Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1926-02-14 / 7. szám
XXVI. évfolyam. Rákosszentmihály» 1926, vasárnap, február 14. 7. szám, RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár i Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. M Negyedévre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A községi autonómia, j (Levél a szerkesztőhöz.) w Érdeklődéssel olvastam a Rákos Vidéke egyik ! utóbbi számában azokat a komoly figyelemre méltó \ megjegyzéseket, a melyeket kedves lapunk egy aktuális üggyel kapcsolatosan a hiányos községi autonómiáról ; tett. Való igaz, hogy a községi önkormányzat ellenőrzése j az elavult községi törvény alapján, sőt annak kiterjesztő j magyarázata segítségével messze meghaladja azt a j mértéket,* a melyet az országos jelentőségű szempontok megszabnának. Ilyen az, hogy a községek hazafiatlan, közmüvelődésellenes, közegészségügyi érdekeket sértő és gazdasági szempontból könnyelmű, meggondolatlan vagy tékozló intézkedéseinek, határozatainak végrehajtását a felügyelő hatóságok megakadályozzák és ezekből a szempontokból állandó ellenőrzés alatt tartsák. A törvénynek ez a célzata helyes és okos és az ellen észrevételt tenni nem lehet. De már az megcsúfolása minden úgynevezett autonómiának, hogy ezeken a szempontokon felül, magasabb érdekeket nem sértő határozatait is állandó gyámkodás kiséri, hogy nincs egy szemernyi joga semmi tekintetben sem és a községi képviselőtestület úgyszólván puszta formalitás, a rrieíy- nek semmiféle komoly hatásköre nincs, hanem dróton rángatott bábszínház, a melyet a főszolgabíró, alispán, vármegye, minisztérium, sőt még nem is hatósági jellegű | szakhivatalaik; számvevőség, műszaki hivatalok sibj dirigálnak és vagy utasítják, hogy a kívánt határozatokat meghozza, vagy pedig úgy változtatják meg a határozataikat, a hogy nekik tetszik. * Hiszen maga a legfontosabb hatáskör, a költség - vetés megállapitása is komoly tartalom nélkül való. í Csak egyetlen példa: tantestület, iskolaszék, elöljáróság és képviselőtestület számíthatja, latolgatja, hogy az iskola fűtésére egy évadra mennyi tüzelőanyag kell és? amikor 1 gondos mérlegelés után beirja, hogy -- mondjuk — 100.1 korona ára szén szükséges, akkor a felülvizsgáló számvevőség kijavítja ezt az összeget — mondjuk 10 koronára. Hát nem felesleges móka igy a községi „képviselő- testület“ működése? De tudnék számtalan súlyosabb példát is felsorolni, amelyek tetemes kárral végződtek a községre nézve, úgy, hogy megrendül bennünk a lelkiismeret és azon kezdünk töprengeni, hogy mi a csudának játszunk mi „gyülésesdit“ és minek gyürkőzünk neki olyan nagy garral a községesdi játéknak, amelyért any- nyian irigyelnek, de amely tulajdonképen alig nyújt valami lehetőséget a komolyabb munkára, ellenben tövissel, zaklatással, kellemetlenséggel annál bőségesebben szolgál. Nem egyszer megtörtént, hogy a képviselőtestület tagjainak teljesen tárgyilagos hivatalos szereplésükért rendőrségre, bíróságokra kellett szaladgálni, munkaidőt vesztegetni, költséget pazarolni és kihallgatások, tárgyalások kellemetlenségeit elszenvedni és a vármegye még azt is megtagadta tőlük, hogy képviseletükkel a vármegyei főügyészt megbízta volna. Mert a képviselő- testület tagjai mindenért felelősek, sokszor vagyonilag is, de semmi testületi védelemben nem részesülnek, az immunitásnak a legszűkebb mértékét sem élvezik és ha lelkiismeretük szerint tisztán közérdekből valamihez hozzászólnak, vagy valamit határoznak, mindazért törvény előtt saját személyükben felelősek és felelősségre vonhatók. , s Hova sülyeszti ez á felfogás a községek vezető* testületéit V Vállalja-e komoly és önérzetes ember a terhet és költséget jelentő, de semmi haszonnal, előnnyel nem járó közérdekű munkát, ha ilyen elbánásban részesül, hatáskörétől megfosztják, védelemben pedig nem részesítik ? Nem az a cél, nogy tisztes polgárok kezében maradjon a községek vezetése? Félő, hogy azon az utón, amelyen haladunk, elébb-utóbb oda jutunk, hogy olyan pártok martaléka lesz a községi képviselet is, amelyek képviselőinek nincs veszteni valójuk, ellenben „munkájukért“ napídijat kapnak a pártkasszából és pártköltségen bonyolíthatják le szereplésüknek esetleges további kö^étkezményeit is. Sok társam nevében jajdulok fel: foltozzák ki azt az elavult törvényt, a kellő értelemben vett felügyeleti jog fentartásával és megfelelő alkalmazásával adjanak bizonyos autonómiát a községeknek és adjanak legalább minimális mértékű védelmet hivatalos működésűk tekintetében a képviselőtestületek tagjainak. Egy régi képviselőtestületi tag. rssEssgaramarajiB i vaasssaastmiaa s HÍREK, Tárgyalás Gödöllőn. Herczegh József Iván dr. rá- kosszentmihályi községi orvos, rágalmazás címén feljelentést tett a képviselő testület tagjai ellen. A kir. jbiróság előbb hivatalból megszüntette az eljárást, de a pestvidéki kir. törvényszék érdemleges ítélethozatalra utasította. E héten, kedden, Zemán János dr. kir. járásbiró tárgyalta a nagyarányú ügyet A tárgyalás során a vádlottak kijelentették, hogy a képviselőtestületi határozat meghozatalában őket pusztán a község érdeke vezette, ellenben a panaszost becsületében sérteni nem akarták. Herczegh dr. e kijelentés alapján panaszát visszavontat Lelkigyakorlatok. A nagyböjt beálltával megkezdődnek templomunkban a lelkigyakorlatok. Sikerült is egy kiváló jezsuita atyát e feladatnak megnyerni, aki február 24., 25. és 26-ikán jön községünkbe és e három napon át d. u. 5 órakor a nők és este 7 órakor a férfiak részére tart lelkigyakorlatos előadásokat. A lelki- gyakorlatok végén a hívek meggyónhatnak és február 28-ikán, vasárnap d. e. a miséken közösen járulnak az Ur asztalához. mmM mmátmm 8 oldal,
