Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-01-15 / 3. szám
2. o’dal. HÁKOS VIDÉKÉ 3. szám. az ősszel le kellett volna szedni, amint akkor figyelmeztettük is erre a gyümölcstermelő gazdákat, mert ezzel a munkával megvédik gyümölcsösüket a veszedelemtől, de meg közérdekből is jót cselekszenek. Megkezdődnek lassan a metszések is. Itt is minden kis- és nagyobb gályát a metszés után azonnal össze kell szedni, összeapritani és azonnal eltüzelni, mert minden galy fertőzött, különösen ott, ahol az almamoly fellépett. Ezen a módon is rengeteg gombát és petét pusztitunk el, ha pedig a földön hagyjuk a lemetszett ágakat, ott úgy a gomba, mint a pete életben marad és amint az idő melegszik, a féregpeték kikelnek és tovább garázdálkodnak fáinkon, úgyszintén a gombaspórák is tovább fejlődnek és a szél viszi mindenfelé azokat Ahol észrevették az őszkor, hogy a gyümölcsfák levelei betegek, az mind annak a jele volt, hogy a fa tele van gombával. Épen azért, mihelyt az idő kissé melegedni kezd, kivánatos, hogy azokat rézgálic oldattal a földtől a legvégső galyacskáig bepermetezzük. Egyszázalékos oldatot kell használnunk erre a célra. . anxszszzxasaaBBa iHHaBWHia „.rrsra iBTHswiairaairfi HÍREK. Farsang. Ilyenkor, a farsang idején, vidám, bohó hirecskék szoktak megjelenni a hirrovatok élén, üdvözölve illatos szóvirágokkal a jövevényt, akit úgy hÍvnak: Karnevál herceg. Valamikor nagyon szerettük ezeket a sorokat, annyi volt bennük a báj, a jókedv, a szellemesség... Ma már, az idei farsangon másként áll a dolog. Nem támad fel a jókedvünk. Nem jól esik a magyar fülnek a vidám tréfa. Ma, ha csak azt a rengeteg sok báli meghívót olvassuk, még az is inkább fáj, mint örömet szerez. Túlságosan sok a mulatság, legalább is a mai állapotokhoz képest. Ezek a bálihirekkel megrakott lapok bizony nem a legjobb propagandát szolgálják. Némely lapban az egyik oldalon megrázó sorokat olvashatunk a megszállott területi véreink sorsáról, a másik oldalon pedig se vége, se hossza a báli híreknek. Talán, hogy hamarabb feledjük el az előző szomorúságot. Nem ilyennek kellene lennie a magyarok 1928. évi farsangjának. És nem úgy kellene a mulatságokat sem megtartani, amint most történik. Nem is mulathat a mai bálon igazán a magyar. Barbár zenére, vadember táncra, hogy öntheti ki virtusát valaki? A néger muzsika nemcsak a cigány zenészeket pusztította, hanem eltüntette az igazi mulatozókat is. A mai bálokon még azt sem lehet megállapítani, hogy ki a legjobb táncos, mert aki ezt a mai csámpás táncokat jól járja, könnyen lehet, hogy a csárdást sohasem tudta volna megtanulni. Manapság a fiút mimelő, uszkárfejü, félmeztelen lányok a csárdás dallamára is szerecsen táncot járnak s a lelkében hazafias magyar ifjúság se tud magyarán mulatni, nemesen, szépen, lelkesen, magyar virtussal... Karnevál herceg! Te nem ismered a szomorúságot. Köszönjük, hogy eljöttél közénk, vig kedvet hozni bus emberek közé. De tégy csudát velünk, ha azt akarod, hogy veled örvendezhessünk; add vissza a mulatozó magyar ősi virtusát és kergesd el tőlünk az idetolakodott, kifacsartlábu, trombitás álszerecseneket! Bus Miska. Katolikus bál. A Credó Egyesület február 4 én rendezi a Nagykaszinó termeiben az V. katolikus bált. A farsang legnépesebb bálja ez idén az eddigieknél is fényesebb lesz. Este pont 8 órakor szinrekerül Farkas Imre vigjátéka az „Iglói diákok“ a következő szereposztásban: Petky Janos csongrádi poigármest r Agárdy László, Pali fia Szénás László, Tircsák Tódor tanár Szlavkovszky Sándor, Évike leánya Grill Angyalka, igazgató Herkner László, Kern, latin tanár Fábián József, Stiasni magyar tanár Szanyi János, Kosztrapszky a logika tanára Kertesy Ignác, Holéczy Pista Pornói János, Kudelka Tóni Knorr Gyula, Szidor Ákos Ősz Szabó István, Szimák Gergely pedellus Juhász István, Odrobina János Adámy Oszkár, csaposlegény Szabó Attila. A darabot a Credó zenekara kiséri Manek Antal karnagy vezénylésével. Rendező Szlavkovszky Sándor. Műsor után tánc reggelig cigányzene mellett. Lesz szépségverseny értékes dijakkal és sokféle nagyszerű meglepetés. Számozott helyek. Jegyek a plébánián és az elárusító hölgyeknél kaphatók. Másnap február 5-én d. u. 5 órakor ugyancsak szinrekerül a darab olcsó helyárakkal, tánc nélkül. A református leánykör egyházépitő estélye Sashalmon. A rákosszentminály—sashalmi református egyház leány-köre február 5 én (vasárnap) fél 7 órakor a sashalmi postás kaszinó nagytermében nagy „egyházépitő estélyt“ rendez. Az estélyen előadják a „Győztes igazság“ c. 4 felvonásos színdarabot 20 szereplővel. Az estély jövedelmét részben az „Egyházi Híradó“ c. gyülekezeti lap, részben pedig a leánykör jövő évi szegénygondozó akciója javára fordítják. Az estély büfféjét a nők-köre rendezi. A meghívókon feltűnik 4 kérdés, amire a feleletet az estélyre Ígéri á rendezőség: 1. Mikor lesz kész a gyülekezeti ház? 2. Milyen veszélyek fenyegetik az egyházat? 3. Mi az a „belmisszió“ ? 4 Kik a „gyülekezeti munkások* ? Belépésre a műsor jogosít. Ara 8J fillér. Választmányi ülés. A Nagykaszinó választmánya folyó hó 14-én, szombaton, este 7 órakor ülést tart. Felavató ünnepély. Most vasárnap, január 15-én délután 4 órakor tartják a Nagvkaszinóban a csömöri-uti elemi iskola felavató ünnepélyét, amelyen szívesen látják az érdeklődő közönséget. Belépő dij egy pengő? A magyar lányok bálja. A szentmihályi lányok alaposan lefőzik a fiukat. Bált rendeznek, még pedig igazi magyar bált, amelynek sikere nem lehet kétséges, amikor a széplányok hatalmas seregéből áll a rendezőség. Az érdekes és kedves mulatságot a „Rákosszentmihályi magyar lányok egyesülete“ rendezi január 21-én szombaton a „Nagykaszinóban“ kezdete 9 órakor. Meghívó és belépőjegy kapható a Nagykaszinóban. Kertészeti tanácsok. Általános érdeklődéssel találkozott kiváló kertész szakember biránknak, Kecskeméthy Vincének az a terve, hogy a gyümölcs- termelőkkel kertészeti megbeszéléseket folytat és hasznos útmutatásokat ad számukra szabad előadás keretében is. Lapunkban közzétett felhívása alapján már szép számban jelentkeztek olyanok, akik a teljesen díjtalan előadáson és megbeszélésen részt akarnak venni, de azért ezúttal is újból kér biránk minden érdeklődőt, hogy aki még nem jelentkezett, adja tudtára akár Írásban, akár szóval, (községháza 6. sz. szobájában), hogy az eszmecserén részt fog venni, mert az a célja, hogy ennek a valóban közérdekű vállalkozásnak minél nagyobb nyilvánosságot biztosítson és a jelentkezés alkalmával megtudakolhassa, hogy milyen napot és időpontot vél a közönség a gyűlés megtartására legalkalmasabbnak ? A jelentkezéseket lapunk szerkesztősége is készségesen közvetíti.
