Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-10 / 41. szám
2 oldal rákos vidéke 41 szán Törhetlen reménységgel kell munkálkodnunk a haza jólétéért s bár talán még tovább tart a megpróbáltatás, de erős hittel és kitartással visszaszerezzük azt a hazát teljes egészében és épségében, melyet a Gondviselés adott e nemzetnek, s amelyért iooo éven át annyi hon fivér hullott. Hiszünk az örök igazságban, hiszünk Magyarország feltámadásában! fi korona névértékű részvények kicserélése és a részvényosszevonás. A pénzügyminiszter 7000/925. szám alatt kiadott rendelete intézkedik a pengőre való áttérésről a részvények tekintetében is. Ez a rendelet kimondja, hogy egy drb pengő névértékű részvény legkisebb név- értéke minimum 10 pengő lehet, tehát a részvénytársaságok ehhez a legalsó határhoz voltak kötve és ehhez kellett szabniuk a korona értékű részvényeik összevonását, kiegészítve azt a rendelet megengedte keretek között az úgynevezett latens tartalékból. Hogy ez a művelet nem eredményezett teljes valorizációt, az természetes, mert teljes valorizáció sehol, a gazdasági élet egyik területén sem volt elérhető. Erről nem az egyes intézetek tehetnek, ezért a vezetőség sehol felelőssé nem tehető. Nem az ő hibájuk, ha a részvényeseknek a befizetett aranyértéknek csak egy töredéke maradt meg és nem is érdemük, ha jobban sikerült az átmentés, hiszen épen azok az intézetek, melyek annak idején rosszak — immobilak — voltak, mentették át vagyonukat a legjobb arányban és a jó, mobil intézetek! vesztettek legtöbbet. Természetesen a valóságban a két véglet között a színskála összes árnyalata fellelhető és az adott helyzeteken belül a vezetőségek ügyessége is közrejátszhatik az eredmény kialakulásában, — azonban, sajnos — ez utóbbi a háboruvesztes államok határain belül csak a két rossz közül való választás szűk keretei között mozoghatott. Ha a valorizáció minden téren megvalósul, úgy a részvényesek is teljes értéket kaphattak volna, de nem követelhető ez akkor, amikor az adósok csak papirkorona értékben voltak kötelesek fizetni és az állam sem akar tudni a hadikölcsönök valorizációjáról. Az a vezetőség, mely annak idején hadikölcsönökbe fektette intézetének vagyonát, vagy annak egy részét, két szempontból is dicséretesen cselekedett: 1. hazafias kötelességének tett eleget; az államot választotta adósául, melynek bonitásában senki sem kételkedhetett. Ha utólag bebizonyult az, hogy az állam a legrosszabb adós és hatalmi szóval tudja elintézni adósságait, az igazán nem róható fel senkinek., De el kell ismerni, hogy az állam sem tehetett egyebet, hiszen mindez a győző hatalmakon mullott és a legyőzőiteknek úgy kellett táncolniuk,' ahogy a győzők fütyültek. Ám térjünk vissza szükebb tárgyunkhoz és tételezzük fel, hogy háboruvesztes hazánkban minden intézet vezetősége megtette azt, amit a fennforgó viszonyok között megtehetett —■ és vizsgáljuk meg, hogy a részvényesre mi a legelőnyösebb? Előre bocsátjuk, hogy a legrosszabb esetet is véve alapul, a részvényes legjobban akkor jár, ha nem hagyja elveszni már eddig befizetett tőkéit és nem sajnálja azt a néhány koronát, amit a kiegészítés miatt még rá kell fizetnie, mert az az intézet, amely eljutott ehhez az állomáshoz, magában véve elég garancia arra, hogy kamatostól vissza fogja téríteni mindazt az értéket, ami pillanatnyilag elveszettnek látszik. De vegyünk egy konkrét példát s ha már példát veszünk, a hozzánk legközelebb állót vegyük, — a mi takarékunkat I A mi takarékunk 1922. év óta ötször emelt alaptőkét, mégpedig úgy, hogy aki lépést akart tartani, az , egy eredeti részvény után 17.080 koronát volt kénytelen befizetni és ezzel szemben 4 drb 500 kor. névértékű részvény tulajdonosa lett, vagyis más szóval 17.080, mondjuk, kereken 17.100 K-ért kapott 2000 , kor. névértékű részvényt. 17.100 kor., tekintetbe véve a tőkeemelések időpontjait, valorizáltan 1,6 40.000 koronának felel meg ma, mi a szükséges kiegészítéssel 1,700.000 koronát tesz ki. Ezzel szemben a részvényes kap 10 pengő névértéket, ami azonban körülbelül i3 pengő valódi belértéket képvisel, vagyis 162.500 K-t. Tehát a mi takarékunk ioo/0-os valorizációt nyújt, anélkül, hogy a tulajdonában levő 2 50.000 kor. névértékű hadikölcsönkötvényt valorizálták volna. Ha ezt esetleg valorizálnák ugyancsak ioo/o-nyira, akkor takarékunk 3Ö2,000.000 K-hoz jut, ami saját részvényeinek még 5o/o-al való valorizációját fogja eredményezni. Ez adatokat csak hozzávetőlegesen állapítottuk meg, nem látva közvetlen közelről az intézet belsejébe, de megfigyelve annak jelenlegi forgalmát és tevékenységét, biztos meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a minimumot vettük számításba s intézetünk előbb-utóbb teljes értéket fog nyújthatni a hozzá bizalommal visel- . tetőknek. Ezzel szemben azok, akik feleuton megálltak, elvesztették azt is, amit eddig befektettek és ma legjobb esetben 3000 papirkoronát érhetnek el egy 500 kor. névértékű részvényért. —ó. HIRER. Lakásépítés! Azok a lakbéres tisztviselők és alkalmazottak, akik Rákosszentmihályon bérelt lakásban laknak, az állam részéről építő kölcsönben részesülnek. ‘ Az építkezés még az ősz folyamán megkezdődik. Fő feltétel, hogy az illetőknek tehermentes házhelyük legyen, ! vagy azt soronkivül beszerezzék. Az állami kölcsönt az ; elöljáróság utján bonyolítják le. Az elöljáróság felhívja ; az érdeklődőket, hogy f. hó 9-én, szombaton d. u. 6 í órakor a községháza közgyűlési termében megtartandó értekezleten jelenjenek meg. Rákosfalviak a polgármesternél. A rákosfalvai Keresztény polgári Kör és a rákosfalvai Keresztény Községi párt küldöttségileg üdvözölte Sipőcz Jenő dr. polgármestert megválasztása alkalmából. Az üdvözlő beszédet a Keresztény polgári kör nevében Francisczy Béla kerületi választmányi tag. a Keresztény Községi párt nevében pedig dr. Világhy Károly kerületi orvos mondotta. A küldöttségben még Milinkovics János, Niederkirchner Antal és Unrein Károly vettek részt. Az üdvözléseket a polgármester meghatottan köszönte meg és biztosította Rákosfalvát további jóindulatáról. Iskolaszéki ülés. A rákosszentmihályi községi polgári leányiskola iskolaszéke ülést tartott, amelyen Krene- dits Sándor elnöklete alatt megállapították az iskola költség- vetését. A bevétel 10.200 pengő, mig a kiadás ezzel szemben 13892 pengőre rug. A 3692 pengőnyi súlyos hiány pótlásáról részben úgy gondoskodnak, hogy az állam részéről a tanulókra kirótt nyugdijjárulékot beszedetik a növendékektől, a még mindig fenmaradő részt pedig a község fedezi költség- vetésében. Tiszayné Kökény Margit igazgató bejelentette, hogy az iskolának 145 növendéke van. Osztályonként: I. 36, II. 45,
