Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-30 / 5. szám
XXVI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1926 vasárnap, január 30. 5. szám RÁKOS VIDÉKE társadalmi, kOzigazgatAsi és közgazdasAgi hetilap. rAkosszentmihAly nagyközség és szAmos egyesület hivatalos lapja. Szerkesztősig is kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentliorona>titea 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALAZSOV1CH ZOLTÄN. Előfizetési ár i Egész évre 120000. & Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyem szám ára 3000 korona Hirdetéseket telve«* a kladóhlvai»*«. Káprázatos program. Rákosszentmihály képviselőtestülete hétfői közgyűlésén nevezetes dolgot tárgyaltak: a község legközelebbi beruházásainak programját állapították meg, még pedig olyan körülmények között, hogy ez a csillogó terv nem üres légvárak déli bábos képe, hanem kézzelfogható valóság, aminek végrehajtásában bizhatunk, megvalósulására számíthatunk, mert komoly alapokon épült fel, hogy igen rövi i időn belül uj korszakot nyisson a Rákos vidéke legszebben fejlődött községe, Rákosszentmihály haladásában. Csodálatos gyors ütemben haladt előre a puszta- szentmihályi telepek kialakulása és a felvirágzott telepek elszakadása Csömörtől és önálló községgé tömörülése. Az uj község fejlődése is rohamosan haladt előre és jutott el a háború kitöréséig olyan fokra, amelyet csak a háborús évtized veszteglése után lehet kellőképen méltányolni. Ez a szomorú évtized minden újabb alkotást megakadályozott, sőt inkább tőle telhetőén a meglevőkben is nem csekély pusztítást vitt véghez. Mégis most, hogy megálltunk a lejtőn zuhanásban és újra visszafordulhatunk a felfelé emelkedő ut meredekjén, nagy elégtétellel kell látnunk, hogy milyen lelkiismeretesen használták ki az időt a világégés előtt ennek a helységnek a vezetői és mennyi mindent alkottak a háború előtti nyomott gazdasági viszonyok közepette is, i legyőzve azt a rengeteg gáncsot és kicsinyes mesterke- > dést, mely működésűknek minduntalan útját állotta. Íme a bizonyság, Szentmihály teljesen vagyontalan község volt megalakulásakor, minden földi kincse talán az a két-három Íróasztal és néhány szék, amely a kis bérbevett hivatali helyiséget használhatóvá tette, ma pedig a községnek a hétfőn megállapított vagyonleltár szerint, szigorú és alacsony becslés alapján 4o6000 aranykorona, (hét milliárd papírkorona) tiszta vagyona van és a huszonöt éven át felvett minden terhét teljesen letörlesztette. A háborús esztendők és szomorú folytatásuk után azonban mégis természetszerűen ott tartunk, hogy számos olyan nagyszabású beruházás szüksége merült fel, amelyek nélkül további fejlődésünk megbénulna és helyzetünk hovatovább elviselhetetlenné válnék. Ezek közül több fontos lépést megtesz a község a maga erejéből, de ennek az erőnek teljes kimerítése árán. Ilyen a közvilágítás kiterjesztése, amely fontos és halaszthatatlan kérdést mar köztudomás szerint — sikeresen meg- oldoituk ugy; hogy most már csak a felsőbb jóváhagyást várjuk, hogy az építést megkezdhessük. Számos fomos beruházásra azonban egyelőre semmiképen sem telnék a magunk erejéből és most mégis a legközelebbi időre nagyszabású munkaprogramot dolgozhatott ki a község vezetősége és fogadott el hétfőn a képviselőtestület, * mert a Gondviselés, — úgy latszik, — segítségére siet a községnek. Ugyanis a pénzügyminiszter 149107/1925. sz rendelete szerint a nagyobb, rohamosan fejlődő községeket, a városok mintájára állami kölcsönben részesítik nagyobb beruházások céljára. Ha van olyan község az országban, a mely erre érdemes, úgy Rákosszentmihály valóban az. A képviselőtestület ezt a támogatást kéri a kormánytól és ezzel szemben Krenedits Sándor főjegyző előterjesztése alapján még ez évben a következő munkálatokat óhajtja elvégezni: A Csömöri-ut kiépítését a körvasúttól a rákospalotai határig négy öl szélességben (100 ezer aranykorona) a Batthyány- és Rákóczi-utca kiépítését három öl szélességben (35 ezer aranykorona.) A Remény-utcát keramittal akarják burkolni, hogy a Piac-tér a kerarmtos Rákosi úttal megfelelő összeköttetést nyerjen. (10 ezer aranykorona.) A Csömöri-úti iskolát három tanteremmel kibővítik, uj négy tantermes iskolát és két termes kisdedóvót építenek. (75 ezer aranykorona.) Az összes költség tehát 22i ezer aranykorona, a melyet a Község, az ingatlan átruházás illetékéből fennakadás nélkül törleszthet, — a miként teljesen letörlesztette a sokkal nagyobb — 365 ezer aranykoronányi háború előtti tartozását is. Nem lehet kétséges, hogy a vármegye és a kormány méltányolni fogja községünk törekvéseit és ezek a szép és valóban közérdekű, szükséges és hasznos tervek csakugyan még ebben az esztendőben meg is valósulhatnak > Értekezés a pénzről. Irta: Danszky Mária szék. főv. tanítónő. (Befejező közlemény). A régi magyarság inkább költekezésre, mint zsugoriságra volt hajlamos. Különösen a középosztályunk. Szinte közmondássá vált, hogy jó szóért még az ingét is oda adja. Meggondolatlanul bizonyos bohém könnyelműséggel költötte el őseitől öröklött vagyonát. Szeretett pompázni, költekezni, a taknron túl is nyújtózkodni. Borra, szerelemre vagyonokat áldozott. Vendéglátása európaszerte hires volt. Szemrebbenés nékül, gavalléiosan tudott kártyán, lovon, kutyán veszteni ezreket. A váltót elolvasás nélkül irta alá. Nem törődött a jövővel szám Ini, garasoskodni nem szeretett. Dobra is került az ilyen könnydmüseg mellett sok nemesi kúria. Az alsóbb néposztály, különösen a földmives nép, amely nehezen jutott a pénzhez, keserves, verejtékes munkával kereste azt meg, már jobban ragaszkodott hozzá, de azért itt is sok akadt, aki nóta szóval, vigan itta el utolsó tehénkéjét. Ma mintha bizonyos változást lehetne látni. A közép- osztálynak már nincs miből takarékoskodnia, eladja hát utolsó szőnyegét, a iégi jó időkből maradt utolsó ékszereit, utolsó bútorait s rezignáltan várja a teljes pusztulást. A föld- míves társadalom ellenben több pénzhez jutva még erősebben ragaszkodik hozzá, mint azelőtt, s mintha a pénzvágy, a kapzsiság kezdené megszállani a lelkét. Minél jobban megtelik a pénzes láda bankóval, annál nagyobb lesz az arany éhsége. A munkásosztályunk márol-holnapra él 8 jórész azt mmt «ajmim 8
