerzi a község a hiányzó térképeket és az oktatáshoz szük­séges szemléleti tárgyakat, hogy az iskola a fővárosi színvonalon ne maradjon alul. Szabályrendelet utján megállapították az uj, felemelt összegű községi kötelé­kébe felvételi dijakat. A vármegye másodszor visszautasította a község 71°/o“Os pótadót jelentő pótköltségvetését, amelyhez a képviselőtestület harmadszor ts következetesen ragasz­kodik, hiszen ezt a pótadót már be is szedték és a költségvetésünk csak ezzel együtt éri el a megszabott 50*/0-os pótadót. A tavalyi 14000 pengős felesleget, amire a vármegyei számvevőség hivatkozik, — már régen felhasználtuk. Pálfi János az útadó átengedését is sürgeti a község részére, a mit annak idején újból szorgal­mazni fognak. Közlekedésünk javítása érdekében a község kül­döttsége kérvényt nyújtott be a kereskedelmi miniszter­hez, a ki közönségünk törekvéseit méltányosaknak is­merte el. A körvasúd személyforgalom ügyében a vasúti és hajózási főfelügyelőség folytat tárgyalásokat, a zuglói villamos vonalnak Rákosszentmihályig meghosszabbítása ügyében pedig a fővároshoz küldték le a kérelmet, mert a Beszkárt a főváros közlekedésfejlesztö programjához köteles igazodni, tehát a kérelem teljesítése nem tarto­zik a miniszter hatáskörébe. A szentmihályi érdekeltsé­get ebben az ügyben igy a főváros tanácsához uta­sították (78492-928. keresk. min. rendelet). A képvi­selőtestület ennélfogva küldöttséget meneszt a főpolgár­mesterhez, a polgármesterhez és Lobmayer Jenő dr. tanácsnokhoz. A küldöttség tagjai a főjegyzőn és bírón kívül György János, Fekete Dezső, Gombás Károly és Balázsovich Zoltán. — A községi tisztviselők szabad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom