Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-04-01 / 14. szám
Rákosszentmihály, 1928. vasárnap, április 1. XXVIII. évfolyam* 14. szám. RÁKOS VIDÉKÉ tArsadalmi, közigazgatási és közgazdasAgk hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY VAfiYKftysífl ÉS SZAMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Állatvédelem. Egész sereg levél gyűlt össze a levelesládánkban. Valamennyi azt a csúnya magyar betegséget panaszolja, hogy szívtelenek vagyunk az állatainkkal szemben, vagy legalább is közömbösek irántuk. Néhány tucat panasz a kutyák szomorú sorsát hánytorgatja. őszinte azivvel velük erezünk, de a mai »hivatalos« felfogással szemben reménytelenül csatázunk. Valami csoda kellene, hogy az örökös, végeszakadatlan ebzárlatokat megszüntesse és uj, emberséges rendszert léptessen életbe ebben a kérdésben. Olyat, amely a félelmetes betegség, a veszettség ellen is védelmet nyújt és a kutyákat is emberséges bánásmódban részesiti. A kutya, az ember legnemesebb és legönzetlenebb barátját, amely azonfelül a magyar fajkutya- tenyésztés fellenditésével a nemzeti vagyonnak is számottevő gyarapodását jelentené. Sokan bizonyítgatják, hogy a háboruelőtti Németországban megtalálták ezeket a módokat és ott a helységekben rendszeresen kidobolták, hogy másnap gyepmester jár a községben, tehát ki-ki vigyázzon a jószágára, hogy ilyen módon a sintér csakugyan a gazdátlan, kóbor ebeket fogdossa össze, amelyek gondozatlan állapotukban csakugyan veszedelmet jelenthetnének. Ilyenek is vannak, mert komisz, lelkiismeretlen emberek is vannak, akik nem törődnek az állataikkal, amiben őszszel az eltávozó nyaralólakosok ékes példákkal szolgálnak. Ezekről mi már annyit irtunk sikertelenül, hogy az egész közfelfogás és lelki berendezés átalakulásától vái'ha- tunk csupán valami jobb fordulatot. Azonban a legújabban érkezett panaszos levél, amely durva kocsisok garázdálkodásait teszi szóvá, talán hamarabb részesülhet méltánylásban. Épen ezért nagyobb nyomatékosság kedvéért itt közöljük és ajánljuk minden emberséges ember, elsősorban pedig rendőrhatóságunk jóindulatú figyelmébe, amint itt következik: »A társadalmi élet viszonyaiból következve, az embernek különös kötelességei is vannak, amelyek nem tartoznak ugyan a szorosan vett társadalmi élethez, de a midnek, a közérdeknek és az erkölcsi jónak előmozdítását célozzák. Ilyen például az állatvédelem. Nap-nap után megfordul községünkben egy-egy ittas, vagy szenvedélyeitől elragadtatott fuvaros, vagy kocsis, ki a járókelők jóérzésére és figyelmeztetésére mit sem hederitve, vágóhidra való jeleneteket rögtönöz a gyenge, agyonfárasztott, kenyerét megkeresni segítő társa, a ló ellen. A durva ütlegelések, rugdosások mellé reprodukálhatatlan kifejezések, káromkodások is járulnak, amelyek a gyakran megbotránkozó gyermekeinkre egyenesen veszélyesek. Elismerjük, hogy rossz az ut és gyakran a türelem sincs raktáron, de a helyzet nehézségeivel más uton- módon is meg lehetne küzdeni. Törvény intézkedik újabban az ilyen emberiességükből kivetkőzött, rendet és csendet megzavaró egyének felől; kérjük tehát a mindenkor megértő hatóságot, for- dittasson a jövőben még nagyobb figyelmet az állatvédelemre és védelmezze ezzel is közönségünk jóizlését és nemesen érző lelkét.« így szól a levél és nem kell hozzá semmi pótmagyarázat. Rákosszentmihály—Kiskecskemét. Irta: Kecskeméthy Vince. A konyhakertészet. Felhívom a konyhakert kedvelő hölgyek és férfiak figyelmét arra, hogy itt lévén a tavasz, a veteményezések ideje elérkezett. Mielőtt azonban a veteményezésekhez hozzáfognánk, felhívom még figyelmüket arra, hogy osszák be azt a területet, bármilyen kicsi legyen is, ahol konyhakertészettel akarnak foglalkozni, — váltórendszerre. Még pedig a váltórendszer abban áll, hogy a növények mindig más és más helyre kerüljenek. A váltórendszer már csak azért is nagyon jó, mert nem kell minden évben az egész területet műidig megtrágyázni, mert vannak növények, amelyek a friss trágyázást nem tűrik, de ha maga a növény tűrné is, a fogyasztókra igen kellemetlen. Azért kellene a váltórendszert legalább három turnusba osztani, hogy a kertnek minden három évben legalább egy része lenne megtrágyázva és igy a váltórendszerrel mindig azok a növények kerülnek a frissen trágyázott földbe, amelyek ezt a frissen trágyázott helyet nagyon is igénylik. Ilyenek például a kobakos növények: uborka, tök, paradicsom, dinnye, továbbá a leveles növények: laboda, káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol. Ezek a növények kívánják évenkint a friss trágyázást. Gyökérfélék: az egy éves trágyázott földet igénylik. Ilyenek például a sárgarépa, zeller, paszternák. Ezeket sohasem szabad frissen trágyázott földbe vetni, mert kellemetlen izüek és a kiteleltetést is nagyon gyengén állják ki, sőt hamar elromlanák. A hagymaféléket rendesen kétéves trágyázott földbe ültetjük, úgyszintén a hüvelyes növényeket is. Ilyen például a borsó, bab, lencse, burgonya. Ezeket egyáltalán nem szabad frissen trágyázott földbe ültetni, de még egy éves trágyázott földbe sem, mert úgy csak nagy bokrokat kapunk, buja növést, de termést vajmi keveset. Ha ezt a tanácsomat megszívlelik, meg fogják látni, hogy milyen a különbség, ha rendszeres konyhakertészettel gazdálkodunk. Meg kell még említenünk azt is, mert ezek is a konyhakertészethez tartoznak, hogy a különböző saláta- félék szintén az egyéves trágyázott talajt szeretik. így semmiféle talajizt nem vesznek magukhoz és az izük is élvezhető. A konyhakertészethez tartozó évelő növényeket, mint például a spárga, ha jó és szép gyönge spárgát óhajtunk, akkor azt két évenként kell dúsan megtrágyázni, de csak tiszta, érett istállótrágyával, mert igy kapunk szép, vastag, gyöhge hajtásokat. Ilyen az articsóka is. Ezt is minden két évben jól körültr%yázzuk, igy kapunk jó, gyenge és vastag hajtásokat.
